iPon Hírek

Egy Homo erectus munkája az első ismert művészeti alkotás

Dátum | 2014. 12. 08.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Ahogy egyre több régészeti lelet kerül elő az emberiség korai történetéből, egyre nehezebb megfogni azt, hogy mely tulajdonságai tehették egyedien sikeressé a Homo sapienst a többi emberfaj között. Tudományos körökben sokáig tartotta magát az az elképzelés, miszerint egyedül őseinkben alakult ki a szimbolikus gondolkodás képessége, amely később lehetővé tette nyelv megjelenését. A szakértők hosszú ideig úgy vélték, hogy ez a képesség nagyjából 40 ezer éve jelenhetett meg az első európaiakban, mivel a leletanyag alapján ekkortájt kezdtek felbukkanni az első barlangrajzok és ékszerek. Az elmúlt két évtizedben azonban több olyan lelet is előkerült, amely ennél idősebb. Ráadásul a vártnál jóval összetett szerszámokra is rábukkantak a kutatók a közel-keleti és afrikai lelőhelyeken, ahol fajunk kialakulása megkezdődött. Ami talán még érdekesebb, egyre több olyan lelet kerül elő, amely nem őseink, hanem a neandervölgyi ember kezdetleges művészi hajlamairól tanúskodik.
A helyzetet tovább bonyolítja a legújabb felfedezés, amely alapján egy sokkal primitívebbnek tartott emberős, a Homo erectus is rendelkezett a szimbolikus gondolkodás csírájával. Egy holland kutatócsoport ugyanis az indonéziai Jáva szigetén rátalált egy olyan kagylóhéjra, amelyet geometrikus vésetek díszítenek. A lelet korát 430−540 ezer évvel ezelőttre teszik, ami azt jelenti, hogy legalább 300 ezer évvel idősebb az eddigi legidősebb ismert véseteknél, amelyeket Dél-Afrikában fedeztek fel. A cikkcakkos mintát feltehetően cápafoggal vagy valamilyen más hegyes és kemény eszközzel véste alkotójuk a folyamikagyló héjába. A véset valószínűleg akkor készült, amikor a héj még friss volt, vagyis külsejét barnás bőr borította, így a sötét alapon kirajzolódó fehér vonalak nagyon látványosak lehettek, mondja Josephine C. A. Joordens, a Leideni Egyetem kutatócsoportjának vezetője.
A lelőhelyen más kagylómaradványokra is ráakadtak a szakértők, és a héjakon talált nyomok arról tanúskodnak, hogy az itt élő Homo erectus-közösség tagjai felnyitották a kagylókat, hogy megegyék tartalmukat. Az egyik leleten a megmunkálás egyértelmű nyomai láthatók, tulajdonosa valószínűleg vágásra vagy vésésre használhatta a héjat. Ez a legkorábbi ismert példája annak, hogy egy embercsoport kagylóhéjból készített eszközt magának. Mivel a kérdéses időszakból Jáva szigetén egyetlen kőszerszám sem került elő, a kutatók szerint lehetséges, hogy mivel az ősemberek nem találtak megmunkálható követ, a könnyebben hozzáférhető kagylókat kezdték nyersanyagként használni. Ha a kutatók feltételezései helyesek, és a Homo erectus valóban már közel félmillió éve megkezdte eszközei feldíszítését, még legalább 300 ezer évnyi leletanyag vár felfedezésre, amely elődeink szimbolikus gondolkodásáról tanúskodik.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. hpeter105
2014.12.08. 14:21
Érdekes, de nem világrengető számomra...
(címből hiányzik egy t a végéről)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.12.08. 15:47
Köszi, javítva.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. asdsa
2014.12.09. 17:41
Ez egy ősi hun-szittya rovásmaradvány.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!