iPon Hírek

Egykor élhető lehetett a TRAPPIST–1h

Dátum | 2017. 05. 30.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Nagy port kavart az év elején a TRAPPIST–1 bolygórendszer felfedezése, hiszen egyrészt ennyire sok bolygót egyszerre egyetlen csillag körül még sosem sikerült detektálni, másrészt a rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnt, hogy a planéták mindegyike kőzetbolygó. Harmadrészt a hét felfedezett planéta körül három is csillaga valószínűsíthető élhető zónájában kering, így elképzelhető, hogy folyékony víz is lehet a felszínükön, ami az általunk ismert élet egyik alapfeltétele. Azóta több újdonság is kiderült a rendszerrel kapcsolatban. A Washington Egyetem kutatóinak köszönhetően mostanra például elég pontos kép rajzolódott ki arról, hogy milyenek lehetnek a felszíni körülmények a rendszer legkülső ismert bolygóján, a TRAPPIST–1h nevű égitesten. A szakértők a Kepler űrtávcső megfigyeléseire támaszkodva pontosították a bolygó keringési idejét. Azt már korábban is tudták a kutatók, hogy a hétből hat bolygó pályarezonanciában áll egymással, vagyis úgy befolyásolják egymás mozgását, hogy keringési idejük közt matematikai összefüggések mutathatók ki.
A kiterjedt pályarezonanciából sejthető volt, hogy valószínűleg a TRAPPSIT–1h is ennek megfelelően mozog, és ha így van, akkor keringési ideje egy kicsit rövidebb lehet, mint 19 földi nap. A Kepler mérései révén ezt 18,77 napra sikerült pontosítani, ezúttal közvetlen megfigyelési adatokkal is alátámasztva a korábbi részben feltételezéseken alapuló számításokat. A legkülső bolygó pályaadatainak ismeretében a TRAPPIST–1 újabb rekordot állított fel: ez a legtöbb rezonáns pályákon mozgó bolygót tartalmazó ismert rendszer. A TRAPPIST–1h nagyjából 10 millió kilométerre kering csillagától, és jelenleg körülbelül annyi energiát kap, mint Ceres a Naptól. Felszínének átlagos hőmérséklete így mínusz 100 °C körüli lehet, bár a pontos érték persze a légkör minőségétől is függ. A bolygó így jelenleg nem tartozik az élhető kategóriába, de a múltban, amikor a csillag fényesebb és forróbb volt, valószínűleg elég fényt kapott ahhoz, hogy folyékony víz lehessen a felszínén.
Vagyis elképzelhető, hogy egy olyan bolygóval van dolgunk, amely egykor élhető volt, azóta azonban megfagyott, mondja Rodrigo Luger, a kutatócsoport vezetője, ami nagyon érdekessé teszi az égitestet. És mivel a rendszer mindössze 39,5 fényévnyire van a Földtől, minden esély megvan rá, hogy a következő évtizedek során nagyon alaposan megismerhetjük annak tagjait. Az új eredmények egyben azt is megerősítik, hogy a Kepler két reakciós kerekének meghibásodása ellenére továbbra is nélkülözhetetlen eszköz az exobolygók kutatása során. Bár a TRAPPIST–1 több hónapon keresztül való folyamatos vizsgálata nagy kihívást jelentett az űrtávcső számára, így is megbízható méréseket tudott végezni a távcső, megerősítve, hogy mennyire jó ötlet volt az űrjármű napfénnyel való stabilizálásának megkísérlése. (Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Keplert jelenleg a hosszanti tengelye körüli elfordulásban az akadályozza meg, hogy a nap fotonnyomása egyenlő terhelést fejt ki napelemtábláira.)
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

6. pdx06
2017.05.30. 20:51
Ilyen hírek már csak úgy elmennek az ember füle mellett. Minden hónapban felfedezik a nagy szenzációt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Pendra37
2017.05.31. 00:00
"egykor élhető volt" "lehetett rajta elet" stb. Miert nem mondjak azt, hogy van elet a Foldon kivul is es kesz. 400 evvel ezelott korberohogtek vagy felgyujtottak azt aki szernint a Nap a mindenseg kozepe es nem a Fold. Aztan kesobb ez is tevesnek bizonyult es kiderult, hogy a Nap is kering valami nagyobb korul. Aztan az is kiderult, hogy az a nagyobb valami millionyi hasonloval van koulveve. Gyakorlaitilag millioszor millioszor millioszor millio csillag letezik. A Nap, ami egy kutya kozonseges, egy a milliobol csillag, korul 8 bolygo van. A tudomanynak megis nehezere esett elgondolkodni afelol, hogy akar a tobbi csillag korul is lehetnek bolygok. Most, hogy naponta talalnak uj bolygokat, tovabb erositi azt, hogy a Naprendszer egyaltalan nem valami roppant kulonleges hely. Es akkor meg azt is hozza kell venni, hogy csak azokat a bolygokat tudjuk eszrevenni, aminek a palyasikja kb keresztezi a csillag es a Nap kozotti huzott egyenest. Tehat a letezo bolygok talan 1%-at detektalasara vagyunk egyaltalan kepesek.
Az elet raadasul annyira kis szivos, hogy vert izzadunk egy steril terulet kialakitasahoz es altalaban sosem sikerul. Raaddssul, mint a korabbi Mars szondak is mutatjak, ezek a piszkok meg az urt is tulelik.
No ezek utan a tudosok meg mindig azon morfondiroznak, hogy letezhet-e elet a Foldon kivul. Aki meg kijelenti, hogy igen, azt jol lehulyezik. Meg szerencse, hogy a maglya mar nem divat.
A vilagegyetemben egyedul a Foldon van elet. Ez kb annyira hiteles ma mar, mint az, hogy a vilagegyetem kozeppontja a Fold.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Uranium
2017.05.31. 00:31
Incoming katt777 in 3...2...1...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. ChoSimba Pendr...
2017.05.31. 09:43
A 400 évvel ezelőtti tudományt összehasonlítani a maival kb. a nevetséges kategória. Asztal mögül kitalálni, hogy hogyan működik a világ nem lehet. Ki kell menni, mérni, vizsgálódni. Tudományos alapossággal és nem a valóságot a vallásunkhoz igazítva.
Mikor mondta azt a mai tudomány, hogy máshol nem lehetnek bolygók ? Vagy máshol nem lehet élet ?
Soha nem mondtak ilyet. Max azt mondták, hogy nincs rá bizonyíték. És ez igaz is volt és most is az.
Mi alapján mondanák ki kategórikusan azt, hogy máshol van élet ? Jelenleg csupán csak igen nagy bizonyossággal feltételezhető, hogy valahol máshol is van. Van rá bizonyíték ? Egy deka sincs.
Még közvetett sem.
Ha a konyhában van liszt tojás, szóda és serpenyő, akkor mekkora valószínűséggel lesz ott palacsinta is ?
A tudomány különb dolgokon is elgondolkodik mint ezek, de attól még nem lesznek tények. Csupán vélemények, teóriák. Amiket később lehet bizonyítani, cáfolni.
Aki tudomány nevében kijelenti hogy máshol is van élet, az tényleg "hülye". Ettől még lehet igaza! Viszont az állítását nem tudja tényekkel alátámasztani, ezért állítása csak hit, nem tudományos megállapítás, ahogy azt ő szeretné. És ezért "hülye".
Ezért amikor a tudomány azt mondja, hogy a világegyetemben jelenleg csak itt van élet, akkor az tudományosan helyes és hiteles. Mert csak ez bizonyítható tudományosan. Ezek a kijelentések persze idővel változhatnak, amint sikerül bizonyítékot szerezni rá, de akkor és ott amikor mondják, helyes.
Másrészt van a Marson is, mert odavittük
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Pendra37 ChoSi...
2017.05.31. 10:29
Ha attol tudomanyos valami, hogy (be)lattuk, akkor miert gondoltak az urhajozas elott, hogy a Hold gombolyu? Mivel mindig azonos oldalaval fordul a fold fele, a hatoldalat a 60-as evekig nem is lattuk. Siman lehetett volna lapos, vagy felgomb vagy mondjuk egy felenk nezo kupola, ami hatulrol ures. De nem, azt mondtak, hogy gombolyu, mert az a logikus. A Fold is az, a bolygok is azok, a Nap is az. Az lett volna a fura, ha a Hold mondjuk felgomb lett volna.

Az ocean feneket sem lattuk a kozelmultig, de a tudomanyos vilag nem esett nehezere kijelenteni, hogy nyilvan van neki.

A peldad alapjan nem azon kellene rugozni, hogy ezekbol az alapanyagokbol letezhet-e palacsinta, hanem azon, hogy eppen hol, melyik hazban sutik. Azt mar nem kell bizonyitani, hogy letezhet-e, mert mar letezik elet az univerzumban.
Az, hogy egy ilyen atlagosan unalmas rendszerben is onalloan kifejlodott, eleg bizonyitek kellene lenni arra, hogy az elet egyaltalan nem az a kulonleges, torekeny, egyedi csoda.
Erdekes modon a katolikus, zsido stb vallasok a teremtesben pont azt irjak le, hogy jott Isten, aztan megteremtette a Napot, a Foldet, a Holdat, az embert stb. Ha pedig Isten elobb volt, mint a Fold, akkor abbol logikusan kovetkezik, hogy Isten nem a Foldrol szarmazik, ergo foldonkivuli. Most az, hogy egy kis szurke idegen vagy egy mindenhato, mindetlato entitas nagy feher szakallal, nem valtoztat azon, hogy nem foldi eredetu es intelligens.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. ChoSimba Pendr...
2017.05.31. 12:29
Meg is válaszoltad
Nem tudták, hanem gondolták, hogy gömbölyű. Érzed a különbséget ?
Nyilván a gömölyűség logikusabb (mert az addigi tapasztalataink ezt támasztották alá), ezáltal valószínűbbnek tűnt. De lehetett volna ott egy hatalmas becsapódási kráter is, ami kvázi lapossá tehette volna.
Persze ezt az ötletet valószínűleg meg lehetne cáfolni tudományosan mindenféle stabilitási és geológiai tünetek hiányával.
De minden ilyen "mérhetetlen" tudásunk csak valamekkora valószínűséggel tekinthető igaznak, ameddig oda nem megyünk és konkrétan meg nem mérjük.
A példánál maradva, bár a Földön van palacsinta, de azt még mindig nem tudjuk, hogy a só, liszt, tojás, szóda kivételével kell-e más is a palacsinta létrejöttéhez ?
És hát ugye kell is.
Az élethez lehet hogy kell egy Hold is, mert mittomén, különben nem lenne menzesz, akármi. Lehet hogy kell egy utólagos gigantikus becsapódás, mert az fogja a felszínt ellátni változatos alapanyagokkal. Mert egyébként ugye a sűrűség függvényében rétegződik az anyag a bolygón és a felszínen csak a legkönnyebb anyagok lesznek, amiből nem lesz élet, hiába van víz.
Szóval az élet kialakulásához még 1000 dolog lehet lényegesen szükséges, amit most nem is vizsgálunk.
Egy darab előfordulásból nem lehet józan valószínűséget számolni egy teljes (főleg ismeretlen) világegyetemre.
De tekintve, hogy a bolygók száma emberi ésszel feloghatatlanul sok, ezért nem hiszem, hogy bárki is ki merné jelenteni, hogy sehol máshol nincs élet, akármennyire is ritkán tud létrejönni.

Az intelligens élet más tészta, ahhoz szükség van egy jókora szerencsére is, akkorára, ami még itt a Földön sem volt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!