iPon Hírek

Egy hónap múlva ébred a Rosetta

Dátum | 2013. 12. 23.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az Európai Űrügynökség Rosetta nevű űrszondája veterán űrutazónak számít, hiszen 2004-ben kezdte meg küldetését, amely 2014 folyamán legfontosabb szakaszába lép: a szonda a tervek szerint pályára áll a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös körül, majd ha minden jól megy, le is száll annak felszínére. Ha a művelet sikerül, ez lesz az első ilyen manőver, amelyet egy üstökös vagy kisbolygó közelében végrehajtottak. A Rosetta tehát lassan egy évtizede kering a Nap körül. Eközben egyre nagyobb sebességre tett szert, és megközelített két kisbolygót is. Ezek közül az első, a 2867 Šteins jelű égitest mellett (képünkön) 2008. szeptember 5-én 800 km-re haladt el. Méréseket készített a mindössze 6 kilométer átmérőjű kisbolygó alakjával kapcsolatban, illetve több más felvétel mellett lefényképezett egy nagyon érdekes, 7 kráterből álló láncolatot is a felszínen. A szonda második célpontja a 100 kilométer átmérőjű 21 Lutetia volt, amelyet 3170 kilométerre közelített meg 2010. július 10-én. Közel ötszáz felvételt készített a kisbolygó felszínéről, és 350 krátert azonosított, amelyek közt 10 kilométer mélyek is akanak.

2011 júniusa óta a szonda hibernációban van, vagyis majdnem minden rendszere inaktív, ez azonban rövidesen megváltozik: 2014. január 20-án a Rosetta felébred, hogy megkezdje az előkészületeket az üstökössel való májusi találkozásra. Az elmúlt évek alatt a szonda tetemes sebességre tett szert, jelenleg másodpercenként 800 méterrel kerül közelebb célpontjához, amely 16 km/másodperces sebességgel száguld Nap körüli pályáján. Az űrkutatás történetének eddigi legszorosabb „üstökösrandevújára” 2004-ben került sor, amikor a NASA StarDust nevű szondája átrepült a Wild2 üstökös csóváján és anyagot gyűjtött abból. Arra azonban mindeddig nem volt példa, hogy egy űreszköz pályára álljon egy ilyen égitest körül, majd leszálljon a felszínére. A májusi megközelítés után a Rosetta tehát pályára áll az égitest körül, majd megkezdi annak feltérképezését ideális leszállóhely után kutatva. A Philae nevű leszállóegység aztán novemberben leválik a keringő szondától, és leereszkedik az üstökösre.
A Philae a felszínt elérve kihorgonyozza magát, majd ásni kezd. A begyűjtött mintákat az egység saját minilaborja elemzi majd, az eredményeket pedig visszasugározza a Földre. Az üstökösök a Naprendszer legősibb égitestjei, így összetevőikben 4,6 milliárd éves emlékeket őriznek. Anyagukat ráadásul jelentős részben víz alkotja, így a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös felszíni mintáinak elemzésével fény derülhet arra, hogy a földi óceánok és az élet alapjait adó szerves molekulák valóban üstökösök hátán vagy esetleg más forrásból érkeztek-e bolygónkra. A küldetés ezen részének végeztével a Rosetta tovább kíséri majd az üstököst, amely 2015. augusztus 13-án éri el napközelpontját, így az űreszköz fontos információkat gyűjthet be az égitest anyagának párolgásával kapcsolatban is.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. Humbuk
2013.12.23. 19:19
aranyos ez a kis flm
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Vageir
2013.12.23. 20:24
Remélem valami nagyon érdekes dolgot talál ott a Rosetta.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. sosnuts
2013.12.24. 15:10
...és remélem azt velünk hétköznapi halandókkal is meg szabad majd osztani.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. krutyifix
2013.12.29. 00:09
nem semmi ilyen röppályákat évekre előre kiszámolni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!