iPon Hírek

Cukorvázon nőnek az erek

Dátum | 2012. 07. 04.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A modern orvostudomány legambiciózusabb célkitűzései közé tartozik, hogy valamikor a remélhetőleg nem túl távoli jövőben lehetséges legyen a páciens saját sejtjeiből új szerveket növeszteni, megspórolva így a megfelelő donorra való várakozást, illetve az „idegen” szerv transzplantációjával járó rengeteg komplikációt. A „szervnövesztés” egyik nehézsége, hogy a szövetek ellátására egy érhálózatot is fel kell építeni, ami majd életben tartja a szervet.

Az elmúlt pár évtizedben rengeteget fejlődött a sejttenyésztés technológiája. Eljutottunk arra a pontra, ahol a szakértők működő és beültethető bőrt, illetve húgyhólyagot képesek laboratóriumi körülmények között létrehozni. Mindkét esetben azonban viszonylag vékony membránokról van szó, melyeket beültetésük után a test saját véredényei képesek „kívülről” ellátni, a hajszálérhálózat pedig fokozatosan kialakul, ahogy a szervezet végleg befogadja az új szövetet. Egy vaskosabb, nagyobb szerv esetében, mint a szív vagy a vese, viszont szükség van egy jelentős belső „csatornahálózatra”, amelyen keresztül a szerv a beültetést követően azonnal bekapcsolódhat a vérkeringésbe.


Egy kész érhálózat megalkotása viszont nem egyszerű feladat, a témát kutatók közük sokan és sokféleképpen közelítették meg a problémát. Az egyik fő irányvonal követői „öntőformák” segítségével alakítják ki az ereket: valamilyen anyagból megalkotják az erek negatívját, azaz belső vázát, és köré növesztik a szövetet. A váz utólagos eltávolítása okozza a legnagyobb problémát, mivel ezt igen nehéz megoldani a körülötte élő szövet elpusztítása nélkül. Erre viszont az lehet a megoldás, hogy a vázat olyan anyagból kell létrehozni, amely képes feloldódni úgy, hogy közben nem károsítja az élő sejteket.

Egy nemrég megjelent tanulmány írói egy élelmiszeriparban használatos anyagot ajánlanak erre a célra. A Pennsylvaniai Egyetem kutatói a süteményeket díszítő cukormáz ötletét véve alapul létrehoztak egy vízoldékony, szénhidrátokból álló, üvegszerű anyagot, amelyből változatos formák hozhatók létre, egyáltalán nem toxikus, és feladata végeztével egyszerűen feloldódik a sejtek által biztosított nedves környezetben.

A módszerre konstruált erek minőségének tesztelésére a kutatók egy patkánymáj egy darabkáját tenyésztették ki az új technológiát is bevetve. A szövet belsejében található sejtek gond nélkül „túlélték” az érhálózat vázának feloldódását, és a létrehozott véredények is funkcióképesnek bizonyultak.


A Cornell vegyészmérnöke, Abraham Stroock elmondása szerint a kutatás nagyon fontos lépést jelent annak megvalósítása felé, hogy véredényekkel ellátott, teljesen működőképes szöveteket lehessen létrehozni. A tényleges szervnövesztésekig azonban még sok munka vár a kutatókra: az igazi szervek ugyanis sokkal bonyolultabbak egy vérerekkel átszőtt szövetdarabnál. Sokkal többféle sejtből állnak például, amelyek együttes munkája biztosítja a szerv megfelelő működését. Ennek a komplexitásnak a reprodukálása pedig nem lesz egyszerű feladat.

Stroock azonban felhívta a figyelmet egy rövidtávon is megvalósítható alkalmazási lehetőségre. Az új technológiával a májbeteg páciens egészséges májsejtjeiből élő szövet növeszthető a laborban. Ez ugyan nem lesz alkalmas a beültetésre, de segítségével személyre szabott „dializátorokat” lehetne építeni, amelyek ugyan még „kívülről”, de már saját sejtekkel segítenék a károsodott máj munkáját.

 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. YellowFlas...
2012.07.04. 13:33
Mindennap van valami olyan hír, amitől egyszerre elborzadok, de mégis leesik az állam.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. axe
2012.07.04. 23:55
Egy ideje gondolkodok már azon, hogy szép lassan arra fogunk rájönni, hogy kell megalkotni saját magunkat, vagy miként csináltak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!