iPon Hírek

Egy szupernóva képeiből álló Einstein-keresztet észleltek

Dátum | 2015. 03. 10.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Először kaptak lencsevégre olyan Einstein-keresztet, amelyet egy szupernóva gravitációs lencsehatással megnégyszereződött képe alkot. A Hubble űrtávcsővel vizsgálódó nemzetközi kutatócsoport felfedezésének köszönhetően a szakértők bepillantást nyerhetnek a távoli szupernóva viselkedésébe, információkat deríthetnek ki a sötét anyag eloszlásáról a lencséző galaxisban, új teszteknek vethetik alá Einstein általános relativitáselméletét, illetve az univerzum tágulásával kapcsolatban is méréseket végezhetnek. Gravitációs lencsehatás akkor lép fel, amikor egy nagy tömegű objektum, egy galaxis vagy egy galaxishalmaz eltéríti, és ezzel a megfigyelő felé fókuszálja egy, a lencse mögött található égitest fényét. Az első ilyen jelenséget 1979-ben figyelték meg. Ha a távoli fényforrás, a lencséző objektum és a megfigyelő tökéletesen egy vonalban foglal helyet, és a lencse is teljesen „szimmetrikusnak” (egyenletes tömegeloszlásúnak) bizonyul, a távoli égitest egy tökéletes fénykörként, a lencséző galaxis(halmaz) körül elhelyezkedő úgynevezett Einstein-gyűrűként jelenik meg a megfigyelő számára.
Ha az elrendezés nem ennyire tökéletes, a kép ívekre és pontokra bomlik fel, és amikor a jelenséget mindössze négy, közel kereszt alakban elrendeződő pont alkotja, akkor beszélünk Einstein-keresztről. A jelenséget megfigyelve egyebek mellett meg lehet állapítani a lencséző galaxis(halmaz) tömegét, és sötétanyag-tartalmát is. Bár már korábban is megfigyeltek Einstein-kereszteket, ezeket többnyire szokatlanul fényes galaxisok, úgynevezett kvazárok alkották, most azonban egy szupernóvát sikerült hasonló helyzetben észlelni. „Csodálatos felfedezésről van szó” – mondja Alex Filippenko, a Kaliforniai Egyetem kutatója, az eredményt felmutató csoport egyik tagja. A szakértők 50 éve kutatnak olyan szupernóvák után, amelyeket erős gravitációs lencsézésnek tesz ki egy nagyobb tömegű objektum, eddig azonban nem jártak sikerrel. Ennek oka, hogy ahhoz, hogy egy ilyen jelenség a Földről, vagy annak környékéről látható legyen, nagyon sok mindennek kell összejönnie, a szupernóvák élettartama pedig kozmikus léptékben igen rövidke. A mostani felfedezés egyik különlegessége, hogy kettős lencsézésről van szó: ahogy a lenti képen látható, a szakértők modelljei szerint a galaxishalmaz legalább három különböző útvonalon fókuszálja felénk a távoli supernóva képét, a halmaz egyik tagja, egy elliptikus galaxis azonban saját gravitációs hatása révén maga is lencseként viselkedik.
Ami még érdekesebb, a gravitációs lencsézés működésének ismeretében a szakértők nagy biztonsággal állítják, hogy a következő évtized során újabb képek fognak megjelenni a lencse körül. Mivel az egyes képeket kirajzoló fény eltérő hosszúságú útvonalakat tett meg a lencséig, majd a Földig, az képek eltérő állapotokban mutatják a szupernóvát. „Minél hosszabb utat tesz meg, illetve minél erősebb gravitációs mezőn halad keresztül a fény, annál többet fog késni” – mondja Filippenko. A kutatócsoport által készített számítógépes modellek alapján a szakértők máris lemaradtak a kozmikus „képregény” első néhány képkockájáról, amelyek 10, illetve 50 éve tűntek fel a gravitációs lencse körül. Az SN Refsdal névre keresztelt szupernóva nagyjából 9,3 milliárd fényévnyire található, a lencséző galaxis pedig 5 milliárd fényévnyire van a Földtől. (A szupernóvát Sjur Refsdal norvég csillagászról nevezték el, aki 1964-ben elsőként vetette fel, hogy gravitációsan lencsézett szupernóvák révén tanulmányozni lehetne a világegyetem tágulását.)
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. ivanovp
2015.03.10. 12:29
Van egy oldal, ahol ráérő emberek kerestek gravitációs lencséket:
http://spacewarps.org
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. tomchee
2015.03.11. 21:22
Köszönjük szépen nagyon jó cikk
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!