iPon Hírek

Egykor több víz lehetett a Marson, mint a Jeges-tengerben

Dátum | 2015. 03. 10.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Földről történt megfigyelések, illetve a NASA MAVEN szondájának légköri mérései alapján a szakértők úgy vélik, hogy a Marson egykor több víz volt, mint a Jeges-tengerben. A rendelkezésre álló információk alapján nagy pontossággal meg lehet becsülni, hogy mennyi víz lehetett a vörös bolygón, és mennyi szivárgott el ebből az űrbe, mondja Geronimo Villanueva, a kutatás vezetője. Nagyjából 4,3 milliárd évvel ezelőtt bolygószomszédunkon elegendő víz lehetett ahhoz, hogy a teljes felszínt 137 méter vastagságú vízréteg borítsa, amely persze nem egészen így oszlott el a Marson. A szakértők elmondása szerint a hatalmas vízkészlet a Mars északi féltekéjét félig beterítő óceánt formálhatott, amelynek mélysége helyenként meghaladta az 1600 métert. A kutatók a chilei VLT, a hawaii Keck és az IRTF távcsövek segítségével vizsgálták meg, hogy a marsi légkörben milyen mennyiségben fordul elő a víz két típusa, a „hagyományos” H2O, illetve nehézvíz, amelynek egyik hidrogénjének atommagja egy proton helyett egy protont és egy neutront (deutérium) is tartalmaz. A vörös bolygó korai időszakából egy marsi meteor szolgál információkkal, amely nagyjából 4,5 milliárd éve szakadt ki a Mars anyagából, hogy aztán idővel eljusson a Földre.
A szakértők közel hat földi éven keresztül figyelték a víz és a nehézvíz arányának alakulását a légkörben, és közben azt is felvázolták, hogyan változnak a mért adatok a földrajzi területeket függvényében, érdekes regionális varianciákra derítve fényt. A kutatócsoport kiemelt figyelmet fordított a sarki régiókra, hiszen a jégsapkák tartalmazzák jelenleg a legtöbb vizet a Marson. A jégsapkák fölötti légköri adatokból következtetni tudtak ezek összetételére, és a nehézvíz magas arányából arra jutottak, hogy a Marson egykor 7,5-ször annyi víz volt, mint a jégsapkák jelenlegi tartalma. Ez azt jelenti, hogy a bolygó korai időszakában egy 20 millió köbkilométeres óceánt hordozott. A marsi felszín alapján ez vélhetően az északi félteke síkságokkal teli, alacsony magasságú területeit fedhette, a bolygó felszínének 19 százalékát borítva be. (Összehasonlításképpen az Atlanti-óceán a földi felszín 17 százalékát fedi be.) Ilyen nagy mennyiségű kezdeti vízkészlet esetén azt kell feltételeznünk, hogy a Mars sokkal hosszabb ideig volt nedves világ, mint ahogy azt eddig gondoltuk, vagyis hosszabb ideig volt élhető is, mondja Michael Mumma, az eredményeket összefoglaló tanulmány egyik szerzője.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

17. arn
2015.03.10. 16:36
Mivel a marson van legmagasabb vulkan kicsi az esely, hogy igy nezett ki 4.5mrd evvel ezelott.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Chavalier arn
2015.03.10. 16:55
Hát JELENLEG ott van a legmagasabb vulkán, de tudod ugye hogy azokat nem a jézuska teszi oda hanem keletkeznek?
Gondolom akkoriban még nem volt olyan magas, vagy pedig elképzelhető hogy a vízszint volt nagyon magasan.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. dzsuz87
2015.03.10. 17:56
Nekem az nem világos, hogy hogyan lehetett csak az északi felén az óceán? Ott annyival sűrűbb a kéreg? Csak mert nagyjából egyenletes sűrűségnél nagyjából mindenhol lett volna víz.

Ez a kérdés vonatkozik a Pangeára is, ott sem világos, miképp létezhetett egyetlen nagy óceán. A kiemelkedő szárazföldek sűrűsége lényegesen nagyob a víznél, ergo a tömegközéppont eltolódik. A víz pedig lefelé folyik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Asagrim dzsuz...
2015.03.10. 19:10
http://hu.wikipedia.org/wiki/Lemeztektonika#A_lemezszeg.C3.A9lyek_t.C3.ADpusai

http://hu.wikipedia.org/wiki/Lemeztektonika#A_lemezmozg.C3.A1s_hajt.C3.B3er.C5.91i
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Raptordhel... dzsuz...
2015.03.10. 23:31
A Mars egyik legjellegzetesebb felszíni tulajdonsága, hogy az északi félteke sokkal mélyebben van, mint a déli. Ezt valószínűleg egy a keletkezés után nem sokkal bekövetkezett óriási becsapódás alakította ilyenné. Tehát mivel az mélyebben van mint a déli félteke, a víz meg lefelé folyik, ott gyűlt össze az óceán.

[LINK]
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. dzsuz87
2015.03.11. 08:44
Ezek szerint nem sikerült jól elmondanom, mi is a kérdésem.

Gondoljatok egy gömb alakú krumplira, ami a Marsot jelképezi. Először mondok egy extrém esetet. Ha mondjuk vízszintesen kettévágod a krumplit, és csak az alsó (déli) felét tartod meg, akkor az eredeti tömegközéppontja nyilvánvalóan megváltozik, mivel az pont a vágásra esik.
Egy másik esetet nézve, ha csak a felső felét (északi) pucolod meg, akkor is kicsit megváltozik a krumpli tömegközéppontja, mivel az anyag egy részét eltávolítottad.

Szerintem hasonló a helyzet a Marssal is. Egy becsapódás során nem változik meg az érintett terület alatti kőzet sűrűsége, mert a szilárd testek alapvetően összenyomhatatlannak tekinthetők. A Mars korai állapotában valószínűleg folyékony maggal rendelkezett, akárcsak a Föld, ezért a köpeny alatt szintén nehezen elképzelhető ekkora sűrűségkülönbség. Akkor mégis miért van ennyire eltolódva a tömegközéppontja a homogén sűrűségre adódó esettől?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. dzsuz87
2015.03.11. 08:49
Eötvös Loránd az ingájával mutatott ki nagy sűrűségkülönbségű térrészeket azzal, hogy azok közelében a gravitáció iránya megváltozik. A gravitáció iránya határozza meg azt is, hogy merre folyik a víz. Szerintem ez a kulcs a Marsnál is, de eddig nem találtam megfelelő írást.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. GhanBuri
2015.03.11. 09:06
Hova tűnt a hiányzó víz? Olyan kicsi a gravitáció a Marson, hogy nem volt képes megtartani a légkörét, és a vízpára is az űrben van?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.03.11. 09:52
Akármekkroa is a felszíni egyenetlenség közti különbség és bazi sok anyag a kéregben az egyik féltekén a másikon meg kevés a bolygó magja meg belseje sokkal nagyobb tömeget képvisel. A kéreg a földön is csak a tömeg pár százalékát teszi ki. A gravitáció irányát a nagyobb tömeg határozza emg az pedig a bolygó belsejében van ergo a víz lefelé folyik függetlenül attól hogy mennyivel több anyag van az egyik féltekén egyszerűen eltörpül ahhoz képest ami belül van. Valamelyik okosító műsorban mondták, hogy a Föld arányaiban sokkal simább felületű mint egy billiárd golyó, a Mars az egész bolygót tekintve egyenetlenebb de nem annyival hogy felfelé folyjon a víz

@GhanBuri a víz egyfelől párolog és mivel kisebb a gravitáció is és még légkör is alig van, elszökik másfelől meg bizonyos erősségű UV sugárzás hatására a víz lebomlik H2O -> H + OH, ezért fontos az ózonrétegünk, ami ezt megakadályozza.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. dzsuz87 FaL
2015.03.11. 15:51
Akkor mondok számokat.

A Mars átlagos sugara 3389 km. A köpeny az északi felén 30 km vastag, a délin 100 km.

A Mars teljes térfogata 163 milliárd köbkilométer, ebből 2 a köpeny északi fele, 7 a déli. Nyilván a köpeny kevésbé sűrű, mint a mag, körülbelül kattes szorzó lehet közöttük. De a tömegközéppontot azért eltolja.

A Mars köpenye alatt folyékony, áramló rétegek voltak, ahol nyilvánvalóan kiegyenlítódtek a különbségek. A feltételezhetően szilárd belső mag pedig nem volt még túl nagy a becsapódás idején (mármint amitől a magasságbeli különbség eredendően kialakult).

A felszín simasága egy egészen más dolog, azt ne keverjük ide.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. pdx06
2015.03.11. 16:16
Nem tudom felfogni hogy mi lehet a Marsban ekkora szám. Méghogy mars expedíciót terveznek. És mégis hogyan képzelik ha a bolygón egy deka víz nincsen?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. dzsuz87 pdx06
2015.03.11. 17:46
A magyar wikipédia oldalról:
"A Mars Odyssey megállapította, hogy nagy mennyiségű vízjég lerakódás található az északi félteke 60°-os szélességén a marstalaj felső három méterében."
"A Mars Express Orbiter a bolygó déli pólusán vízjég és szén-dioxid jég jelenlétét erősítette meg."
Van ott még most is.

A Holdra is elmentek, pedig az ottani vízkészletet is csak évtizedekkel később fedezték fel. Ennél tovább is mennék: a nemzetközi űrállomás sem egy patak mellett épült.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.03.11. 22:13
teljesen tévúton vagy, még a lemeztektonikáról szóló linkeket se olvastad, amit Asagrim küldött neked.

hozzászólásodban kevered is a köpeny és a kéreg fogalmát.

"A köpeny az északi felén 30 km vastag, a délin 100 km."

ez csak a kéreg lehet...

De okfejtésed ott hibázik, hogy nem számol az eltérő sűrűségű kéreganyagokkal, vagyis rettentően elbagatelizálod, pedig ahol vékonyabb a kéreg ott nagyobb az átlagsűrűsége az anyagnak, emiatt a felszíne közelebb van a tömegközépponthoz, mint a vastag és ritkább anyagú kéreg felszíne és kész is az, hogy miért létezhetnek szárazföldek, mert azok anyagának sűrűsége annyivel kisebb hogy kiállnak, a felhajtóerő kiemeli azt a kérget a sűrűbb anyagú köpenyből.

hogy szemléltessem a dolgott, egy 100 cm-es átmérőjű farönk és egy 30 cm-es farönk más magasságra emelkedik ki a vízből.... (ugye ez triviálisan igaz)
Pontosan ahogy a különböző vastagságú kéregrészek is a köpeny anyagából más magaságra emelkednek ki.

"Egy becsapódás során nem változik meg az érintett terület alatti kőzet sűrűsége"

ez a kijelentésed is teljes tévedés... pont hogy de, megváltoztatja, az adott felszín felső rétegét kiszakíthatja a és kirepülhet akár pont a pl a déli kéregrészre is (azt megvastagítva), a kiszakított anyag helyét meg a köppeny sűrűbb anyaga töltheti ki, kialakítva a most látható egyenetlenséget.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. dzsuz87 MJA
2015.03.12. 13:50
Azért kevertem össze a két megnevezést, mert sokkal többet olvastam angolul a témáról, mint magyarul.

A kulcs nyilván az eltérő sűrűségben rejlik, ahogy azt többször is leírtam. Én úgy képzeltem, hogy ha becsapódik egy nagy meteorit, akkor a teljes bolygó megolvad, és a nehezebb elemek ismét le tudnak szállni a mélyebb rétegekbe. Akkor ezt gondoltam rosszul. Könnyen lehet, hogy csak a legfelső, könnyebb réteget szakítja fel, ahogyan mondod.

A farönkös szemléltetés amúgy egy egészen más eset, egy nagy tartályban elvégezve a kisérletet ugyanis világossá válik, hogy a rendszer tömegközéppontja magasabbra kerül. A vízszint is jobban megemelkedik a nagyobb rönknél.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.03.13. 07:15
"mert sokkal többet olvastam angolul a témáról, mint magyarul."

ja, a semminél bármi parányi is csak több lehet...

"A farönkös szemléltetés amúgy egy egészen más eset"

dehogy más... csak te nem érted. (gondolj gömb tartályra... pl FÖLD vagy MARS méretűre...)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. dzsuz87 MJA
2015.03.13. 12:42
Szóval szerinted a vízbe dobott farönk nem szorít ki vizet? Akkor mi produkálja a felhajtóerőt? Vagy hova tűnik a kiszorított víz?

Én nem személyeskedtem, kérlek, te se tedd.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.03.13. 15:05
"Szóval szerinted a vízbe dobott farönk nem szorít ki vizet?"

sehol nem írtam ilyet... ez csak a te tévképzeted.

ugyanúgy kiszorítja a farönk a vizet, ahogy a kéreg a köpeny anyagot, ezért is jó példa... mindkettőre hat a felhajtóerő.

szájbarágósan, kb középiskolás szinten, van leírva a 13. hozzászólásban, mit nem értesz benne?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!