iPon Hírek

Darazsaktól kapott géneket hordoz a pompás királylepke

Dátum | 2015. 09. 22.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Észak-Amerika egyik ikonikus állata, a hosszú vándorlásáról híres pompás királylepke egy francia kutatócsoport legfrissebb kutatási eredményei szerint „természetes körülmények közt génmódosított” állatnak tekinthető, mivel génjei egy része egy parazita darázsfajtól származik, amelynek tagjai saját érdekeiket szem előtt tartva írják át az utódaiknak gazdatestül szolgáló lepkék hernyóinak genomját. Az említett darazsak petefészkében található speciális sejtek több millió vírushoz hasonló konstrukciót termelnek ki, amelyeket a nőstény aztán petéivel együtt bejuttat a hernyók testébe. Ezek az úgynevezett Bracovirusok a hernyó csaknem minden sejtjét megfertőzik, a normál vírusokkal szemben azonban nem olyan géneket hordoznak, amelyek révén magukat tudják szaporítani, hanem ehelyett gyakorlatilag kikapcsolják a hernyó immunrendszerét, védtelenné téve az állatot a benne növekedő darázslárvával szemben. A Bracovirus szimbiotikus kapcsolatot alakított ki a darázzsal, és a két organizmus napjainkra annyira rá van utalva egymásra, hogy a valaha volt vírus már nem képes önálló replikációra, mivel azok a gének, amelyek ehhez szükségesek, átkerültek a darázs genomjába. Ezt a tényt 2009-ben igazolta Jean-Michel Drezen kutatócsoportja. A darazsak tehát evolúciójuk egy korábbi szakaszában „befogtak” egy szabadon élő vírust, majd azt saját céljaikat szolgáló, kifinomult biológiai fegyverré alakították át. Drezen az ilyen vírusokat szimbióta vírusoknak nevezi, bár sokak szerint erősen vitatható, hogy egyáltalán a vírusok közé sorolhatók-e ezek az organizmusok. A darazsak vélhetően 100 millió évvel ezelőtt tettek szert a hasznos Bracovirusokra, és mostanra több ezer olyan darázsfaj létezik, amely különböző lepkéken élősködik ezek segítségével. Néha azonban félresikerülnek a dolgok, előfordul ugyanis, hogy a darázs véletlenül nem a számára megfelelő fajba teszi le petéit, és a lárva idő előtt elpusztul, a hernyó pedig túléli a kalandot. A Bracovirusok azonban ilyenkor is eljutnak a hernyó szervezetének legtöbb sejtjéhez, így az ivarsejtekhez is, és beépítik az általuk hordozott géneket ezek genomjába. A szimbionta által hordozott DNS-szakaszok így továbbörökíthetővé válnak, és ha valami olyan funkcióval bírnak, ami hasznos a lepkék számára, tartósan megmaradhatnak a genomban.
Drezen és csapata legutóbbi vizsgálatuk során azt igazolták, hogy ez a múltban többször is megtörtént. A szakértők a selyemhernyók, kétfajta fűbagoly-lepke és a pompás királylepke genetikai állományában is azonosítottak olyan géneket, amelyek darazsaktól származnak. A királylepke esetében a génátadás nem is olyan régen, mindössze 5 millió éve történt. Drezen szerint ráadásul ez csak a jéghegy csúcsa, és vélhetően számos más idegen eredetű gén is rejtőzhet a többi, eddig nem vizsgált lepkefaj genomjában is. A „darázsgének” pontos funkcióját egyelőre nem sikerült megfejteni, de a fűbagoly-lepkékben ezek a DNS-szakaszok vélhetően egy másik vírus elleni védelemben kaphatnak szerepet. A pompás királylepke tehát mindenképpen beleillik a transzgenikus élőlények kategóriájába, hiszen egy másik faj génjeit hordozza. A GMO-ellenes mozgalmak egyik legfőbb érve a mesterséges fajközi géncserék ellen, hogy ez a tevékenység veszélyes és természetellenes. Az utóbbi évek kutatásai alapján azonban ez a fajta génátadás rendkívül elterjedt a természetben is. Az édesburgonya genomjába például alig 10 ezer éve került bele egy bakteriális gén, de mi magunk is több tucat hasonlóan idegen eredetű DNS-szakaszt hordozunk. Ezek alapján tehát valószínűleg csaknem minden élőlény génmódosítottnak tekinthető. Korunk génmérnökei ráadásul sok esetben pontosan ezeket a természetes génátadásokat másolva igyekeznek elvégezni saját, „mesterséges” génmódosításaikat. Az édesburgonya genomjába beférkőző baktériumot például rendszeresen használják a szakértők a növények génszintű átalakítására.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. dbelam
2015.09.23. 11:45
A GMO-ellenes mozgalmak egyik legfőbb érve a mesterséges fajközi géncserék ellen, hogy ez a tevékenység veszélyes és természetellenes.

Csak nem etetik meg a végeredményt pár millió emberrel. Ha valami rosszul sikerül a természetben, elpusztul. Nálunk addig pofozzák, amíg életben marad, noha önálló szaporodásra képtelen lesz az eredmény (hogy ne vethess sajátot, csak vedd a vetőmagot, remélem mindenki felmérte a veszélyt) meg sok "bug" marad benne, eladják. Majd néznek kiskutyaszemekkel, ha baj van.

Inkább hoznék élő példát: anno amikor az inzulint próbálták meg szintetizálni, nem sikerült, pedig elvileg (az akkori elemzési módszerek szerint) a végeredmény inzulin lett. Gyakorlatilag egy izomerét (pontosabban tükörképét) hozták létre a laborban, azért nem működött.
Papíron jó volt, a gyakorlatban nem működött...

A baj, hogy nincs hosszú tesztelési időszak, mert valószínű évente jönnek ki újabb és újabb GMO variánsokkal, ahogy egyszerű nemesített vetőmaggal is. Csak a nemesítettben létrejött változások közel sem öltenek akkora méretet és olyat, mint egy laboros! A legjobb példa a mérget termelő növény esete, amikor is (legjobb tudomásom szerint) volt egy kísérlet, amiben kukoricanövényt módosítottak úgy, hogy a levelek mérget termeljenek, akkor nem kell permetezni rovarok ellen, ez idáig tényleg jól hangzik. Aztán a méreg eljutott a termésbe is, ami kevésbé vicces. Na most legyen egy bug, amit nem vesznek észre, vagy csak hosszú távú hatása van egy módosításnak (lásd akár cukorbetegség, mert az nem egy nap alatt alakul ki, vagy kis mennyiségű, szervezetben felgyűlő mérgező anyag), akkor mi van?
És azt sajnálom, hogy csak ilyen oldalak vannak a témában... Sajnos pénz beszél, és amikor az ekkora cégek országok vezetőit képesek megvenni azért, hogy támogassák, ott valószínű egy ellenző cikket is pillanatok alatt eltüntetnek/"megcáfolnak".

Aztán ott van az az érdekesség, hogy egyesek amiatt nyafognak, hogy a tej valójában egészségtelen, mert nem szoktunk hozzá az utóbbi pár ezer év alatt. Az évente finomhangolt és módosított GMO-hoz meg majd hozzászokunk?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. magyargabo... dbela...
2015.09.24. 15:41
"Csak nem etetik meg a végeredményt ..."
ha csak azt számba vennéd, mennyi idegen DNS-t eszel meg egy nap - talán rájönnél, hogy az emésztő rendszer azért mégsem egy génmódosító labor és olyan hűdenagy veszélyben mégsem vagyunk attól, hogy DNS-eket is eszünk.

Mindig ez a para megy szvsz az ismeretlentől - főleg ha tárgyi tudás nélkül még nagyobbá válik az ismeretlen
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Asagrim magya...
2015.09.24. 16:10
Volt már olyan Jools cikk, amiben arról volt szó, hogy a véráramba kerülnek, majd a DNS-be épülnek bizonyos dolgok az emésztőrendszerből, amiknek nem kellene.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!