iPon Hírek

Egy rosszul lemásolódott gén lehet nagy agyunk egyik oka

Dátum | 2015. 03. 02.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Pár napja érkezett a hír, hogy a Duke kutatói azonosítottak egy olyan DNS-szakaszt, amelynek emberi változatát egerek genomjába ültetve az állatok 12 százalékkal nagyobb agyat növesztettek, mint az ugyanezen szakasz csimpánzokban megtalálható verzióját megkapó rágcsálók. Most egy másik kutatócsoport állt elő egy hasonlóan érdekes eredménnyel: a Max Planck Molekuláris Sejtbiológiai és Genetikai Intézet szakértői megtalálták azt az emberi gént, amely nem egyszerűen megnöveli az egerek agyának térfogatát, hanem a főemlősökre jellemző nagyfokú redőzöttséget is előidéz abban. Wieland Huttner és kollégái elvetélt emberi magzatok, valamint embrionális állapotú egerek idegrendszeri szöveteit tanulmányozták. Ennek során azt próbálták kideríteni, hogy melyik fajban mely gének aktívak az agykéreg formálódásának ideje alatt, ami különösen fontos szerepet játszik az ember és a többi főemlős magas szintű kognitív funkcióinak alakulásában. A kéreg formálódása jóval bonyolultabb annál, mint elsőre képzelnénk. Kiindulópontként többféle különböző őssejtre van szükség, amelyek aztán újabb, specializálódottabb őssejtvonalakat hoznak létre, mielőtt elérkeznének fejlődésük végállomásához. A két faj agyi fejlődésének összevethetősége érdekében a kutatócsoportnak először ezen őssejteket kellett szétválogatniuk. Miután hosszas munkával megállapították a különféle sejttípusok legfontosabb jellegzetességeit, fluoreszcens címkékkel jelölték meg ezeket, majd szemügyre vették, hogy melyik sejtben hogyan alakul a gének működése.
Felturbózott egéragy jobbra fent jellegzetes emberi redővel
Az emberi szövet összesen 56 olyan gént tartalmazott, amely az egerekből hiányzott, és ezek közül is kiemelkedően aktívnak mutatkozott a kéreg fejlődése során egy fehérjekódoló szakasz, az ARHGAP11B, amelyet már korábban is szoros kapcsolatba hoztak a sajátosan emberi fejlődéssel. Több évvel ezelőtt egy kutatócsoport kiderítette, hogy a gén akkor keletkezett elődeinkben, amikor egy ősi DNS-szakasz elégtelenül másolódott le a genomban. Mivel a csimpánzok nem rendelkeznek ezzel a „hibás” változattal, a gyenyiszovai, a neandervölgyi és a modern emberek viszont igen, az eseményre feltehetően nem sokkal az ember és a csimpánz fejlődésének különválását követően kerülhetett sor. Annak kiderítése érdekében, hogy pontosan mit is csinál az embrionális fejlődés során a gén, Huttner és társai beültették azt néhány egérembrió genomjába. Az új DNS-szakasz hatása döbbenetes volt: a rágcsálók agykérgi őssejtjeinek száma majdnem megduplázódott, és a kéreg helyenként mély redőkbe rendeződött, amelyek a hétköznapi egerekben nem jellemzőek, a főemlősökben viszont annál inkább. Összességében az idegi őssejtek mindegyikéből több keletkezett az emberi gén jelenlétében, és ezek gyakrabban osztódtak, mint a génnel nem rendelkező egerekben, jelentősen megnövelve a rágcsálók agykérgének felszínét. Az eredmény tehát megerősíti, hogy a félresikerült duplikáció során keletkezett gén valóban fontos szerepet játszhatott az emberi agy kialakulása során. Ehhez persze valószínűleg más gének is jelentős mértékben hozzájárultak, ezek felfedezéséhez azonban további hasonló vizsgálatokra és kísérletekre lesz szükség, mondják a kutatók.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

8. Enno
2015.03.02. 17:24
lehet nincs már távol a majmok bolygója
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Philo
2015.03.02. 18:05
Azt is megnézték, hogy mennyivel lettek okosabbak az egerek?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Philo Enno
2015.03.02. 18:15
Nem kellenek ehhez majmok. Sok ember kb az állatok szintjén mozog: agresszívak, impulzívak, ostobák, ösztönlények...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. dongo84
2015.03.02. 18:50
Én arra lennék kíváncsi, hogy mi lenne ha az emberi agyakat turbóznák fel embrió korban.

Esetleg Einstein DNS-éből létrehoznának embriókat, akiknek még megturbózzák kis genetikai hozzáféréssel a tehetségét és keresnének néhány önkéntes béranyát.

Lehet előbb oldódna meg minden gondunk, ha ismét valódi zsenik élnének közöttünk? Vagy a butább, gyarlóbb embereket ki iktatnák a körből az intelligensebbek? Mint anno a neandervölgyiket a riválisaik.?


( Bár szerintem felsőbb körökben sok helyen már tervezik, terveztetik az utódokat...tehát lehet a folyamat már elkezdődött, csak nem legálisan.)

Érdekes jövők alakulnak jelenleg előttünk. Vajon szuper intelligens robotok, állatok...vagy emberek lesznek az elsők, akik az evolúció új, vélhetően legfelső lépcsőfokára lépnek?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. CyberPunk6... dongo...
2015.03.02. 19:27
A magas IQ nem elég önmagában, hiába klónoznánk le Einsteint. Ráadásul egy csomó probléma lenne abból, hogy az időskorit másolnánk le.

Vannak nála ma élő magasabb IQ-val rendelkező emberek, a dolog sok minden közrejátszása volt.

Kezdjük azzal, hogy akkoriban sok fiatal kapott nobel díjat, tekintve, hogy elindult a fizikának egy új iránya, ahol kb amerre néztél ott nobel díjat érő dolgot láttál.

Ő lett a legismertebb, de rajta kívül még sok más legalább akkora zseni élt akkor.

Amúgy lehet az USÁ-nak vannak titkos laboratóriumai, ahol felturbózott agyú tudósok dolgoznak, akiket klónozással és génmanipulációval gyártanak.

Szerintem már az az úszófenomén rusnya gyerek is valami laborban készült.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Renhoek dongo...
2015.03.02. 19:31
Einstein agyában legjobb tudomásom szerint a gliaszövet volt jelentősebb mértékű az átlag emberhez képest. Tehát nagyobb mennyiségű neuronokat ellátó és támogató sejttömeg, ami osztódik. Az az érdekes, hogy ezek a sejtek is bizonyítottan részt vesznek az idegi folyamatokban - nem csak a neuronok (pl elektromos kapcsolatokon keresztül kapcsolódnak) és rengeteg funkciót ellátnak a neuronok körül még. Ilyen szempontból a zsenialitás egyáltalán nem feltétlenül függ az agy méretétől és még csak a neuronok számától sem. Az interneuronok és a glia mértéke sokkal fontosabb. Lehetne 3x nagyobb agy is, de olyan óriási fogyasztása lenne, hogy nem érné meg...

Viszont az még messze van, és igen veszélyes játék, hogy valaki agyába őssejteket injekciózunk, majd beprogramozzuk, hogy fejlődjön neuronokká, vagy gliasejtekké (utóbbiból alakul ki pl nagyjából az összes agytumor - mert osztódó sejt)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.03.03. 00:06
"Vagy a butább, gyarlóbb embereket ki iktatnák a körből az intelligensebbek? Mint anno a neandervölgyiket a riválisaik.?"

Szerintem hagyni kéne ezt a primitív megközelítést. A világunk és a társadalmunk ennél sokkal összetettebb, mintsem hogy ez értelmes megoldás lenne.

Egyébként a neandervölgyiről sem az alsóbbrendűsége miatt halt ki. Az agya nem volt kisebb, kemény körülmények között élt, így nem feltétlen volt fejletlenebb "faj", másrészt pedig valószínűleg bele olvadhattak az őseinkbe.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. kiskoller
2015.03.03. 08:07
Einstein nem volt sokkal intelligensebb, mint te vagy én. Ha összehasonlítanád a világ legokosabb emberét egy áltagossal, nem lenne hatalmas különbség agymértet, neuronok stb. tekintetében.


Egyes csimpánzok csak icipicivel butábbak, mint mi. Ez a különbség elég volt ahhoz, hogy embereket küldjünk a Holdra, saját nyelvet, kultúrát építsünk ki, és filozofáljunk.

Kérdés, hogy még egy ilyen pici lépés mekkora változással fog járni?


Amúgy sok okos embert visszahúz a társadalma. Ha nem talál olyan munkát, ahol az extrém IQ-ja kihasználásra jusson (márpedig elég kevés ilyen szakma van, amiket nehéz megszerezni) emellett ha szimplán nincs meg a megfelelő élete, akkor nem fog semmit sem elérni.

Egy egész városnyi zsenit kell összehozni, vagy akár egy egész országnyit hogy hatalmas változásokat láss.


-------

A sok általunk zseninek tartott egyed közül nem feltétlen rendelkezett mindegyik eszméletlen módon kimagasló IQ-val. Sokan beletrafáltak, amikor támadt egy ötletük, ami igaznak bizonyult.
Sok olyan embert meg nem tartunk zseninek, aki ugyanennyit lerakott az asztalra.


Szerk:
Amúgy ez a modern zseni kultúra nagyon-nagyok káros. Anno a zseni nem az embert jellemezte, hanem egy szellemet, ami az embernek súgta a sok ötletet. Ez SOKKAL jobb szemlélet volt azért, mert ha valaki igazi teljesítményt ért el, nem kellett súlyos traumával küzdenie, amikor nem tudta többé ugyanezt elérni.

Rengeteg művész esik depresszióba azért, mert nem tudja megvalósítania azt, amit tudása, affinitása miatt kéne.

Videó a témáról: http://www.ted.com/talks/elizabeth_gilbert_on_genius
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!