iPon Hírek

Először vizsgálták a Földhöz hasonló exobolygók légkörét

Dátum | 2016. 07. 27.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Hubble űrtávcsővel dolgozó csillagászok nemrégiben először vizsgálták meg két mérsékelt hőmérsékletű, a Földhöz hasonló méretű exobolygó atmoszféráját, és eredményeik alapján a kérdéses égitestek még lakhatóbbnak tűnnek, mint korábban. A szakértők ugyanis igazolták, hogy a tőlünk mindössze 40 fényévnyire található TRAPPIST–1b and TRAPPIST–1c nem rendelkezik a gázbolygókra jellemző, vastag, hidrogénben gazdag légkörrel. „A hidrogén-hélium légkör hiánya növeli annak valószínűségét, hogy ezek a bolygók lakhatóak” – mondja Nikole Lewis, a baltimore-i Űrtávcső Tudományos Intézet munkatársa, a kutatócsoport tagja. Ha ugyanis az égitestek vastag hidrogén-hélium légkörrel rendelkeznének, az olyan erős üvegházhatással járna, hogy biztosan nem létezhetnének általunk ismert életformák a felszínen, magyarázza a kutató.
A vizsgálatot Julien de Wit, az MIT csillagásza vezette, aki társaival a közeli infravörös tartományban tanulmányozta a bolygókat miközben azok átvonultak csillaguk korongja előtt. A planéták egy legalább 500 millió éves vörös törpe körül keringenek a Vízöntő csillagképben, és 2015-ben fedezték fel őket a chilei TRAPPIST nevű, belga fejlesztésű robottávcsővel. A TRAPPIST–1b másfél nap alatt, társa pedig 2,4 nap alatt kerüli meg a központi égitestet. A bolygók 20-szor, illetve 100-szor közelebb vannak csillagukhoz, mint a Föld a Naphoz, a vörös törpe azonban annyival halványabb saját csillagunknál, hogy a bolygók egyike biztosan, de lehet, hogy mindkettő annak lakható zónájába esik. Ez azt jelenti, hogy távolságuk alapján létezhet folyékony állapotú víz a felszínükön.
Május 4-én mindkét bolygó gyakorlatilag egyszerre, néhány perc különbséggel szelte át a csillag korongját a Hubble irányából nézve. Ezt a ritka kettős átvonulást használták ki a csillagászok arra, hogy az űrtávcsővel megvizsgálják, hogyan szűrődik át a csillagfény a bolygók feltételezett légkörén, majd ebből következtessenek az atmoszférák összetételére. Hasonló átvonulásokra kétévente kerül sor, így a szakértők két év múlva újra hasonló, szinte egyező körülmények között vizsgálhatják meg a két planétát, amire a külön-külön való tranzitok során nincs lehetőség. 2018-ig sem tétlenkednek azonban a csillagászok, hanem a Hubble-lel további méréseket végeznek a rendszerben, vékonyabb, nehezebb elemeket tartalmazó légkör nyomai után kutatva a bolygók körül. Ahogy több adattal rendelkezünk, esetleg metánt is detektálhatunk vagy felhőket láthatunk, mondja Hannah Wakeford, a NASA kutatója, a tudóscsoport tagja. A pár éven belül üzembe álló James Webb űrtávcsővel pedig már a légkör pontos összetétele is meghatározható lehet, így életre utaló vegyületek, például szén-dioxid és ózon után is lehet majd kutatni a planétákon. Az új teleszkóppal ráadásul a felszíni hőmérséklet és nyomás is mérhető lesz, amelyek szintén kulcsfontosságú tényezők, ami a potenciális életet illeti.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. tibaimp
2016.07.27. 12:22
Itt a gond inkább a brutális mértékű sugárzás lehet (minden fajta röntgen, uv) mivel nagyon közel van a csillaghoz (hiába vörös törpe) tuti kapja is rendesen, ami viszont pont, hogy lakhatatlanná teszi a bolygókat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. i2k010
2016.07.27. 14:44
40 fényév (378429218903200 km)
35000 km/h-s űrhajó (1 nap: 840000 km) 450510975 nap = 1234276,6 év
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!