iPon Hírek

Csillagernyős távcsővel keresnék a Föld testvéreit

Dátum | 2014. 04. 03.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Egy virág alakú ernyő lehet a szakértők legjobb szövetségese a Földhöz hasonló exobolygók kutatásában. Az eszközt a csillagok kitakarására használnák, hogy így végre pillantást vethessenek az ezek körül keringő planétákra, amelyek rendszerint elvesznek a központi égitest erős sugárzásában. A fejlesztés egyelőre a korai fázisban tart, de a NASA és az MIT kutatóinak meggyőződése, hogy ez lehet a legjobb módszer az exobolygók közvetlen vizsgálatára és fényképezésére, ami kulcsfontosságú lenne annak megállapításához, hogy van-e az életnek bármi nyoma ezen égitestek légkörében. Sara Seager bolygókutató elmondása szerint egy speciális „csillagernyőről” van szó, amely a vizsgált csillag fényét kitakarva lehetőséget ad a vele együtt felküldött, viszonylag egyszerű távcsőnek arra, hogy a központi égitest közvetlen környezetét vizsgálhassa. A projekt körülbelüli költségvetését egymilliárd dollárra becsülik. A küldetés első fázisában a rendszer 55 fényes, közeli csillagot vizsgálna meg három év leforgása alatt. A megcélzott égitestek közül a szakértők szerint akár 22-nek is lehet földszerű bolygója, ami kiváló lehetőséget jelentene az otthonunkhoz hasonló planéták tanulmányozására. A csillagernyő egyik nagy előnye, hogy alkalmazásával nincs szükség különösebben nagy és drága távcsőre ahhoz, hogy remény legyen ezen bolygók megpillantására. Mivel a csillagfényt még azelőtt blokkolják, hogy az elérné a teleszkópot, egy jóval egyszerűbb konstrukció is elegendő lehet a planéták érdemben való tanulmányozására. Seager elmondása szerint a költségek további csökkentése érdekében arra is gondoltak, hogy eleve fent levő, régebbi űrtávcsövet használnának fel erre a célra, újrapozícionálva az eszközt, és felállítva előtte a csillagernyőt. A feladat komoly kihívást jelent a mérnökök számára, hiszen a jelenlegi tervek szerint egy több mint tíz méter átmérőjű ernyőt kell összecsukott állapotban feljuttatni, majd az űrben kicsomagolni. És ez még a dolog könnyebbik része, hiszen az gigantikus űrvirágot ezt követően úgy kell pozícionálni, hogy pontosan a vizsgálni kívánt csillag és a távcső közé kerüljön, maradéktalanul kitakarva az égitest korongját, annak környezetét viszont szabadon hagyva. Ehhez az ernyőnek több tízezer kilométerre kell elhelyezkednie a teleszkóptól, arról nem is beszélve, hogy mind a távcső, mind az ernyő folyamatos mozgást végez, így helyzetüket nagyon precízen kell összehangolni.
„Nagy kihívás ez, elsőre talán őrültségnek is hangozhat” – mondja Seager. Egy csillagok fényét önmagától is kitakarni képes, tehát a naplégkört vizsgáló távcsövekhez hasonló eszköz megalkotása és feljuttatása ugyanakkor egyáltalán nem lenne egyszerűbb feladat, teszi hozzá a kutató. A tervezett küldetés során a csillagernyő újrapozícionálása a csillagok közti váltások során időbe kerül majd, ugyanakkor a távcső várakozás közben más megfigyeléseket is elvégezhet, így nem lesz üresjárat, mondja Seager. A szakértők jelenleg azon dolgoznak, hogy a mellékelt animációban látható csillagernyő valóban úgy nyíljon ki az űrben, hogy maradéktalanul blokkolni tudja a kiszemelt csillag fényét. Ehhez milliméteres pontossággal kell egymáshoz simulniuk a szirmoknak. A kutatók magyarázata szerint a virágforma azért jobb a célra, mint egy egyszerű korong, mert távolról nézve lágyabb élt eredményez, ami a fényhullámok kisebb mértékű elhajlását váltja ki. A virág alakú csillagernyő árnyéka ezért jóval sötétebb lesz, mintha egy korongot alkalmaznának, ami azt jelenti, hogy a távcső még zavartalanabbul vizsgálhatja a központi égitest körül keringő bolygókat. Az exobolygók utáni vadászat az eddigiek során elsősorban a fedési módszerrel folyt, ennek révén azonban nagyon nehéz megpillantani az emberiséget elsősorban érdeklő, Földhöz hasonló, apróbb kőzetbolygókat, hiszen ezek nem sokat takarnak ki csillaguk fényéből, szemben a rövid periódusú gázóriásokkal. A Kepler által észlelt bolygók többsége ráadásul túlságosan messze van ahhoz, hogy közvetlenül tanulmányozni lehessen légkörüket. Az új módszerrel viszont, ha minden jól megy, közvetlen űrbéli környékünkön vizsgálódnak majd a kutatók, kifejezetten földszerű planétákat keresve.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

7. langward
2014.04.03. 11:05
Űrvirág, de széép
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. arn
2014.04.03. 12:02
allat!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. tibaimp
2014.04.03. 12:33
Nem semmi mechanizmus, ha ütnének se tudtam volna ilyet kitalálni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. benczeb90
2014.04.03. 13:13
Ha az űrben kicsomagoláskor összegabalyodik, az a szívás
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. gabesz7630
2014.04.03. 20:24
Arra lennek kivancsi mennyibe is kerult igazabol ez a szar amivel szinten nem fognak talani lof@szt sem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.04.04. 15:40
1. Szintén, sem? Ha gőzöd sincs az exobolygó kutatásokról, minek böfögsz hülyeséget?
2. Az ilyen kutatásokra legyen pénz, ne való világra és felesleges luxusra az 1%-nak! Sajnos messze nem az űrkutatás emészti fel a legtöbb pénzt, amit értelmes dolgokra lehetne felhasználni, szóval sikerült egy teljes mértékben irreleváns mondatot ideokádnod, grat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. HUFEUR gabes...
2014.04.12. 11:56
Már VAjZY is megírta, de azért én is hozzátennék valamit:

1) Már közel 2000 exobolygót fedeztek fel, ez kicsit több, mint az általad említett "nem fognak talalni lof@szt sem".

2) A NASA éves költségvetése az USA költségvetésének csak a 0,5%-a, ez szinte aprópénznek számít, pláne ha megnézzük, hogy a hadseregére negyvenszer ennyit költ.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!