iPon Hírek

Egyetlen óriási gyémánt lehet a leghidegebb fehér törpe

Dátum | 2014. 06. 25.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Wisconsin-Milwaukee Egyetem kutatói minden korábbinál hidegebb és halványabb fehér törpére akadtak, amely olyan alacsony hőmérsékletű, hogy az anyagát jelentős részben alkotó szén valószínűleg kristályosan megszilárdult. Az égitest így lényegileg egyetlen Földhöz hasonló méretű gyémánt. „Lenyűgöző objektumról van szó” – mondja David Kaplan, a kutatás vezetője. „Tudtuk, hogy létezniük kellene hasonló égitesteknek odakint, ám ezek rendszerint annyira halványak, hogy nem lehet észlelni őket.” Kaplan és kollégái több távcső eredményeit felhasználva akadtak rá a kozmikus drágakőre. Fehér törpék akkor keletkeznek, ha egy Naphoz hasonló csillag élete végére ér. Először felfúvódva vörös óriássá válik, majd külső rétegeit ledobva maradék anyaga egy bolygónyi méretű, rendkívül sűrű égitestté húzódik össze. Anyagát eddigre döntően szén és oxigén teszi ki, és bár mivel eleve nagyon kevés energia hagyja el, rendkívül lassan, évmilliárdok alatt hűl le tovább. A most felfedezett csillag nagyjából egykorú lehet a Tejútrendszerrel, vagyis 11 milliárd éves. A fehér törpe egy kettős rendszer tagja, párja egy pulzár, vagyis egy rendkívül gyorsan forgó neutroncsillag. Ez utóbbi nagytömegű csillagokból keletkezik, amikor azok szupernóvává válását követően a mag még a fehér törpénél is sűrűbb objektummá omlik össze. Ezek az égitestek rendkívül erős mágneses térrel rendelkeznek, és pólusaik környékéről röntgensugarak formájában nagy mennyiségű energia szabadul fel. Mivel a mágneses tengely és a forgási tengely a pulzároknál nem esik egybe, a külső megfigyelő számára ez az energiakibocsátás periodikus pulzálásnak látszik. Óriási energiáik, és a jellegzetes pulzálás miatt ezeket az objektumokat a kozmosz világítótornyaiként is szokás emlegetni.
A kettős tagjai közül elsőként a PSR J2222-0137 katalógusjelű pulzárt észlelték a szakértők. A megfigyelésekből kiderült, hogy a neutroncsillag másodpercenként több mint harmincszor fordul meg a tengelye körül. Az is világossá vált, hogy a rendszer egy másik égitestet is tartalmaz, amely kapcsán kezdetben még nem tudták, hogy egy másik neutroncsillagról vagy esetleg egy fehér törpéről van-e szó. Annyi mindenesetre már a kezdeti mérésekből kiderült, hogy a két objektum 2,45 földi nap alatt kerüli meg egymást. A rendszert ezt követően két éven keresztül monitorozta a Hollandiai Rádiócsillagászati Intézet munkatársa, Adam Deller, aki a tíz észak-amerikai rádiótávcsőből álló VLBA nevű hálózat tagjait használta megfigyelései elvégzéséhez. Az adatokból sikerült kiderítenie, hogy az égitestek nagyjából 900 fényévnyire találhatók. Amikor kiderült a távolság, a szakértők már képesek voltak Einstein relativitáselméletét alkalmazni az adatokra, vagyis megvizsgálták, hogy a kettős másik tagjának gravitációja milyen mértékű késést okoz a pulzár által kibocsátott jelekben, amikor az a Földről nézve a neutroncsillag előtt tartózkodik. Ennek révén megállapították a pályák helyzetét, és a kettős tagjainak pontos tömegét is. A pulzár 1,2 naptömeggel rendelkezik, társa tömege pedig 1,05-szöröse központi csillagunkénak.
Jól látszik, hogy nem látszik
Ezen információk alapján a szakértők szerint valószínűtlen tűnik, hogy a duó másik tagja is egy neutroncsillag legyen, mivel a pályák túl stabilak és szabályosak egy olyan rendszerhez, amelyben egykor két szupernóva is létrejött. Kizárásos alapon tehát egy fehér törpéről lehet szó, az viszont továbbra is érthetetlennek tűnt, hogy a pontos pozíció ismeretében miért nem képesek megfigyelni az égitestet a kutatók a ráirányított infravörös és optikai távcsövek segítségével. A bevetett eszközökkel a hasonló rendszerekben keringő leghalványabb fehér törpénél 100-szor halványabb égitestet is észlelni lehetett volna, ennek ellenére semmi nem tűnt fel a képeken. Márpedig valaminek lennie kell a rendszerben, hiszen a pulzárra kifejtett hatások ezt egyértelműen jelzik. A fehér törpénél továbbra sem kínálkozott jobb ötlet, így a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben a duó másik tagja valóban egy fehér törpe, az minden eddig látottnál halványabb és hidegebb lehet. A modellek alapján a „láthatatlan” égitest hőmérséklete 2700 °C körüli. Mivel pedig egy óriási nyomásnak kitett égitestről van szó, anyagának szénje csaknem biztosan kristályos szerkezetű, azaz az égitest olyan, mint egy hatalmas gyémánt.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

6. Nagysandor...
2014.06.25. 14:25
Na ezt megnézném közelebbröl. Bromi jól nézhet ki.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Antos
2014.06.25. 14:57
Dobjatok fel valamit, húzzátok le...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. KisDre
2014.06.25. 15:44
Vajon hány karátos?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Lightcomma...
2014.06.25. 16:31
Na akkor jön az Ocean’s Twelve folytatása.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. i2k010
2014.06.26. 10:58
Akkor az Avatar 5-ben már ezt a bolygót akarják majd az amcsik maguknak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. enisherpa
2014.06.26. 18:07
Már csak várni kell 6 milliárd évet, hogy tovább hűljön, és kezdődhet a bányászat. Addig bedobok egy kakaót.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!