iPon Hírek

Először fúrják meg kutatási céllal a Chicxulub-krátert

Dátum | 2016. 03. 10.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Föld kérgében létezik egy irídiumban gazdag réteg, amelyet a geológusok K-T határnak neveznek. Az 1980-ban nyilvánosságra hozott Alvarez-elmélet szerint ez a vékonyka réteg annak az aszteroidának a maradványait őrzi, amely 66,5 millió évvel ezelőtt becsapódott bolygónkba, és kiváltotta a dinoszauruszok többsége és a többi létező faj legalább fele kipusztulását, vagyis a kréta-tercier kihalási eseményt. A 10 kilométer átmérőjűre becsült égitest a szakértők véleménye szerint valószínűleg a mexikói Yucatán-félszigetnél érte el a felszínt, létrehozva a Chicxulub-krátert. Idén áprilisban egy amerikai-mexikói kutatócsoport lesz az első, amelynek tagjai megfúrják a kérdéses krátert. A szakértők azt remélik, hogy a terület mélyebb rétegeinek vizsgálata alapján új információkhoz juthatnak a becsapódott égitestről, illetve azzal kapcsolatban is, hogyan indult újra virágzásnak az élet a globális katasztrófa után.
A K-T határ
A becsapódás fizikai hatásaival kapcsolatban az utóbbi évek során számos új információra derült fény. A Mexikói-öbölben végzett olajfúrási kísérletek adatai alapján a kutatók úgy becsülik, hogy az esemény után közvetlenül nagyjából 200 ezer köbkilométernyi üledék változtatott helyet. A becsapódást követő földrengések és szökőárak ezt a rengeteg anyagot a mai Florida és Texas területéről a Mexikói-öböl irányába zudították, több száz méter vastag üledékkel borítva be annak területét, a Karib-térséget és Yucatán-félszigetet. A Texasi és a Mexikói Egyetem kutatói két hónapig fognak fúrni a Chicxulub-kráter területén. Sean Gulick kutató azt várja, hogy a mintákban a K-T határ fölött először semmiféle életre utaló nyom nem látszik majd, majd lassan újra felbukkannak a fosszíliák, ahogy egyre sokszínűbbé válik a környék élővilága. Különböző kutatócsoportok évek óta szerettek volna fúrásokat végezni a területen, a kereskedelmi fúrótevékenység miatt azonban erre mostanáig nem volt lehetőség.
A kráter első részletes geológiai vizsgálata lehetőséget adhat a korábbi elméletek alátámasztására. A szakértők szerint az óriási üledékmennyiség rendkívül gyorsan, alig néhány nap alatt helyeződött át, amit a fúrások megerősíthetnek. Egyes kutatók szerint a becsapódás nyomán az óceán savasabbá is vált, amit az esemény után újra felbukkanó állati fosszíliák alátámaszthatnak. A Chicxulub-becsapódás meghatározó esemény volt a Föld történetében. A rendkívüli energiájú esemény a helyi változásokon túl világszerte éreztette hatását. A légkörbe került törmelék általános lehűlést váltott ki, és az atmoszféra széndioxid-szintje megnőtt, globális kihalási hullámot indítva el. A kráter vizsgálatából most végre kiderülhet, hogyan kezdődik újra az élet egy ilyen katasztrófa helyszínén.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!