iPon Hírek

Egy új rendszertani domén rejtőzhet a testünkben

Dátum | 2015. 11. 18.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Tekintve, hogy az ismert mikrobák mindössze egy százalékát tudják a szakértők laborban tenyészteni, nem lenne meglepő, ha a földi baktériumok, vírusok és gombák között egészen ismeretlen, a megszokottól eltérő anyagcserét folytató életformák is léteznének. Egy új kutatás eredményei szerint ezek a különleges lények talán nincsenek is olyan távol, mint gondolnánk, hanem akár bennünk is élhetnek. Az utóbbi évtizedben egyre több érdekesség derült ki a bennünk, rajtunk és körülöttünk élő mikrobiális közösség, a mikrobiom összetételével és jelentőségével kapcsolatban. Egy nagyon összetett ökoszisztémáról van szó, amely fontos szerepet játszik szervezetünk zavartalan működésének biztosításában. Mivel ezek a parányi életformák bennünk élnek, a legalaposabban vizsgált mikrobák közé tartoznak, ahogy azonban a technológia fejlődésével új vizsgálati módokra nyílik lehetőség, sok meglepetésre derül fény velük kapcsolatban.
A legtöbb többsejtű életforma esetében a DNS vizsgálata révén viszonylag könnyen eldönthető, hogy egy új fajról van-e szó, vagy a vizsgált egyed besorolható egy már létező kategóriába. A mikrobákkal azonban ezen a téren számos probléma akad, mert ezek gyakorta hajlamosak horizontális génátadásra, vagyis egymás közt genomjuk egész szakaszait cserélgetik, ami még jobban elmossa a határokat az egyébként sem kristálytiszta faji kategóriák között. Ilyen körülmények között pedig komoly gondot okozhat annak megállapítása, hogy egy-egy mikroba valami teljesen újat jelképez, vagy csak a meglévő genomok szokatlan kombinációjából állt össze. A Pierre és Marie Curie Egyetem két kutatója, Philippe Lopez és Eric Bapteste úgy oldották meg ezt a problémát, hogy 86 olyan géncsaládra koncentráltak elemzésük során, amelyek normális körülmények között nem szoktak horizontális génátadással átadódni egyik élőlényből egy másikba. Úgy gondolkoztak, hogy ha ezek közt sikerül olyan géneket azonosítaniuk, amelyek egyetlen más ismert életformához sem köthetők, akkor azoknak valami ismeretlentől kell eredniük.
A jelenleg legszélesebb körben használt rendszertani felosztás szerint a földi életformák három doménra oszthatók fel: az eukariótákra, a baktériumokra és az archeákra. Az emberi mikrobiom génmintáinak elemzésekor a kutatók 230 ezer olyan DNS-szakaszt azonosítottak, amely a 86 géncsalád valamelyikével rokonítható. A következő körben ezekből a szakaszokból kiindulva újabb 80 ezer szekvenciát azonosítottak, amelyek kapcsolatban állnak a 86 géncsalád valamelyikével. Ez utóbbi csoportban viszont az esetek harmadában a DNS-szakasznak legfeljebb 60 százaléka hasonlított az ismert bázissorokra, és egyébként teljesen ismeretlen eredetű szekvenciákat hordozott a vizsgált töredék. Ez pedig olyan fokú eltérést jelent, ami egy negyedik domén létezésére utalhat, amely az evolúció korai szakaszában vált külön a másik három fejlődésétől, állítják a szakértők. Az is elképzelhető persze, hogy a szokatlan szekvenciák csak a vártnál nagyobb fokú genetikai sokféleségből erednek az ismert doméneken belül. A kérdés megválaszolásához azonosítani kellene azokat a mikrobákat, amelyekhez a különös szakaszok tartoznak, megvizsgálni, hogy ezek mennyire szokatlanok, és szekvenálni teljes genomjukat, mondják a kutatók. Ha pedig tényleg nem sorolhatók be a létező doménekbe, nem ez lesz az első eset, hogy egy korábban egységesnek hitt élőlénycsoportról kiderül, hogy annak tagjai nem kezelhetők együtt. Hasonló cipőben jártak az archeák, amelyeket hosszú ideig egyszerű baktériumoknak hittek, míg kiderült, hogy a prokarióta vonásokon túl számos eukarióta jellemzőt is hordoznak. Ezen túl ráadásul sehol másutt nem látott anyagcsere-folyamatok jellemzik őket, például egyes képviselőik metánt termelnek, így a törzsfejlődés egy teljesen különálló ágát képviselik.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. noPublicFG
2015.11.19. 12:32
Ez nem egészen tiszta. Amit én értek ebből a tanulmányból: A bennünk élő mikrobiomok ezek szerint nem a testünk részét képezik, hanem teljesen különálló életnek számítanak? Vagy hogy is van ez?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. ChoSimba noPub...
2015.11.19. 12:56
Az hogy mi a testünk része, elég nehéz meghatározni. Ugye ott a bélflóra, a bőrflóra, stb. Ezek az élőlények nem részei a genetikai kódunknak, mégis szükségesek a túlélésünkhöz. Bélflóra nélkül emészteni sem tudnánk.
Akkor most a részünk vagy sem ?
Egyébként érdekes kísérlet lenne, ha egy embert steril környezetben növesztenénk meg, vajon meddig élne ? És még érdekesebb lenne, ha nála is megjelennének ezek a "flórák", mert akkor az azt jelentené, hogy mégiscsak a DNS-ünkbe vannak kódolva és nem a környezetünkből szerezzük be őket.
Ja, az igazi nevem Dr. Moreau
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!