iPon Hírek

Egyre nagyobb az esély az élet jelenlétére az Enceladuson

Dátum | 2017. 04. 19.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

1977-ben egy kutatócsoport olyasmit fedezett fel az óceán mélyén, amiről korábban csak elméletben feltételezték, hogy létezik: a tengerfenék egy részén hő tört elő a mélyből, helyenként forrásig hevítve a környező vizet. A hő úgynevezett hidrotermális kürtőkön keresztül áramlott felfelé, amelyekben puhatestűek, baktériumok, férgek és más, a fantasztikusan szélsőséges életmódhoz alkalmazkodott lények éltek. A kürtőkről azóta sokan úgy vélik, hogy ezek talán a földi élet első bölcsői lehettek, hiszen a természetes képződményekben az energia és a nyersanyagok is adottak ahhoz, hogy az élet kialakulhasson. Ezért is tűnt érdekesnek, amikor 2015-ben a Szaturnusz gyűrűinek szemcséi alapján felvetődött, hogy a bolygó Enceladus nevű holdjának felszín alatti óceánjában is lehetnek ilyen képződmények. Azóta a Szaturnusz rendszerét vizsgáló Cassini már közvetlen mintát is vett az Enceladus déli-sarki régiójában a levegőbe törő párából, amely a feltevések szerint egyenesen a mélyben található óceánból származik. A vizsgálat eredményeit most hozták nyilvánosságra, és az eredmények megerősítik, hogy jó eséllyel lehetnek hidrotermális kürtők a mélyben.
A Cassini egyik tömegspektrométere ugyanis molekuláris hidrogént azonosított a gejzírek előtörő anyagában. Amivel kapcsolatban úgy vélik a szakértők, hogy az a legnagyobb valószínűséggel a forró víz és a mélyben található kőzetek reakciójában, folyamatosan képződik. A kutatók más lehetőségeket is megvizsgáltak a hidrogén jelenlétére, azonban az alternatív magyarázatok egyike sem tűnik kielégítőnek. Például sem a hold óceánja, sem jeges kérge nem alkalmas arra, hogy hosszabb távon tárolja a hidrogént, amely aztán lassan felszabadulhat. Az anyag mennyisége pedig túl nagy ahhoz, hogy a felszíni vízjégből származzon a kozmikus folyamatok eredményeként. A szakértő szerint tehát a mért mennyiségű hidrogén jelenlétére jelenleg a legjobb magyarázatnak a hidrotermális kürtők jelenléte tűnik. Ami azt jelentené, hogy a hold tengerének feneke geológiailag aktív régió, ami jelentősen növeli az ottani élet kialakulásának esélyeit. Így pedig egyre esélyesebbnek tűnik az is, hogy az Enceladus óceánja legalább mikrobiális életformákat hordoz, amelyek többek közt a hidrogénből nyerhetik energiájukat. Az azonban már egy másik kérdés, hogy ha valóban így van, mikor jutunk el odáig, hogy a mikrobák jelenlétét igazoljuk. Az Enceladus óceánjának elérése a vastag jégréteg alatt ugyanis még akkor is kemény dió lenne, ha a pénzügyi és politikai tényezőkkel nem kellene foglalkozni.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

6. katt777
2017.04.20. 00:57
Még mindig nem képesek kitérni abból a HITből, hogy élet csak földi körülmények között létezhet, miközben a Földön is vannak olyan zárványok, ahol az általános "földi" körülményektől eltérő (azok között elpusztuló és vice versa) élet alakult ki és maradt fönn. No meg, ha hidrogént találnak valahol, az biztosan kizárólag a Földön ismert módon keletkezhetett, hiszen csak ezen a bolygón van...
Még egy csapat pénznyelő ingyenélő, aki megint nem bizonyított semmit, csak kattintást generált.
Kíváncsi vagyok amúgy, hogy a föld gejzírekből az űrbe kijutott pára vizsgálata alapján találnának-e itt életet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Renhoek katt7...
2017.04.20. 12:06
Egyszerű a magyarázat:
Még magára az reprodukálódásra képes élet kialakulására sincs közvetlen bizonyítékunk (hogy hogyan történt)

Csak és kizárólag arra van bizonyíték, hogy az élet létezik ezen a bolygón, és hogy nagyjából mikortól jelent meg a Földön. Nagyjából milyen körülmények lehettek akkor és milyen alkotóelemek. Ebből a pár dologból indulhatunk ki.

... és még itt is rengeteg bizonytalansági tényező van, hiszen nem ismerjük a folyamat több lépését és emiatt becsülni sem lehet igazából a gyakoriságát. Könnyen meglehet, hogy annyira ritka kombinálódása az aminosavaknak és lipidburkoknak hogy csak itt alakult ki a Földön az egész ismert univerzumban.

Tehát már ebben is rengeteg feltételezés van, de legalább tudjuk, hogy itt bekövetkezett.
Másfajta életre (pl víz helyett metán, energialények stb... ) még elméletben sincs bizonyíték.

Amiről pedig beszélsz az nyilvánvalóan bele van kalkulálva ezekbe a feltételezésekbe - csak jelenleg az ismert tények nagyobb súllyal szerepelnek. Ez nem "hit", hanem a tudomány jelenlegi állása. Természetesen bármikor változhat, és vitatható.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Renhoek
2017.04.20. 12:16
Ja és még annyi, hogy nyilvánvalóan priorizálni kell a dolgokat valószínűség alapján. Főleg, hogy eldöntsük pl mire lőjünk egy többmillárd dolláros kutatószondát, vagy robotot.

Az elméleted szerint bárhol bármikor kialakulhat az élet, bármilyen xtrém körülmény között... viszont nekünk olyan célpont kell, ahol a már biztos tudásunk szerint léteznek a legjobb körülmények, és a legnagyobb valószínűséggel találunk fehérje/RNS/DNS/lipidmembrán alapú életformákat.

Ennek - és a fennmaradásnak értelemszerűen ott a legnagyobb valószínűsége, ahol ezek a körülmények, folyékony víz, hőforrás, kémiai energia, stb fennáll.

Emiatt akár sokszorta jobb célpont lehet a halott Marsnál is. Minden más élet, vagy az élet nyomai csak "extra felfedezés".
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. katt777 Renho...
2017.04.20. 13:05
Nem az én elméletem, olvass/nézz utána, miféle létformák vannak itt a Földön savas vulkáni tavakban, elzárt óceánmélyi barlangokban, stb.
Miféle biztos tudás???
Kizárólag saját bolygónknak is korlátozott ismeretében milyen alapon feltételezi bárki, hogy az általunk ismert élet nagyobb valószínűséggel fordul elő a galaxisban bármi másnál? (Ja, pénzügyi.) Erre mondom, hogy csak HIT, továbbélő geocentrikus világnézet, nem több.
Persze mit várhatunk egy olyan fajtól, amelynek szent meggyőződése, hogy más lények is kozmikus információcserére alkalmatlan rádióhullámokkal kommunikálnak, aztán csodálják, hogy nem találnak semmit.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Asagrim Renho...
2017.04.20. 16:38
Attól, hogy bizonyos tényezők intervallumában fordul elő a legváltozatosabb biológia a Földön, még lehet, hogy pont ez az az intervallum, amiben a legkisebb valószínűséggel fordul elő máshol, mert abban az intervallumban a legnehezebb kialakulnia.

Tehát ismét ott tartunk, hogy kénytelenek vagyunk magunkból kiindulni, abból amit ismerünk, de még így is átesünk a ló túloldalára. Annyira hasonló biológiát keresünk a sajátunkhoz, hogy az életben nem fogunk találni semmit, hacsak nincs hatalmas mázlink.

Én arra leszek kíváncsi, hogy hogyan fogják megakadályozni, hogy mi vigyünk oda valamit, mikor az ISS burkolatán is vígan eléldegélnek a mikroorganizmusok, aztán levesszük a mintát, és arra a hibás következtetésre jutunk a hasonlóságot látva a földi biológiával, hogy a földi élet univerzális szabályok szerint alakult ki.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Renhoek katt7...
2017.04.21. 00:10
Az egy dolog, hogy az élet az evolúció segítségével milyen brutális körülményekhez alkalmazkodott. ... de ez nem függ össze a kialakulással! Nem is értem az összefüggést...

Annyit biztosan lehet tudni, hogy az élet építőköveinek kialakulásához milyen körülmények az ideálisak. Ettől még az sem biztos, hogy a Földön alakult ki az élet, viszont az építőkockákról már sokmindent lehet tudni.
Szerintem logikus, hogy ott kell keresni az élet nyomait, első körben, ahol legalább az építőelemek megvannak.

Az összeépülés mivoltát pedig a kémiai törvények hordozzák, ezért is stabilak a szénvegyületek, és a szén alapú szerves alkotóelemek. Ha ebből veszünk egy nagy kondér levest, akkor van esélye a véletlennek.

Az egy teljesen más sztori, hogy a replikáció kialakult (ez az amit nem tudunk, hogyan - hiszen a replikációhoz már egy fejlett enzimatikus fehérje és kód rendszer kell, amihez meg evolúció, evolúcióhoz meg replikálódás... itt van az óriási paradox...

Tehát a lényeg, hogy az evolúció segítségével alkalmazkodott az élet a nagyon extrém körülményekhez. (és itt a magas hőmérsékletű savas tengervíz fény nélkül, az nem extrém.) Amit te extrémnek hiszel, az könnyen lehet, hogy a kezdeti feltételeknek tökéletesen megfelel.

Pl egy nagyon erős ionizáló sugárzás + légkör+ folyékony halmazállapotú víz hiánya és -180 fok... na az egy kedvezőtlen környezet a replikánsok létrejöttéhez.

Egy forró fortyogó kürtő az óceán mélyén rengeteg szénvegyülettel, az pedig aranybánya a LEGO elemek kialakulásához.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!