iPon Hírek

Earthlock: Festival of Magic - bénácska, de aranyos

Dátum | 2016. 10. 20.
Szerző | Morte
Csoport | JÁTÉK

Nagy fába vágta a fejszéjét a norvég Snowcaste Games, amikor JRPG fejlesztésébe fogott. A Kickstarterrel megtámogatott játék egy igencsak ambiciózus darabnak készült: hatalmas, titkokkal teli világgal, amely egy ősi birodalom romjaira épült, mozgalmas csatákkal, változatos képességekkel, érdekes karakterekkel és eposzi történettel. Mi valósult meg mindebből? Úgy éreztem, mintha az alkotók rajongói lennének a műfajnak, de nem ismernék elég jól, vagy túlbecsülték képességeiket, melynek eredménye egy közepes játék lett, helyenként kellemes, helyenként kellemetlen meglepetésekkel. A világ nem olyan hatalmas: a városok, kazamaták csupán 2-3 kisebb helyszínből állnak, és a vadonbeli pályák sem kifejezetten nagyok, igencsak gyorsan át lehetne futni rajtuk, ha nem botlanánk minden lépéssel ellenfelekbe. Az ellenfelek változatosak, de karaktereink csak kevés képességgel rendelkeznek, amelyek közül nem mindegyik bizonyult hasznosnak, így a csaták sokszor egyformán folynak. Léteznek talentek a játékban, de itt is csak keveset találhatunk, készíthetünk belőlük. Bár a háttértörténet érdekes, a fő sztoriban csak a szokásos kliséket kapjuk, és a karakterek is olyan alaptípusok, akiket mind láttuk már valahol: van itt ifjú kincskereső tolvaj, büszke, egzotikus harcos, makacs nemes hölgyemény, aki szembeszáll apja akaratával és még sorolhatnánk. A történet sem túl bonyolult, nagyjából a szokásos eresztést kapjuk: mitikus tárgy, amire mindenki vadászik, elrabolt karakterek, akiket ki kell szabadítani, szereplők, akiknek szívességeket kell tennünk, hogy segítsenek. A gonosz ellenféllel többször is meg kell küzdenünk, mert miután legyőztük, még meglép párszor.
A grafika meseszerű, és megvan a maga bája. Vannak helyszínek, melyeket gondosan készítettek el, ezek részletgazdagok és kellemesek a szemnek, ám akadnak pályák, főként a vadonban, amelyek kifejezetten üresnek tűnnek: sivatagok, mocsarak, sziklás vidékek. A kamera kezelése következetlen: bizonyos helyeken körbeforgathatjuk, másutt nem. Nagyjából mindenütt el lehet boldogulni, de időnként előfordul, hogy az automata kameraállás nem a legkedvezőbb képet mutatja. A játékban sok a hasonló fél- és szükségmegoldás. A legtöbbször partival mászkálunk, de a pályákon mindig csak egy karakter látható, a teljes csapat csak a csatákban tűnik fel. Gyanítom, hogy azért, mert az MI nincs teljesen a csúcson, és nem akarták, hogy a karakterek egymásba akadjanak a kis helyeken (az NPC-k ezt képesek időnként tágas helyeken is elkövetni). A körökre osztott harc eleinte, amíg nincs sokféle képességünk elég repetitiv, ráadásul a szörnyek nehézsége nincs rendesen beszabályozva, illetve az értük kapott xp sincs teljesen összehangolva azzal a tempóval, ahogyan illene szintet lépnünk. Túl sokszor fordult elő, hogy egy területen áthaladva, ahol pont megfelelő volt az ellenfelek nehézsége, a legvégén olyan szörnybe botlottam, amelybe szó szerint beletörött a bicskám. Ilyenkor vissza kellett menni, és még párszor végigverni a területen belül folyamatosan repopoló szörnyeket, egészen a szintlépésig. Az amúgy sem túl nagy dungeönökben ez elég nevetséges volt, a banditák kastélyában gyakorlatilag két szoba között ingáztam, a vadonban pedig zsebkendőnyi területeken járkáltam körbe-körbe, mielőtt továbbléphettem volna. A játékban akadnak más furcsaságok is, pl. ez az első olyan RPG, amellyel találkoztam, amiben szintlépéskor nem gyógyulnak fel maximum HP-ra a karakterek. Az irányításon érezhető, hogy kifejezetten kontrollerhez készült, és hiába állíthatjuk be szabadon a billentyűzetkiosztást, PC-n nem lesz vele az igazi a játék (harc közben nem tudunk pl. az egérrel kijelölni senkit, pedig sokkal kényelmesebb lett volna).
A játék a felsorolt negatívumok ellenére összességében játszhatóra sikeredett, de kell hozzá türelem. Látszik, hogy sok energiát fektettek a történetbe és a világba, még ha klisés is, rengeteg háttérinfórmációt tudhatunk meg kalandozásaink közben, és a karakterek civódása is szórakoztató. A háttérzene hangulatos, a grafika aranyos, a szörnyek kifejezetten jópofák - az egyszemélyes hátra csatolható propellerrel röpködő goblinátorok voltak a kedvenceim. Az alkotóknak akadtak egészen egyedi ötleteik is, az egyik ilyen a haversági rendszer. Ha két karakterrel sokat vagyunk együtt, akkor erősödik a barátságuk és különböző extra bónuszokat kapnak ha összepárosítjuk őket a harcban. A kalandozások fáradalmait egy szigeten pihenhetjük ki, ahol saját kertünk lehet. Az elültetett növényeket locsolni kell, és ha eleget gondoztuk őket, még szintet is léphetnek, és nagyobb terméssel, és időnként meglepetésekkel hálálják meg a gondoskodást. A learatott termésből, gyógyitalokat és muníciót is készíthetünk (a játék ezt a kertet ezért mókásan Farmoury-nak hívja). A csatákban, ha már elég képesség áll rendelkezésünkre, akkor érdekes kombókat is összehozhatunk. A bestiáriumban nézegethetjük az általunk legyőzött ellenfeleket, és azt is megtudhatjuk, mik a gyengéik és erősségeik. A darab kb. 30 órányi játékidőt biztosít. Az Eartlock: Festival of Magicre ráférne még egy kis finomhangolás, megérdemelné, mert a maga egyszerűségében van egy sajátos, gyermeki bája. Xboxon hiánypótló szerepet tölt be, mivel a platform kedvelői nincsenek igazán elkényeztetve JRPG-kel. Jelen állapotában csak a műfaj türelmesebb rajongóinak tudjuk ajánlani, de ők is jobban járnak, ha megvárnak vele egy leárazást. Ha a fejlesztők tovább dolgoznak rajta, és kicsit kikalapálják a játékot, akkor még egész élvezetes is lehet.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. Meteoreso
2016.10.20. 13:14
Én gondolkoztam rajta hogy játszom vele...
Bár kicsit butácskán néz ki a mi európai klasszikus fantasynkhoz képest de poén szintem talán lehet cukinak is értelmezni.
A játékmenet a régi Final Fantasy stílust emlékezteti de amiért végül is a NEM mellett döntöttem az pár gameplay volt,, hát nincs mélysége főleg a varázslás és tárgyrendszerre értem.
Most ez gyerekeknek szól vagy felnőtteknek vagy gyermeki lelkű felnőtteknek nem tudom de majd ti elmondjátok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!