iPon Hírek

Egyetlen mutáción múlik az ügetőlovak sikere

Dátum | 2012. 09. 06.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Amikor Darwin A fajok eredetén dolgozott, folytonosan a háziállatok nemesítését hozta fel érvként a természetes szelekció létjogosultsága mellett. Ha az emberek ilyen sokféle változat létrehozására képesek pusztán némi szelektív tenyésztés révén, a természet a rendelkezésére álló hosszú idő alatt még többet tudott tenni. Kutatók egy csoportja nemrégiben azonosított egy mutációt, amely alapvetően befolyásolja, hogy a lovak hogyan szabályozzák mozgásukat, vagyis hogyan időzítik és rendezik össze lábmozdulataikat. A mutáció számos fajtában felbukkan ugyan, de legnagyobb számban az ügetőlovak között található meg, ahol úgy tűnik, hogy a mutáns gén jelenléte szoros összefüggést mutat a versenygyőzelmekkel.

A lovak több különféle mozgásformára, úgynevezett jármódra képesek a lépéstől kezdve, az ügetésen és a poroszkáláson át, a vágtáig. A különböző jármódok esetében eltérő a lábmozdulatok üteme, a lábsorrend, és az is, hogyan vannak összehangolva egymással az elülső és a hátsó végtagok. Rengeteg különféle célra tenyésztett ki lovakat az emberiség az igavonástól kezdve a lovas parádékon mutogatott példányokig, így a különféle fajták eltérő jármódokat alkalmaznak elsődleges mozgásformaként. Ahogy kutatás eredményeiről a Nature oldalain megjelent tanulmányból kiderül, a szakértők ezúttal az izlandi lovak egyik jellegzetes jármódjával, a tölttel kapcsolatba hozható gének után kutattak az állatok genomjában.

Az izlandi póni a jégkorszak előtti időkből származik, és rendkívül különlegesnek tekinthető genetikai szempontból. A 930-ban történő államalapítással egyidejűleg ugyanis az izlandi parlament megtiltotta a lovak szigetre való behozatalát, így azóta nem került idegen vér az állományba. A szabályt ma is nagyon szigorúan betartják, olyannyira óvják a génállományt, hogy ha egy egyed valamiért elkerül Izlandról, oda már többet nem engedik vissza. Másik érdekessége az izlandi fajtának a tölt nevű mozgásforma, amely szinte kizárólagosan az itteni pónik sajátossága. A lábsorrend megegyezik a lépésével, azonban ezt az állat az egészen lassú tempótól a vágta sebességig képes fokozni. A tölt a lovas számára rendkívül kényelmes, nem ráz, kellemes, hintázó érzetet kelt, így könnyű a lovon fennmaradni.


A génvizsgálatok alapján arra jutottak a kutatók, hogy a genom egyetlen, jól körülhatárolt területe dönti el, hogy egy állat képes-e a tölt mozgásformát alkalmazni. A közelebbi vizsgálatok azt is megmutatták, hogy az említett régión belül egyetlen bázis jelenlétén múlik a képesség kifejeződése. Ez a bázis ugyanis alapvetően megváltoztatja egy, a génszakasz által kódolt protein szerkezetét: a normális esetben 472 aminosavból felépülő protein mutáns változatából 174 hiányzik, ami nyilvánvalóan befolyásolja, hogyan funkcionál a későbbiekben a fehérje.

A lábak mozgásának legfőbb kontrollját ugyan az agy végzi, az izmok aktiválása és a test két oldala közti szinkron megteremtése a gerincvelő neuronjainak feladata. Úgy tűnik, hogy a DMRT3 nevű ominózus génszakasz egy olyan fehérje termelődését kódolja, amely a gerincvelő idegsejtjei számára szükséges, és így a lábmozgás koordinálásában is alapvető szerepet játszik.

A kutatók megállapították, hogy ez a mutáció gyakran fordul elő az ügetőversenyekre használt lófajtáknál, és a vizsgált versenylovak esetében mutáns gén jelenléte egyértelműen jobb teljesítménnyel is járt együtt. Az állatok további tesztelése azt is megmutatta, hogy mi lehet ennek az oka. A hagyományos génnel rendelkező lovak egy bizonyos sebesség fölött képtelenek ügetésben maradni, és vagy teljesen szétesik a mozgásuk, vagy vágtába kezdenek, amely eshetőségek egyike sem kívánatos a kocsiban mögéjük fogott hajtó számára. A mutáns génnel született lovak viszont magasabb sebességek mellett is képesek voltak a sokkal stabilabbnak számító ügetésre.

A mutáció megléte tehát szorosan összefügg azzal, hogy az adott ló milyen lehetőségekkel indul a versenypályán, így nem véletlen, hogy a kutatás felkeltette a versenyistállók figyelmét is. A kutatócsoport szabadalmaztatta a felfedezést, így mostantól az engedéllyel rendelkező laboratóriumok tesztelhetik az ügetőlovak genomját a DMRT3 változatra.
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!