iPon Hírek

DNS-ért gyilkolja le társait a kolera kórokozója

Dátum | 2015. 01. 05.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A kolera kórokozójának életmódja sok szempontból hasonlít a Hegylakó halhatatlanjainak sorsához: az aprócska baktérium kard helyett tűt forgat ugyan, és fejek, illetve életerő helyett géneket gyűjt, a végeredmény azonban igen hasonló. A pálcika alakú, hosszú ostorral rendelkező Vibrio cholerae általában hányadékkal vagy széklettel szennyezett vizek révén terjed, hányást, hasmenést, és ezzel kiszáradást okozva áldozataiban. A mikroba igazi otthona azonban nem az emberi bélrendszer, vagy a szennyvíz, hanem az óceán, ahol apró rákok kitinpáncéljára tapadva tölti napjait. A kitinen tenyésző baktérium némileg eltér betegségokozó rokonaitól, mivel a rákok környezetében a mikroba olyan enzimeket kezd termelni, amelyek révén képessé válik a körülötte található DNS felvételére. Ezek darabjait aztán beépíti saját genomjába, új funkciókra téve szert a folyamat eredményeként. Mint azonban a legfrissebb kutatásokból kiderült, a baktérium nem egyszerűen begyűjti azon DNS-szakaszokat, amelyeket a víz az útjába sodor, hanem képes ölni is ezekért, vagyis elpusztítja mikrobiális szomszédait, hogy hozzáférjen azok génkészletéhez. A felfedezést tevő Sandrine Borgeaud svájci kutató munkája során elsődlegesen annak megfejtésére koncentrált, hogy hogyan aktiválódik az idegen DNS bekebelezését lehetővé tevő TfoX nevű gén kitin jelenlétében. A szakértő azt vizsgálta, hogy a mestergén milyen más géneket aktivál, és a munka közben valami egészen meglepő dologra figyelt fel. A TfoX egyebek mellett három olyan géncsoportot is irányít, amelyek együttesen egy fegyverként használtható struktúrát képesek létrehozni. A T6SS (6-os típusú szekréciós rendszer) 13 különálló elemből épül fel, és ezek egy olyan üreges tűvé állnak össze, amelynek segítségével a baktérium képes átszúrni egy másik sejt membránját, majd a befecskendezett fehérjék révén megölni és darabokra tépni a mikrobát. A V. cholerae egyebek mellett kólibaktériumokat és saját fajtársait is képes elpusztítani a figyelemre méltó fegyverrel, majd amikor a megtámadott sejt szétesik, lecsap annak DNS-ére, és magáévá teszi a hasznosnak tűnő géneket. Borgeaud kísérletei során különféle antibiotikumokkal szemben rezisztens mikrobákra eresztette rá a kolera kórokozóit, és ahogy a későbbi tesztek igazolták, a harcos baktériumok egy része maga is ellenállóvá vált a hatóanyagokkal szemben, vagyis sikerrel hasznosította a megtámadott sejtek génjeit. A kutatócsoport arra is módot talált, hogy képileg megörökítse a támadásokat. A lenti képsoron a kolera baktériuma piros színben, az áldozatok pedig zöldben pompáznak, és a felvételeken még az is látszik, hogyan emészti fel az elpusztított sejt maradványait a kórokozó. A szakértők először az 1920-as években figyeltek fel arra, hogy baktériumok ártalmatlan csoportjai képesek kórokozókká válni, ha fertőzést kiváltó társaik maradványaival érintkeznek. 1943-ban aztán Oswald Avery igazolta, hogy a mikrobák DNS-darabokat integrálnak saját genomjukba halott társaiktól, és ezek által válnak maguk is veszélyessé. A mostani felfedezés egy újabb elemmel bővíti a mikrobák világának Avery által felfedett komplex képét, bizonyítva, hogy a baktériumok akár ölni is képesek azért, hogy új génekhez férjenek hozzá.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. mikej95
2015.01.05. 15:53
Azt gondolná az ember, hogy nem létezhet a való életben még csak hasonló sem ahhoz amik a Prototype-ban futkostak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!