iPon Hírek

Egy lépéssel közelebb a beültethető sertésszervekhez?

Dátum | 2017. 08. 22.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A szakértők régóta próbálkoznak azzal, hogy más állatokból pótolják az emberek sérült vagy beteg szerveit. A sertések testméretük, hasonló szervezetük és könnyű tenyésztésük miatt mindig is a legfontosabb jelöltek között voltak erre célra. A legutóbbi időkig azonban akadt egy probléma, ami sokak szerint komoly akadályt képezett a célhoz vezető úton. A sertések genomja tele van ősi vírusok maradványaival, vagyis olyan endogén retrovírusokkal, amelyek elviekben megfertőzhetik azt a személyt, aki megkapja a szervet. Egy amerikai kezdeményezés keretében azonban most először olyan sertéseket hoztak létre, amelyekből a génszerkesztésnek köszönhetően hiányoznak ezek a vírusok. A CRISPR/Cas9 eljárást alkalmazva egy cég és több kutatóintézeti labor munkatársai olyan állatokat kreáltak, amelyek teljesen mentesek a kérdéses DNS-szakaszoktól. Az említett retrovírusok, amelyeket a kutatók PERV-szakaszokként emlegetnek, nagyon rejtélyes részei a sertésgenomnak. Annyira, hogy az sem bizonyos, hogy ezek tényleg képesek megfertőzni az embert (ezt ugyanis egyelőre csak laborban tenyésztett emberi sejtek esetében igazolták), és ha ez megtörténik, valóban betegségeket okoznak. Az új eredmény azonban ennek ellenére is lenyűgöző, a sertések ugyanakkor a PERV-ek nélkül sem válnak automatikusan alkalmassá az orvosi használatra. De a retrovírusok eltüntetése nagyon fontos lépés, a szakmabeliek közül ugyanis sokan egyetértenek abban, hogy bár ezek pontos hatásai ismeretlenek, ha van mód törölni szakaszaikat a genomból, azt mindenképpen meg kell tenni, mielőtt egy sertésszerv beültetésre kerülne.
Már jelenleg is vannak olyan emberek, akik sertéssejteket hordoznak, cukorbetegek esetében ugyanis már előfordult, hogy sertések hasnyálmirigyéből ültettek be sejteket az ember ugyanezen szervébe. Ezen betegeknél nem okoztak gondot a retrovírusok, ugyanakkor az említett sejtek védőburokban vannak és kevés van belőlük. A nagyobb szervekkel azonban lehetséges, hogy más lenne a helyzet, főleg, hogy a kilökődés megakadályozására valószínűleg az immunrendszer működését elnyomó szereket is kell majd szedniük a betegeknek. A kutatók ezért egy ideje már próbálkoznak azzal, hogyan lehetne megszabadítani a sertések genomját ezektől a kockázatot jelentő részektől, a korábbi génszerkesztési eljárások azonban nem bizonyultak erre alkalmasnak. Mivel túl pontatlanok voltak, általában a sejtek halálát okozták. Aztán jött a CRISPR/Cas9, ami mindent megváltoztatott. A módszer korai kipróbálói között volt a Harvard két kutatója, George Church és Luhan Yang is, akik kezdettől azt remélték, hogy az új technikával lehetséges lesz a sertések genomjának precíz, átfogó megváltoztatása. A két szakértő 2015-ben alapította meg az eGenesis nevű céget, amelynek célja az emberbe beültethető sertésszervek létrehozása. A kutatók még ugyanebben az évben igazolták, hogy a CRISPR/Cas9-cel lehetséges mind a 62 ismert PERV-gént kivágni a sertések DNS-éből. Ehhez hasonlóan nagyszabású génszerkesztést korábban senki sem hajtott végre. Ezen kísérlet során azonban a kutatók különleges vese-őssejteket használtak, amelyek korlátlan ideig szaporíthatók a Petri-csészében, és szinte mindent túlélnek. Ahhoz azonban, hogy PERV-mentes malacokat kapjanak, a szakértőknek genetikailag hétköznapinak számító sejteken is bizonyítaniuk kellett a módszer működését. Dán és kínai kollégáikkal karöltve ez sikerült is nekik. Felnőtt sertések kötőszövetéből nyertek ki sejteket, majd ezeket megtisztították a retrovírusok génjeitől. Bár ezek a sejtek jóval sebezhetőbbnek bizonyultak, és kezdetben hajlamosak voltak elpusztulni, egy vegyi koktéllal végül sikerült elérni, hogy életben maradjanak és normálisan osztódjanak.
A módosított malacok létrehozásához ezt követően klónozást alkalmaztak a kutatók. Kiemelték az átszerkesztett genomú sejtek magját, majd ezeket petesejtekbe ültették át, a fejlődésnek indult embriókat pedig nőstény sertések méhébe ültették be. A kutatás előtt arról is óriási viták voltak szakmai körökben, hogy a PERV-ektől megszabadított disznók egyáltalán életképesek lehetnek-e, mondja Yang. A kísérletből azonban az derült ki, hogy az élve születő malacok arányát a génmódosítás nem befolyásolta: 100-ból 1 beültetett embrióból lett egészséges újszülött, ami egyezik az alkalmazott klónozási technika sikerességi arányával. Eddig 37 malac jött a világra, és a szövettani tesztek alapján mindannyian PERV-mentesek. A sikernek ugyanakkor nem minden szakértő örül felhőtlenül. „Jelenleg nem annyira a PERV-ek miatt aggódunk” – mondja Muhammad Mohiuddin, a Marylandi Egyetem szívsebésze, aki a United Therapeutics nevű céggel dolgozik azon, hogy beültethető sertésszíveket hozzanak létre. (Mohiuddin és csapata tavaly igazolta, hogy az általuk létrehozott sertésszív képes működni páviánok hasüregében, így most már arra készülnek a kutatók, hogy egy pávián szívét sertésszívre cseréljék.) A szakértő amiatt aggódik, hogy az új eredmény esetleg arra ösztönözheti a hatóságokat, hogy előírják a szervek PERV-mentesítését. Amire egyáltalán nem biztos, hogy szükség van, ugyanakkor nagyon megbonyolíthatja és jóval drágábbá is teheti a procedúrát, magyarázza Mohiuddin. Ahogy már említettük, nem a PERV-ek az egyetlenek, amik a sertés-ember transzplantációk útjában állnak. A sikeres átültetések érdekében valószínűleg más módosításokat is létre kell hajtani a sertésgenomon, hogy az emberi immunrendszer ne támadja meg a szerveket, és hogy ne alakuljanak ki toxikus interakciók a szövetek közt. Az eGenesis ilyen módosításokon is dolgozik, ezek azonban Yang elmondása szerint valószínűleg még nehezebben lesznek kivitelezhetők, mint a PERV-ek eltávolítása.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. Kogeru
2017.08.22. 15:05
Félig ember, félig disznó, már csak medve szerveket kell magunkba ültetnünk és itt a veszély amire Al Gore figyelmeztetett!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. KisDre
2017.08.22. 16:03
Hirtelen sertésszervereket olvastam
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!