iPon Hírek

Digitális örökségünk

Dátum | 2012. 09. 11.
Szerző | Jools
Csoport | IT VILÁG

A napokban felröppent a hír, miszerint Bruce Willis a lányaira szeretné hagyni zenei gyűjteményét, és mivel az iTunes üzemeltetői ehhez nem hajlandók hozzájárulni, a mozisztár bíróság elé akarja vinni az ügyet. Azóta kiderült ugyan, hogy kacsáról van szó, de a dolog felvet egy érdekes kérdést: mi történik kifizetett és legálisan letöltött internetes tartamainkkal halálunk után?

Normális körülmények között az elhunyt tulajdonában lévő dolgok tovább léteznek azt követően is, hogy ő maga itthagyta a földi világot. Az élete során összegyűjtött javak, könyvek, lemezek jogos örököseinek tulajdonába kerülnek, így mások is élvezhetik mindazt az értéket, amit az előd élete során felhalmozott. A problémák ott kezdődnek, amikor ezen értékeknek nem testesülnek meg fizikailag.

A digitális tartalmak további sorsa sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk. A digitális jogkezelés (DRM) és az ezzel kapcsolatos szabályok célja a megosztás megakadályozása, elsődlegesen a kalózmásolatok terjedésének megállítása érdekében. Sajnálatos módon ez azt is jelenti, hogy egy-egy album, könyv vagy film letöltésekor nem magát tartalmat vásároljuk meg, hanem csak annak használati jogát, ami viszont szinte sosem örökíthető tovább, így halálunkkal a tartalomhoz való hozzáférés megvett joga is megszűnik létezni.

A fifikásabb örökhagyók persze könnyen megtalálják a kiskapukat, elvégre mi sem egyszerűbb, mint az örökösökre hagyni a netes jelszavakat. Egyre többen gondolják azonban úgy, hogy nem kellene, hogy ilyen jogilag kifogásolható utakhoz kelljen fordulniuk a felhasználóknak.

Annál is inkább rendezni kellene a digitális javak örökölhetőségének kérdését, mivel egyre jelentősebb anyagi értékekről beszélünk. Evan Caroll, a Your Digital Afterlife című könyv egyik szerzője is úgy véli, hogy az emberek egyre nagyobb összegeket költenek digitális tartalmakra, így az örökösök jelentős anyagi értékektől esnek el, amikor megszűnik az ezekhez való hozzáférés joguk. „Nehéz elképzelni olyan családot, ahol egy 10 ezer kötetből és zeneszámból álló gyűjtemény elveszítése ne jelentene hatalmas érvágást mind anyagilag, mind pedig érzelmileg.”

Ha megveszünk egy könyvet, akkor az író által megírt mű fizikai másolatát birtokoljuk. Gyakorlatilag azt tehetünk vele, amit csak akarunk, hiszen a saját tulajdonunk. Digitális tartalmak esetében azonban nincsenek tulajdonosi jogaink.


Több amerikai államban már törvény született arról, hogy a végrendelet végrehajtói és az örökösök hozzáférhessenek az elhunytak levelezőfiókjaihoz és közösségi média adatlapjaihoz, azonban még ez a gyakorlat sem tekinthető általánosnak. A digitális tartalmakra vonatkozóan pedig egyelőre semmiféle hasonló intézkedés nem történt, ezek elvileg továbbra sem örökíthetők.

Ezt a tényt az iTunes és hasonló oldalak fel is tűntetik a felhasználói feltételek közt, amelyet azonban ritkán bogarászunk végig. A gyakorlatban úgy működnek a hasonló rendszerek, hogy a felhasználó halála esetén érvényét veszti az a szerződés, amelyet a fiók létrehozása során létrejött, így elveszik a letöltött tartalmakhoz való hozzáférés joga is.

A következő érdekes kérdés ennek kapcsán, hogy miben különbözik jogilag, ha fizikai formában, tehát CD-n, DVD-n stb. vásárolunk meg egy albumot, vagy ha online tesszük meg ugyanezt. A lemez a könyvhöz hasonló módon a tulajdonunkat képezi, vagyis szabadon továbbadható, elajándékozható, kölcsönadható és örökíthető. Sokszorosítani persze továbbra is illegális, de arról az egy szem másolatról, amit kifizettünk, szabadon rendelkezünk.

A letöltött zene esetében ellenben, ahogy már volt róla szó, csak a hallgatás jogát kapjuk meg, de az nem lesz a tulajdonunk. Általában ez a jog semmiféle formában nem ruházható át, és sokszor adathordozóra sem írhatjuk ki a tartalmat. Az iTunes esetében is komoly szabályok vannak, de azért vannak lehetőségek a korlátozott megosztásra és átadásra, bár a dolog jogi háttere itt sem teljesen tiszta. A zenei lejátszási listát például „biztonsági célzattal” maximum hét alkalommal kiírhatjuk CD-re, és az ilyen módon nyert másolatokra ezt követően már a megvásárolt eredeti CD-kre érvényes jogszabályok vonatkoznak, vagyis akár ajándékba is adható, vagy éppen az örökség részét képezheti. A kacifántos szabályzatnak köszönhetően azonban az adathordozóra ki nem írt tartalmak hallgatási joga nem átruházható, vagyis ha a saját fiókunkból egy ismerősünk iPodjára töltünk le zenéket, az már fájlmegosztásnak és ilyen módon illegális tevékenységnek minősül.

Nem egyszerű tehát eligazodni a netes tartalmakra vonatkozó szabályok erdejében, főként azért nem, mert a felhasználás feltételeit végső soron minden esetben a szerzői jogtulajdonosok szabják meg, az Apple, a Google és az Amazon pedig csak közvetítőként asszisztál mindehhez. Ha tehát meg akarjuk őrizni digitális értékeinket az utókor számára, átláthatóbb szabályrendszer hiányában egyelőre marad a felhasználói feltételek alapos átböngészése, és a többé-kevésbé legális lehetőségek felderítése ennek megvalósítása érdekében. 

 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

14. Avisto
2012.09.11. 21:04
Nem csak ezek ellen, ennél lényegesebb dolgok ellen sem tiltakozunk elég élesen. Sajnos birkák vagyunk lássuk be.
Amúgy mintha lett volna valami unios itélet a digitálisan vett játékok eladásának lehetővé tételéről, innen már talán nincs olyan messze hogy az öröklés is lehetővé váljon (gondolom nem csak játékok hanem egyéb tartalmak esetén is).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. petXYZW
2012.09.12. 06:31
"Ha megveszünk egy könyvet, akkor az író által megírt mű fizikai másolatát birtokoljuk. Gyakorlatilag azt tehetünk vele, amit csak akarunk, hiszen a saját tulajdonunk. Digitális tartalmak esetében azonban nincsenek tulajdonosi jogaink."

Nem.

A könyv tartalma is pont olyan mint a digitális tartalom. Pont úgy nem másolhatod le, nem használhatod fel sajátodként, stb.

És a digitális tartalom hordozójával is azt tehetsz amit akarsz. Pont mint a könyvvel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. skateout
2012.09.12. 07:32
Most komolyan?
Ez az emberiség egyik problémája?
Nem írtam direkt hogy "fő, vagy legfontosabb".
De akkor is. Ilyenekkel kell foglalkozni?
Szánalom ez a világ.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. junkie
2012.09.12. 08:30
Nem értem a problémát.

Mi a különbség aközött, hogy veszek egy gyári CD-t, vagy letöltöm a zenét és kiírom egy CD-re? A szerzői jog nem a CD-re vonatkozik, hanem a tartalomra. Az, hogy hogy került a hordozóra, én írtam rá, vagy a gyár, annak sem jogilag, sem praktikus szempontból semmi jelentősége.

De hordozó lehet pl. a HDD, illetve a felhő is, ahová letöltöd, ahol tárolod.
HDD esetén az is fizikailag továbbadható, felhő esetén a továbbadás a login adatok továbbadása, mint pl. egy online játék account továbbadása.

A letöltött zene licensze NEM névre szól, ahogyan a megvett CD sem. Legfeljebb kiköthetik, hogy csak egy adott fizikai hordozón szerepelhet, egy példányban (pl. média lejátszón, egy adott számítógép HDD-jén, stb.)

A lényeg, hogy a letöltött zene is valamilyen megfogható tárolón "van", ami ugyanúgy kezelhető, mint a hagyományos CD vagy könyv.

Tehát nem értem, hol a probléma.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. junkie
2012.09.12. 08:33
Még valami: a könyv a tulajdonunk, a benne levő szellemi tartalom NEM.
Analógia: a CD (műanyag korong) a tulajdonunk, a rajta levő zene NEM.
Analógia: a számítógép a tulajdonunk (HDD), a rajta levő mp3 fájl is, a fájlban levő zene NEM.

Nem a bitekről van szó, hanem a bithalmaz, mint absztrakt szerzői alkotás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. junkie
2012.09.12. 08:36
Ami viszont felháborító, hogy minden egyes üres CD, DVD után jogdíjat kell fizetni, függetlenül attól, hogy mit írsz rá, írsz-e rá egyáltalán bármit. Miért fizessek az artisjusnak én akár 1 fillért is, ha egy Ubuntu telepítő CD-t írok? Az Ubuntu-hoz az égvilágon semmi köze a magyar jogvédő irodának, mégis neki fizetek... Ez ellen kéne tiltakozni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Simba
2012.09.12. 09:49
Ennyi meg vesszük a semmit.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. 5hR3kY
2012.09.12. 10:10
Azért az Artisjusnak van mit a tejbe aprítani: [LINK]
Cirka 260 gurigát szétosztani, úgy hogy ebből lejön az ő költségük, az nem rossz. Na meg ki tudja hogy mennyi marad zsebben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. dyro
2012.09.12. 10:14
Azért az a durva, hogy egyesek a problémát sem értik. Ebből pedig csak az látszik, hogy fogalmuk sincs arról, hogy hogyan mennek a dolgok a világ civilizáltabb oldalán.

Mondjuk megveszel egy programot a Google play-ben. Ez a te hozzáférésedhez lesz hozzákötve. Ha meghalsz, a gyereked nem fogja tudni átíratni a saját felhasználónevére azt a programot, hanem a pénz elszáll. Na, ugyanez van az amazon-os (digitális) könyvekkel, iTunes zenékkel, stb stb.

Tudom hogy nehéz elképzelni, hogy valaki fizet ezekért a tartalmakért, és rendeltetésszerűen használja ezeket a rendszereket...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. zodiac83
2012.09.12. 11:24
@junkie:
"Mi a különbség aközött, hogy veszek egy gyári CD-t, vagy letöltöm a zenét és kiírom egy CD-re?"

Mindkét esetben igaz az, hogy (többek között) a hangfelvétel engedély nélküli sokszorosítása illegális. Ám amíg egy kézzel fogható médium (CD, pláne bakelit) esetében maga a sokszorosítás fogalma jóval megfoghatóbb, egy letöltött digitális tartalomnál ez közel sem olyan egyértelmű.

Azt kell látni, hogy anno a bakelit hanglemezek korában lényegében magát a terméket otthoni körülmények között nem is lehetett sokszorosítani(hány háztartásban volt lemezvágó gép?). (Most nem arról beszélek, hogy kazettára felvetted, az picit más történet).
A CD-vel ez ugye már másként van, a CD-író eléggé mindennapos volt, nagyjából minden konzumer számítógép egyik alaptartozékává avanzsált az évek során (most kezdenek eltűnni, érthető okok miatt, de most szintén nem ez a lényeg).
Ugyanez a folyamat halad tovább a digitális tartalmak letöltésével. A számítógépes fájlok kezelése, másolása, megosztása még ettől is sokkal egyszerűbb, olcsóbb. Egyre szélesebb rétegekhez, egyre kisebb fajlagos költséggel, ugyanakkor egyre kisebb kontrollal jut el a szerzői tartalom. (Az egész valahonnan onnan indul, hogy a zenész kiáll az utcára pár embernek zenélni, csak én egy pár lépcsőfokkal később kapcsolódtam be).
A Google Playstore pl. ezt a kontrollt próbálja picit növelni az által, hogy csak a te felhasználói fiókod számára teszi hozzáférhetővé az adott tartalmat. És itt lép be a következő lépcsőfok, a felhőalapú "világ", ahol fizikálisan már nem nálad tárolódik a tartalom, te csak hozzáférhetsz. (Az más kérdés, hogy adott esetben hogyan tudsz saját felvételeket készíteni az így lejátszott tartalomról, de elvileg az már illegális).

"Ami viszont felháborító, hogy minden egyes üres CD, DVD után jogdíjat kell fizetni, függetlenül attól, hogy mit írsz rá, írsz-e rá egyáltalán bármit. Miért fizessek az artisjusnak én akár 1 fillért is, ha egy Ubuntu telepítő CD-t írok? Az Ubuntu-hoz az égvilágon semmi köze a magyar jogvédő irodának, mégis neki fizetek... Ez ellen kéne tiltakozni."

Ebben egyetértünk.

A hazai jogvédő gittegyletek amúgy megérnek egy külön misét.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. 5hR3kY
2012.09.12. 11:27
Ha megvan az account-hoz a jelszó, akkor minek átíratni?
A gugliék úgy sem tudják hogy meghat a rokonság.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. zodiac83
2012.09.12. 11:38
Majd legkésőbb cirka száz év múlva lehet, hogy elkezdenek gyanakodni, ha még aktív a fiók
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. mikej95
2012.09.12. 17:15
Az egész gazdaság azon alapul, hogy olyan cuccokat árulnak, amik behalnak, így a fogyasztónak muszáj újravennie, ezek a digitális, felhő alapú megoldások pedig azt is megengedik nekik, hogy, ha a fogyasztó kerül ki az egyenletből, akkor a tulajdona is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. maláj
2012.09.16. 10:32
tőlem ugyan 1 Ft-ot sem fognak látni amíg élnek
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!