iPon Hírek

Ég veled, Philae!

Dátum | 2016. 07. 28.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Csurjumov–Geraszimenko 338 kilométerről
Hivatalosan is felhagyott a Philaet kereső kommunikációs próbálkozásokkal a Rosetta, amelynek leszállóegysége 2014 novemberében landolt a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökös felszínén. A Philae utoljára tavaly júliusban adott életjelet magáról, ezt követően azonban erre lehetősége sem marad, mivel a Rosetta a küldetés végére való felkészülés részeként július 27-én, közép-európai idő szerint 11 órakor kikapcsolta azt a kommunikációs alrendszert, amely a kapcsolattartásra szolgált. A Philae rövid, ám annál mozgalmasabb pályafutást tudhat maga mögött. Miután rendkívül precízen leereszkedett az üstökös egy, a kutatók által gondosan kiválasztott pontjára, a landolóegység nem tudta magát rögzíteni a felszínen, így pattogni kezdett. Végül egy sziklafal árnyékában kötött ki, ahol sajnos nem kapott elég fényt akkumulátorai feltöltéséhez, így a leszállás után 64 órával energiakészletei lemerültek, és hibernációs módba lépett. A landolást követő három napban az űreszköz számos fontos mérést végzett el az üstökösön, és ezeket továbbította is a Rosettának.
A Philae landolás közben, nem sokkal a Rosettáról való leválás után
A Philae aztán hosszú ideig hallgatásba burkolózott, majd 2015 júniusában váratlanul újra jelentkezett. Stabil kommunikációt azonban nem sikerült kiépíteni vele a napközelség hónapjaiban sem, nem utolsósorban azért, mert a szakértők a mai napig nem tudják, hogy pontosan hol állapodott meg az egység. Az űreszköz kulcsszerepet játszott annak kiderítésében, hogy a Csurjumov–Geraszimenkónak nincs mágneses tere, viszont rajta érdekes polimerek találhatók. A Philaenek köszönhetően derült ki az is, hogy az üstökös a por és jég vékony rétege alatt meglepően kemény felszínnel rendelkezik. „Tekintetbe véve, hogy mennyi eltérő körülményt szem előtt tartva kellett megtervezni a Philaet, a landolóegység nagyon jól funkcionált. Persze nem tudtunk mindent megcsinálni, amit reméltünk, de felsorolni sem tudom azon akadályokat, amelyeket a Philae sikerrel vett” – mondja Valentina Lommatsch, a Philae-csapat egyik tagja. Az Európai Űrügynökség kutatói már idén februárban úgy számították, hogy a Naptól tavaly augusztus óta ismét távolodó üstökös felszínén időközben ismét annyira hideg és sötét lett, hogy gyakorlatilag nulla az esélye a Philae feltámadásának. A Rosetta azonban még néhány hónapig hallgatózott, hátha csoda történik. Az üstökös és a szonda jelenleg több mint 520 millió kilométerre van a Naptól, amelynek fénye annyira gyenge, hogy a Rosetta is elkezdett energiagondokkal küzdeni. A Philaevel való kommunikációt lehetővé tevő rendszert éppen azért kapcsolták le az irányítók, hogy energiát spóroljanak a szonda utolsó nagy mutatványára, az idén szeptember 30-ra tervezett, kontrollált becsapódásos landolásra.
A szakértők a múlt héten azt is kiválasztották, hogy az üstökös mely részén fogja elérni a felszínt a Rosetta. A tervek szerint az űreszköz a Maat régióban, a kacsa alakú égitest fején fog leszállni, nem messze a Philae feltételezett tartózkodási helyétől. A végső megközelítés során a szonda további fontos méréseket fog elvégezni az üstökössel kapcsolatban, és hogy erre maradjon elég energia, a nem lényeges rendszereket sorra lekapcsolják az irányítók. Ahogy Stephan Ulamec, a Philae-csapat vezetője elmondta, míg a kommunikációs csatorna leállítása nem volt különösebben érzelmekkel teli pillanat, hiszen a Philaeről már hónapokkal ezelőtt lemondtak, a Rosetta nagy fináléja az lesz. A szonda ugyanis az utolsó pillanatokig adatokat fog küldeni, így a becsapódással egy működő és rendkívül jól teljesítő rendszertől kell elbúcsúzni. Ulamec elmondása szerint számukra is meglepő volt, hogy a nagyközönség milyen intenzív érdeklődéssel követte a Rosetta és a Philae küldetését. „Ez kétségen felül megmutatta, hogy az embereket mennyire érdeklik az űrmissziók és a Naprendszer felfedezése. Remélem hogy ugyanez a politikusok számára is világossá vált, így újabb vakmerő küldetések válhatnak valóra a jövőben” – mondja a kutató.
Az üstökös egy 450 méter széles területe 12,8 kilométer távolságból
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

6. ChoSimba
2016.07.28. 09:52
Mekkora buli lesz 100-200-500 év múlva, amikor amatőr űrhajósok majd megtalálják
Biztos lesznek majd relikvia vadászok, akik aztán felteszik az ebay-re vagy a feketepiacon eladják.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. tibaimp ChoSi...
2016.07.28. 10:05


 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.07.28. 10:20
Kizárt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Whysper ChoSi...
2016.07.28. 10:27
Jó ötlet. A végén valami műértő űrbánya tulajdonos vitrinében lesz

Mintha mondjuk Kolumbusz Kristóf lovaskocsija vagy hajós ágya vagy kardja lenne
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Pandion
2016.07.28. 15:44
A Philae hatalmas siker és óriási kudarc egyben. Végső soron az is szinte csoda, hogy viszonylagos épségben landolni tudott az üstökös felszínén, hatalmas mérnöki teljesítmény, és kudarc, mert viszonylag egyszerű rögzítő rendszerek hibája miatt nem tudott a helyén maradni és a kicsi gravitációval rendelkező test felszínén "elpattogott" a helyéről. Így csak korlátozott méréseket tudott végezni, ami hatalmas siker, ám ha legalább az egyik rögzítő rendszer működik, akkor ennek a sokszorosát tudta volna elvégezni. Nagyon drukkoltam neki, de persze nézzük a jó oldalát, sok infót szereztünk az üstökösről. És ott van még a Rosetta becsapódása, nagyon érdekes lesz. Le a kalappal a project előtt!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. vorosokt
2016.07.28. 16:26
Nem tudom miért de kicsit szomorú volt olvasni. Mint egy gyászcikket egy olyan hírességről akit nagyon kedvel az ember.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!