iPon Hírek

Élőben vizsgálták az emberi agy génaktivitási mintázatát

Dátum | 2016. 08. 15.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Először figyelték meg élőben ahogy az emberi agy génjeinek aktivitási mintázatát. A Harvard kutatóinak módszere révén a különböző alanyok agyának génkifejeződési térképe alapján remélhetőleg olyan, jelenleg még gyógyíthatatlan betegségek hátterét lehet majd felderíteni, mint például az Alzheimer-kór. Jacob Hooker és társai először is létrehoztak egy radioaktív címkét, amely a hiszton-deacetiláz (HDAC) nevű enzimhez kötődik. A HDAC fontos szerepet játszik a génkifejeződés szabályozásában, mivel acetil-csoportok eltávolítása révén csökkenti a DNS transzkripciójának mértékét, és ezzel a fehérjeszintézist is. A szakértők által létrehozott anyag az agyba bejuttatva az enzimhez kötődik, és általa nyomon követhető, hogy mely sejtekben kapcsol le géneket a HDAC. Az epigenetikai folyamatok ilyen módon való vizsgálatára mostanáig csak az agyszövet boncolásos vizsgálatával volt mód, vagyis az újfajta módszer óriási lépést jelenthet a központi idegrendszer működésének jobb megértése felé. Az alábbi kép a kutatás során készült, és rajta a piros részek alacsony génaktivitást, a fekete és kék régiók magas génkifejeződést, a sárga és zöld részek pedig közepes aktivitást jeleznek.
A vizsgálatok során a kutatócsoport tagjai megállapították, hogy az agy legmagasabb génaktivitását a hippokampuszban lehet megfigyelni, amely fontos szerepet játszik az emlékképzésben és a tanulásban, illetve szintén folyamatosan magas a génkifejeződés az félelmek, érzelmek és motivációk központjában, az amigdalában is. A jelek szerint ezek a régiók olyan dinamikus részei az agynak, ahol olyan magas a génaktivitás, hogy a HDAC alig-alig működik. Hooker nyolc egészséges alany agyát vizsgálta meg a módszerrel, és őt is meglepte, hogy a génaktivitási mintázat mennyire hasonlónak bizonyult a résztvevők körében. A kutató elmondása szerint sokkal magasabb szintű varianciát várt a különböző emberek közt, de az eredmények azt sugallják, hogy az agyi gének kifejeződése normális esetben nagyon szigorú mintát követ. Ez egyben azt is jelentheti, hogy ha eltérés tapasztalható ettől a rendtől, az valami bajt jelez. A következő lépésben Hooker és kollégái ennek akarnak utánajárni, ezért már el is kezdtek idegrendszeri problémákban szenvedő betegeket vizsgálni az egészségesek mellett, hogy összehasonlítsák a két csoport agyának génaktivitását. „Eddig hét skizofrén beteget és néhány Huntington-kórban szenvedőt vizsgáltunk meg, és már megvan a támogatásunk negyven Alzheimer-kóros páciens szkennelésére is” – mondja a kutató.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!