iPon Hírek

Egy gombatermesztő hangyafaj „zsoldosokkal” óvja lakóhelyét

Dátum | 2013. 09. 14.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az emberi történelem során nem számított ritkaságnak a zsoldoshadseregek felfogadása, egy új kutatás eredményei szerint azonban nem mi vagyunk az egyetlen faj, akik ezt a gyakorlatot űzik: a Koppenhágai Egyetem szakértője, Rachelle Adams igazolta, hogy egyes hangyák is így tesznek. A hangyafajok egy része esetében speciális, nagytestű, különféle „fegyverekkel” bíró katonák látják el a boly védelmét. Nem minden faj rendelkezik azonban ilyen egyedekkel. A Sericomyrmex nevű rendbe tartozó hangyák például önmagukban meglehetősen védtelenek. Az ide sorolt fajok tagjai gombatermesztéssel foglalkoznak: gombát növesztenek a boly belsejében, és azt eszik. Mivel önmaguk nem képesek gondoskodni saját biztonságukról, egy másik faj tagjaira támaszkodnak ebben. A Megalomyrmex symmetochus a Sericomyrmex bolyok belsejében hozza létre saját kolóniáit. Ez az együttélés első pillantásra meglehetősen kedvezőtlennek tűnik ez utóbbi faj szempontjából: a nagyobb testű, idegen hangyák felzabálják a másik kolónia által gondozott gombaültetvényeket, ráadásul az útjukba kerülő lárvákat is elfogyasztják, a fiatal királynők szárnyait pedig lecsippentik, hogy azok ne tudjanak távozni a bolyból és új kolóniát létrehozni. A Megalomyrmex symmetochus tehát látszólag csak élősködik a másik fajon, semmi hasznot nem hozva a gombatermesztő kolóniának. Minden megváltozik azonban, amikor támadás éri a bolyt. Egy harmadik hangyafajta, a Gnamptogenys hartmani tagjai ugyanis pontosan a hasonló, gombatermesztő kolóniák kifosztására „szakosodtak”: a bolyba benyomulva kiszorítják a farmereket, megeszik a termést, és felzabálják a lárvákat. A Sericomyrmex kolóniák pedig nem sokat tehetnek ez ellen, kivéve ha Megalomyrmex symmetochusok is élnek fészkükben.
A Megalomyrmex symmetochus (balra) egy potrohából kibocsátott vegyi anyag segítségével védekezik a bolyt megtámadó Gnamptogenys hartmani (jobbra) ellen
Adams 2011-ben egy érdekes kísérlettel kezdte meg a különös együttélés vizsgálatát: néhány „fosztogató” hangyát engedett szabadjára egy Sericomyrmex kolónia közelében. A farmerek a vártnak megfelelően elmenekültek, illetve elbújtak, a parazita faj tagjai viszont előjöttek a boly belsejéből és felvették a harcot a betolakodókkal. Házigazdáikkal ellentétben ez utóbbi hangyák korántsem védtelenek: egy nagyon hatásos mérget képesek közvetlenül a levegőbe engedni, amely az ellenség egy részét megöli, a többieket pedig úgy összezavarja, hogy gyakran egymást mészárolják le. A Megalomyrmex symmetochusok tehát pontosan úgy viselkednek, mint egy csapatnyi emberi zsoldos: békeidőben gyakran gondokat okoznak a nekik otthont adó közösség más tagjainak, támadás esetén azonban nélkülözhetetlen szerepet töltenek be mindkét csoport túlélése szempontjából. Adams és kollégái a kísérlet következő fázisában kisebb csoportokban engedték egymás ellen a három hangyafaj tagjait. Kiderült, hogy a zsoldosok számszerűleg igazolhatóan is sokkal hatékonyabbak a betolakodók elleni harcban, mint a gombatermesztők: utóbbiakból legalább nyolcra van szükség egyetlen ellenség legyűrésére, míg a zsoldosok ketten is boldogulnak. Már két ellenséges hangya is képes egy kisebb boly egyedeinek 70 százalékos elpusztítására, amennyiben abban nincsenek jelen Megalomyrmex symmetochusok, ha viszont egy ugyanilyen támadáskor hat zsoldos védi a bolyt, a veszteségek 10 százalékra csökkenthetők. Az esélyekkel úgy tűnik, hogy maguk a támadók is tisztában vannak, mert amennyiben van választási lehetőségük, hajlamosak a védtelen bolyt megtámadni. A zsoldosok jelenlétét feltehetően az általuk kibocsátott vegyi anyag szaga árulja el, ami az esetek egy részében tehát már önmagában is elég ahhoz, hogy távol tartsa az esetleges támadókat. A zsoldosok egy életre elkötelezik magukat egy-egy farmerkolónia mellett, és bár ők maguk is hajlamosak problémákat okozni, sosem viszik túlzásba a károkozást: mindig csak annyi gombát fogyasztanak el, hogy azért a velük együtt élő másik kolónia tagjai is jóllakjanak, és a lárváknak is csak egy töredékével végeznek. Ha pedig támadás éri a bolyt, minden esetben felveszik a harcot a betolakodókkal, és sosem hagyják magukra védtelen lakótársaikat.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. princeps
2013.09.15. 15:51
ez inkább rabszolgaság
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Zaiko
2013.09.15. 22:04
"egy nagyon hatásos mérget képesek közvetlenül a levegőbe engedni, amely az ellenség egy részét megöli, a többieket pedig úgy összezavarja, hogy gyakran egymást mészárolják le"

Most már tudjuk, honnan van pénze a Koppenhágai Egyetem szakértőjének.
Egy ilyen vegyi fegyver elég karaj lenne. Bedobják a barlangba füstgránát gyanánt, a gyanútlan terroristáknak kinevezett őslakók meg agyonverik egymást.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!