iPon Hírek

Élhető bolygók

Dátum | 2011. 11. 24.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Napjainkban ugyan még hatalmas izgatottság övezi minden egyes naprendszerünkön kívüli bolygó felfedezését és jellemzőinek kiderítését, azonban ahogy az ismert exobolygók száma közelít az ezerhez ‒ november 23-án 704 bolygót tartalmazott a lista ‒, úgy válik egyre unalmasabbá a téma. A csillagászoknak és az asztrobiológusoknak lassan neki kell állniuk jelentőségük alapján válogatni a bolygók közt. Dirk Schulze-Makuch és társai rövidesen megjelenő tanulmánya erre a problémára kínál megoldást egy kétszintű osztályozási rendszer formájában.  

Az új rendszer egyik érdekessége, hogy egy bolygó lehetséges lakhatóságát nem köti szilárd felszín és folyékony víz jelenlétéhez, hanem ennél szélesebb körben gondolkodik. A tudóscsoport által kreált Earth Similarity Index (Föld-hasonlósági jelzőszám, ESI) a bolygó méretét, sűrűségét, legközelebbi holdtól vagy bolygótól való távolságát, csillagának nagyságát és hőmérsékletét veszi alapul, és ezeket hasonlítja össze a Föld adataival. A másik általuk létrehozott jelzőszám a Planetary Habitability Index (bolygólakhatósági jelzőszám, PHI), amely valamilyen stabil felszín, energiaforrás és megfelelő kémiai anyagok (szén, nitrogén, foszfor) meglétén alapul, illetve azon, hogy lehetséges-e valamilyen folyékony anyag ‒ nem feltétlenül víz ‒ stabil megmaradása az adott környezetben. Mindkét mérőszám nulla és egy közötti értéket vehet fel. Ezek alapján a Földre leginkább hasonlító exobolygó a Gliese 581d, 0,74 ESI-s eredményével. A lakhatósági jelzőszám némileg más sorrendet mutat: a „leglakhatóbb” pillanatnyilag a Titán (PHI = 0,64), de a Mars sem szerénykedhet 0,59-es indexével. Ezek a számok persze csak annyira megbízhatóak, amennyire az eredeti adatok azok, és itt még a szakértők szerint is van hova fejlődni.

A Gliese 581 rendszere
A legtöbb eddig felfedezett exobolygó jóval nagyobb a Földnél, egyszerűen azért, mert a nagyobbakat könnyebb észlelni, de a kutatás előrehaladtával egyre közeledünk a Föld-méretű bolygók felé. A Gliese 581d tízszer akkora, mint a Föld, és egy vörös törpe körül kering, körülbelül olyan pályán, mint a Mars a mi naprendszerünkben. Ha a Mars ekkora méretű lenne megfelelő mágneses térrel és vastag légkörrel, akkor óceánok borítanák a felszínét, és így lakható bolygó lenne, mondja Schulze-Makuch a Popular Science-nek adott interjújában.

Ezen a ponton 700-nál több exobolygó létéről tudunk biztosan, és további 1500 vár megerősítésre. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezek közül melyik vizsgálatára fordítjuk korlátozott forrásainkat, melyik elég érdekes ahhoz, hogy foglalkozzunk vele. Naprendszerünkben mindössze 15 asztrobiológiailag érdekes égitest van, de a felfedezett exobolygók tömegéből ki kell választani a fontosabbakat. Számos közülük nincs is túl messze, a Gliese 581 rendszere például húsz fényévnyire, ami nagy távolságnak tűnik, de az űr méreteit tekintve nem az.

A szelektálást segíthetik a tudóscsoport által javasolt indexek. A szakértők igyekeztek kiszélesíteni az élhetőség feltételeit a jelzőszámok megalkotásakor. Az egyik paraméter például az, hogy a bolygó olyan távolságra legyen csillagjától, ahol a fotoszintézis még lehetséges. A mi naprendszerünkben ez a zóna a Merkúrtól a Szaturnuszig terjed, de ha hidegebb a központi csillag, akkor a bolygónak nyilvánvalóan közelebb kell keringenie, hogy elég fényt kapjon.

Belegondoltak abba is, hogy milyen adatokat tudna gyűjteni egy külső megfigyelő, ha a világűr egy távoli szegletéből a Földet vizsgálná. Biztos, hogy nem figyelne fel a műholdakra, mert azok túl aprók. De mérne metán- és ózonkibocsátást, mely anyagok nem stabilak, így folytatólagos jelenlétükhöz újra kell termelődniük, tehát valami vagy valaki újratermeli őket. Ez tehát az élet egyik biológiai jele lehet más bolygók esetében is.

A Mars felszíne
Az exobolygók kutatásának egyik problémája, hogy a bolygó történetéről nagyon kevés információ derül ki. A Mars esetében például, bár az újfajta rendszer a Titán mögé sorolja lakhatóság tekintetében, ez csak a jelen pillanatban igaz. A kutatások szerint a múltban a Marson óceánok és folyók voltak, mágneses mezeje és vastagabb atmoszférája volt, így akkoriban jóval magasabb minősítést kapott volna. Ilyen mélységig azonban egy exobolygó múltját nem tudjuk megismerni.

Talán találunk valami életre utaló jelet valamelyik exobolygón, azonban a távolság miatt ez nagyon nehéz ügy, mondja Schulze-Makuch. „Az asztrobiológiában is jobban szeretjük a közelről való megfigyelést, ez azonban nem tudom, hogyan valósulhatna meg, hacsak egy intelligens civilizáció üzenetet nem küld nekünk. De olyat mondhatunk, hogy: Ez a bolygó alkalmas lenne az életre. Hogy valójában van-e rajta élet, vagy sem, azt viszont hihetetlenül nehéz lesz bizonyítani.”

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

25. atti2010
2011.11.24. 15:24
Jó lenne arra vigyázni ami van mert egyhamar innen nem megyünk sehova, legfeljebb a holdra játszani a pucánkkal a porba.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. ájPon
2011.11.24. 15:28
Nem azért kutatják az exobolygókat, hogy odaköltözzünk lol
20 fényév távolság még a közeljövőben is (hacsak nem örökké) legyőzhetetlen távolság.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. atti2010
2011.11.24. 15:37
Egyszer úgy is az lesz a vége.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Terror
2011.11.24. 15:40
Ahhoz nem kevés víz kell lefolyjon a Dunán, hogy a Földön rosszabb körülmények uralkodjanak, mint a Marson, Vénuszon vagy Titánon.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. balikabo
2011.11.24. 15:47
Hát, nem itt van az tény, de a 20 fényév annyira nem is sok "annyira". Jelenleg a legközelebbi csillag azt hiszem 4,2 fényévnyire van, ami a mai technologiával közel 100 év lenne LEGALÁBB elérni, de vannak módszerek amivel hamarabb is oda lehetne, csak megvalósítani nem tudjuk jelenleg. Ismert a relativitás elmélete, érdekes egy dolog és még működhet is viszont sajna nem képes az emberiség a fénysebességhez közeli érték elérésére sem. Attól félek, hogy lenne módja, és ez a parányi nép itt a földön még képes is volna megtalálni a módját, csak mire rájönnénk addigra felélnénk azokat a bolygó adta erőforrásokat amik ezt lehetővé tették volna. Álmodozni jó erre vannak a scifi filmek. Azért nem volna rossz egy ürhajón kapitánykodni és járni a galaxisokat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. ájPon
2011.11.24. 15:54
A Marsra biztos nem fogunk menni. Se folyékon víz nem lehet rajta, oxigén csak nyomokban van, nincs mágneres tere így a napszéltől sincs védve.

Ugyanígy a Titán is lakhatatlan emberek számára. Még ha a távolságot el is felejtenénk, nem hiszem, hogy lenne kedved -180 °C-ban havat lapátolni.

Ezek a kutatások nem az emberi menedékek után folynak, hanem olyan bolygókat keresnek, ahol lehet esély élet kialakulására (még ha azok csak baktériumok is). A cikk egyik lényege, hogy az értékelések nem sokat számítanak. Mind a Mars, mind a Titán "egész jó" eredményt érnek el, mégsincs rajtuk élet. (Bár a Titánon TALÁN lehet valami, még nem zárták ki teljesen.)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. uristen
2011.11.24. 16:10
A futarszolgalatok szallitananak ki dolgokat a Mars -ra, ha veltelenul oda epittetnek lakast?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. atti2010
2011.11.24. 16:12
uristen Vajon menyit kellene várni egy üveg sörre?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. uristen atti2...
2011.11.24. 16:14
Nem szeretem a sort, de egy doboz Hohes-C...
Hat remelem mar masnap kiszallitasra kerul a sor, ahogy az le van irva.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. kivagyoken
2011.11.24. 16:16
Oxigént is létre lehet hozni, a marson meg élhetnének védett kupolák alatt mint a scifi filmekben ben
Mindent el lehetne érni csak vannak magunk kreálta határaink ami nélkül már nem tartanánk itt Pl-a pénz, ami nélkül már el sem tudnánk képzelni egy életet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Svidi
2011.11.24. 16:37
20 fényév az lópikula, két perc alatt megvan, ha van a közelben egy féreglyuk. Amúgy meg nem élhető bolygót kell keresni, hanem csinálni. Nem hiszem, hogy véletlenül van terraformáló rengeteg mai játékban és filmben, valami tudományos alapja csak van. Érdekességnek jó
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Cooley
2011.11.24. 16:56
balikabo: "Jelenleg a legközelebbi csillag azt hiszem 4,2 fényévnyire van, ami a mai technologiával közel 100 év lenne LEGALÁBB elérni" Ezt ugye csak viccből mondtad? Mai technológiával 15km/s sebességnél nagyobbat szerintem még nem nagyon értek el. A fény sebessége ~300ekm/s, akkor ami ~4,2 fényév, az ~15km/s sebességgel barátok közt is ~84000év... Kicsit nagyobb betűméret kellene ahhoz a "LEGALÁBB"-hoz, mert csak 83900évet tévedtél.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. tibaimp
2011.11.24. 17:30
Kategorizálják itt a bolygókat, de lehet, hogy az a 20fényévre lévő már 18 éve megsemmisült, de mire ezt megtudjuk, ahhoz el kell telnie annak a 18 évnek, majd 2029-ben visszatérünk a témára.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Cooley
2011.11.24. 17:51
tibaimp: Ha egy 20 fényévnyire lévő bolygó 18 éve megsemmisült, akkor azt 2 év múlva megtudjuk... Senki se tud számolni?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. atti2010
2011.11.24. 17:53
Svidi Ja, mert hemzsegnek a féreglyukak itt a környéken, csinálni is bagatell csak a napunk energiatermelésének a fele kellene hozzá így elsődleges durva számítások szerint is, a nap 1 másodperc alatt annyi energiát termel ami elég lenne az egyesült államoknak 6 millió évre, hajrá.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. lecza
2011.11.24. 18:24
A tudósok odafigyelhetnének a gravitációra is, ha lakható bolygókat keresnek. Aki olvasta a Hyperiont, az tudja, milyen fontos lehet ez...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Cooley
2011.11.24. 18:45
lecza: "A tudóscsoport által kreált Earth Similarity Index (Föld-hasonlósági jelzőszám, ESI) a bolygó méretét, sűrűségét..." A méret értelem szerűen térfogatot jelent, a térfogatból és sűrűségből közvetetten kiszámítható a felszíni gravitációs erő is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. gyigyo
2011.11.24. 20:25
mass effect lol.. ki lesz shepard? és ki lesz garus?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. kubione
2011.11.24. 23:55
http://www.nasa.gov/centers/glenn/technology/warp/ideachev_prt.htm
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Zabalint
2011.11.25. 17:07
@Cooley:
15 km/s? Az alig több, mint a szökési sebesség(kb. 41 000 km/h), amit sima kémiai meghajtású rakétával(folyékony hidrogén+oxigén, mint üzemanyag) a Föld gravitációjával szemben el lehet érni. Egy ilyen űrhajó nyilván nem a Földről indulna, hanem a Föld körüli pályán építenék fel sok-sok fellövés után. És a hagyományos kémiai meghajtású rakétán kívül van pár ígéretes technológia, melyek nagyobb sebességet tudnak(pl. maghasadással).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Zabalint
2011.11.25. 17:17
Cooley:
Egyébként a leggyorsabb sebességet elért ember által alkotott eszközök a Helios űrszondák voltak, és 250 ezer km/h sebesség volt ez, nyilván ezt a Nap gravitációjának köszönhették. Az űrben egyébként csak a kezdősebességet kell megadni, gondolom ezt te is tudod, mert tanultál fizikát, nyilván az űrszondák sosem a hatalmas hajtóművükről voltak híresek, maga a Föld gravitációs terének elhagyása ami sok energiát felemészt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Cooley
2011.11.26. 00:41
Zabalint: Hosszútávra természetes, hogy az égitestek gravitációját használják meghajtásként, de nem gondoltam volna, hogy ekkora sebesség is elérhető. A lényegen túl sokat nem változtat, a 100év alatt 4,2fényév mai technológiával abszolút lehetetlen. ^^
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Zabalint
2011.11.26. 10:37
@Cooley:
Így van, viszont ha nem lesz a Földön globális összeomlás, akkor 100-200 éven belül lehetséges lesz 4,2 fényéb 100 év alatt. Annál több nem nagyon.

Egyébként abba is érdemes belegondolni, hogy ha elvileg lehetséges lenne a fénysebesség közelébe felgyorsulni egy űrhajóval, akkor ha abban az űrhajóban ember is van, olyan 6 évig kéne gyorsulni, majd 6 évig lassulni, hogy túlélje(régebben kb. ennyi jött ki, mikor számoltam, de így is csak elvileg, mert a földi gravitáció többszörösét jelentené az a gyorsulás és lassulás). Még a 4,2 fényév/100 év viszonylatban is több hónap lenne. Egyébként éppen ezen okokból sok sci-fi író úgy képzeli el a jövő űrutazását, hogy hatalmas, több generációs űrhajók, vagy emberek hibernálva az űrhajóban. Bár szvsz a géntechnológia előbb fogja lehetővé tenni azt, hogy 1000 évig éljenek az űrhajósok, mint hogy ezek megvalósuljanak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. tibaimp
2011.11.26. 19:17
Cooley - 2011-11-24 17:51:42 ezt benéztem, úgy akartam írni, hogy 2 éve megsemmisült...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Ronan
2011.11.27. 14:00
A a föld holdján is szívesebben élnék mint itt a földön..És nem is kell hozzá túl sok idő csak sok pénz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!