iPon Hírek

Egy baktériumfaj okozhatta a földtörténet legnagyobb kihalását

Dátum | 2012. 12. 17.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A földtörténet legsúlyosabb ismert kihalási hulláma 251 millió évvel ezelőtt következett be: a perm–triász kihalási esemény során a becslések szerint a tengeri fajok 96 százaláka, a szárazföldi gerinces fajok 70 százaléka pusztult ki. A tömeges kihalások közül kizárólag ez okozott komoly veszteséget a rovarvilágban. Arról, hogy mi állhatott az esemény hátterében számos elmélet született, egy kisbolygó becsapódásától katasztrofális szintű vulkáni aktivitásig több dologra gondoltak már a tudósok, a legújabb kutatási eredmények alapján azonban az is elképzelhető, hogy egy aprócska mikroba indította útjára a fajok többségének eltűnéséhez vezető eseménysort.

A jelenleg leginkább elfogadott elmélet szerint a perm időszak végén bekövetkezett kihalási hullámot a mai Szibéria területén bekövetkezett vulkánkitörések hatása okozta, mivel ezek a légköri üvegházhatású gázok szintjének drámai növekedéséhez vezettek. Ezt a teóriát azonban nem nagyon támasztják alá a leletek, mondja Daniel Rothman, az MIT kutatója. A szakértő által tanulmányozott, perm időszak végén keletkezett üledékrétegekben ugyanis olyan mértékben nőtt meg a szén mennyisége, ami túlságosan is gyorsnak tűnik ahhoz, hogy valamiféle geológiai esemény álljon a háttérben.


A mikrobák viszont igen rövid idő alatt képesek nagy mennyiségű szénvegyületet létrehozni. Amikor Rothman és munkatársai megvizsgálták a mostani légkör biogén metánjának jelentős részéért felelős Methanosarcina baktérium genomját, meglepődve tapasztalták, hogy a mikroba nagyjából 231 millió évvel ezelőtt nyerte el metántermelő képességét. Ez az időpont gyanúsan közel esik ugyan a kihalási eseményhez, de bizonyítéknak kevés.

Szerencsére azonban még egy dolgot biztosan tudni lehet a Methanosarcina működéséről: ahhoz, hogy gyorsan nagy mennyiségű metánt termeljen, rengeteg nikkelre van szüksége. Újra megvizsgálva az üledékmintákat, a kutatók észrevették, hogy csaknem pontosan 251 millió évvel ezelőtt jelentősen megnőtt ezekben a nikkel mennyisége, valószínűsíthetően a fémben gazdag szibériai lávafolyásoknak köszönhetően. Ez pedig már erősen arra utal, hogy valóban az evolúció színpadán újonnan felbukkanó metántermelő baktérium állhatott a kihalás hátterében, mondja Rothman.

Nem minden szakmabeli ért ugyan egyet a feltevés helyességével, de ahogy Anthony Barnosky, a Berkeley geológusa fogalmazott, érdekes ötlet, hogy egy új életforma felbukkanása a korábbi fajok többségének kihalásához vezetett. A szakértő szerint napjainkban is valami nagyon hasonló folyamat zajlik, amelynek mi magunk vagyunk az elsődleges előidézői.


 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

7. benczeb90
2012.12.17. 18:25
Én még úgy tudtam, hogy a nagymértékű pusztulást szárazon-vizen a kénhidrogéntermelő baktériumok elszaporodása okozta az óceán mélyén, majd telítődtek a gázzal az óceánok miközben a vulkáni működések miatti hőmérsékletemelkedés miatt az oxigén oldhatósága a vizekben párhuzamosan csökkent, így a vizi élőlények 90+%-a elpusztult a táplálékhiány miatt. Végül a telítődött vizekből az oldódni nem képes többlet kiszabaduló gáz hasonlóképp megfullasztotta a szárazföldi állatok nagyobb testű fajait is. Vmi BBC sorozatban láthattam. Persze ez még nem jelenti azt, hogy ez a metános verzió nem volt jelen párhuzamosan, sőt, semmi se zárható ki, szóval úgy látszik még nem igazán tiszta a történet a P-T kihalás körül. Érdekes cikk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. kiskoller
2012.12.17. 18:35
Egyszerű: Az élet úgy fejlődik, hogy adott fajok adott kürölményekre sepcializálódnak. A legprimitívebb állatfajok a jég hátán is megélnek, a legkomplexebbek meg csak speciális környezetben. Nomármost ahogy telik az idő és kifejlődnek a különböző élőformák, azok egyre jobban új körülményként jelnnnek meg a más fajok számára. Azok meg ahogy fejlődnek, ráállnak a többi élőlényre, mint körülményre. Kialakulnak a tápálékláncok, a növények megtermékenyítését a rovarok végzik, a fák tövében szimbiózisban élnek a gombák stb stb.

A körülmények viszont folyamatosan változnak. Az átlaghőmérséklet emelkedik vagy csökken. A vízszint nő vagy csökken. A földdarabok mozognak, gyűrődnek.

Aztán egy pici változás miatt kihal egy állatfaj. Egy növény nem bírta a pár fokkal melegebb éghajlatot, kiszorította egy másik, mert az hatékonyabb volt a nagyobb melegben. Aztán bumm, összeomlik a kártyavár. Arra a növényre "épült" egy másik faj, mondjuk egy állat ami azt ette, így az kihal. Amiatt kihal 5 másik faj. Majd száz. Majd többezer állatfaj. És így készül a nagy kihalás.

És PONT ezért ciklikus az egész, mert az egész kezdődik előről, és jó becsléssel megadható a következő kihalás.

Nem kell ide aszteorida vagy szupervulkán.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. SuhiTomi
2012.12.17. 22:36
kiskoller +1
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. zorrd023
2012.12.18. 00:30
Ide az ember sok is Amennyi mocskot bele nyomatunk a környezetbe lesz itt kihalás bőven csak sajna nem mi leszünk az elsők. És azért sajna mert ha mi halnánk ki elsőnek talán kevesebb másik fajt rántanánk magunkkal. De sajna nem mi leszünk az elsők... (Ha nem ilyen környezet gyilkolászosak lennénk akkor nem lenne gond hogy vagyunk csak az anyagi hasznok miatt a gyárak le se szarják a környezetet)
Ui.:
Ha Nagy mennyiségű nickel kell a sok metán termeléshez akkor nem pont hiány kellene a kihalás idejére. Előtte való rétegekben lehetett több , de pont abban az időben hiány kellene hogy legyen hiszen azt használták fel a metán előállítására szóval ez így ellentmondás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. zorrd023
2012.12.18. 00:34
Ráadásul ha nem haltak volna ki azok a fajok lehet már réges rég lenne egy rendkívül fejlett faj a bolygón ami nálunk is sokkal fejlettebb. Igaz a 65 millió éve történt dolgok lehet betehettek volna nekik de ki tudja. De hát ez a mi lett volna ha kategória. Egyébként érdekes hogy az emlős szerű hüllők voltak akkoriban többségben. De aztán azok nagyja kihalt akkor jött a képbe a dinók őse aztán az lett az új sikeres faj. A maradék emlős szerű majdnem minden faja kihalt. Ami megmaradt azok voltak nagy valószínűséggel az emlősök ősei.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. GAS213
2012.12.18. 08:58
@zorrd023 A nikkel csak katalizált. Hogyan alakulhatna át egy átmenetifém szerves anyaggá... BTW az lehet, hogy a gyárak le sem szarnák a környezetet, mert a környezetvédelem nem termel profitot, DE azt ne felejtsd el, hogy 1990-es évek óta szigorodó előírások nagy mértékben (akár tizedére is) csökkentették a károsanyag kibocsájtást, valamint az energiaárak emelkedésének hatására már az energiafelhasználás is csökkent. Nem a gyárak termelik a sok szennyező anyagot, hanem mi magunk, mikor kidobáljuk a régi elektronikai cikkeket, mikor nem szelektíven gyűjtjük a hulladékot, mikor busz helyett az autót járatjuk 30 percig a dugóban. Persze lehet példálózni, az gyárak üzemzavarai miatt bekövetkező katasztrófákkal (bányászat, Románia, Tisza, cián) , de ez mind töredéke a tényleges szennyezésnek. De amúgy jó, mert az átlagember ezek mögé be tud bújni, más se gyűjti szelektíven a szemetet, a szomszéd is kocsival jár, ezen az egyen ár nem múlik...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. zorrd023
2012.12.18. 18:26
Félre érted. Egyrést sok gyár lefizeti az ellenőröket ahelyett hogy betartaná az előírásokat mert olcsóbb. Másrészt honnan veszed hogy én hogy élek? (de ez igazából mindegy is.)A gyár katasztrófák is nagyon is számítanak eleve nem lennének azok a mérgezések ha mi nem vagyunk. Erdő irtások stb. A szándékos atom robbantások kísérletek és hasonlókról nem is beszélve. Vagy Vietnám ahol még mindig az ott bevetett idegmérgek úttó hatásaként születnek beteg gyerekek. Az olaj szennyezések földgáz égetések és hasonlók sem tesznek éppen jót. Ráadásul ki tudja hány cég eregeti a mocskát a vizekbe pl Rába habzik de az óceánokba is ki tudja ki eregeti a temérdek szennyező anyagot mert olcsóbb úgy eltüntetni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!