iPon Hírek

Elvesztették az irányítást az első kínai űrlabor fölött

Dátum | 2016. 09. 23.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Kínai illetékesek a héten bejelentették, hogy teljesen elveszítették az irányítást az ország kísérleti űrállomása, a Tienkung–1 fölött. A kiszolgált űrlaborról korábban is tudni lehetett, hogy az valamikor a jövő év második felében a Föld légkörébe belépve megsemmisül, de arról nem volt szó, hogy ezt mindenféle felszíni kontroll nélkül teszi majd meg. Mint azonban most kiderült, a kínai űrügynökség elveszítette a kapcsolatot a 8 tonnás egységgel, így azt a továbbiakban nem tudják irányítani sem. Pánikra ennek ellenére nincs ok, mert bár az rendkívül bizonytalan, hogy a Tienkung–1 hol és mikor fog földet érni (ha egyáltalán lesz olyan darabja, amely eléri a felszínt), nagyon kicsi az valószínűsége annak, hogy bárkire is veszélyt jelentsen. Egyrészt az állomás nagy része várhatóan elég a légkörben, másrészt a zuhanást túlélő darabok jó eséllyel az óceánba zuhannak majd, hiszen a bolygó kétharmadát víz fedi.
Az űrkutatás kezdetei óta az ismert adatok szerint senki sem sérült meg az űrből lehulló járműdarabok következtében, pedig néhány évente belép a légkörbe egy-egy hasonló méretű jármű, kisebb irányítatlan űrtörmelékek pedig még gyakrabban kezdenek lezuhanni. 2011-ben például a 6 tonnás UARS és a 2,5 tonnás ROSAT, 2013-ban az 1 tonnás GOCE, 2015-ben pedig a 2,5 tonnás Kosmos 1315 műhold lépett vissza irányítás nélkül a légkörbe. Ezek megsemmisülése kivétel nélkül problémamentesen és gyakorlatilag észrevétlenül ment végbe. A kínai űrlabornál már sokkal nagyobb objektumok is problémák nélkül estek vissza a Földre, a Mir űrállomás például 130 tonnás volt 2001-es megsemmisülése idején, igaz, ez a manőver irányítottan zajlott. A kínai szakértők a továbbiakban földi eszközökkel fogják követni a Tienkung–1 haladását, és ebből próbálják megjósolni, hogy az mikor kezd bele zuhanása végső szakaszába. Az űrlabort, mint minden más bolygónk körül található objektumot egy kiterjedt földi radarhálózat követi nyomon, amelynek mérési adatai (a titkosított információk kivételével) mindenki számára hozzáférhetőek a Space-Track nevű weboldalon. A Heavens-Above nevű oldalon ezen adatsorok alapján modellezik, hol jár egy adott időpillanatban az űreszköz. A hálózat négyóránként méri be a monitorozott tárgyak pozícióját, és mivel az űrállomás meglehetősen nagy méretű, biztos nem fogják szem elől téveszteni a műszerek. A Heavens-Above információit használva akár az űrlabor észlelésével is megpróbálkozhatnak az érdeklődők.
Azt ugyanakkor, hogy pontosan mikor és hol fog lezuhanni, ami megmarad a Tiekung–1-ből, nagyon nehéz megjósolni. Még egy nappal a légkörbe lépés előtt is több ezer kilométeres bizonytalanság lesz abban, hogy a belépésre pontosan hol fog sor kerülni, mondja Chris Peat, a Heavens-Above létrehozója. Jonathan McDowell, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ munkatársa szerint a jelenlegi pályaadatok alapján a Tienkung–1 az 43. északi és a 43. déli szélességi kör között bárhol visszaléphet a légkörbe, ami önmagában nem túlságosan megnyugtató adat, ha azt vesszük, hogy a bolygó lakosságának nagy része ebben a sávban él. A tragédia esélye ennek ellenére is nagyon kicsi, és ha úgy tűnik, hogy a kínai állomás lezuhanása lakott területeket is érinteni fog, a hatóságok megteszik majd a szükséges előkészületeket, hogy tovább minimalizálják a balesetek lehetőségét. Ahogy ezt elővigyázatosságból a Mir lehozásakor is megtették Új-Zélandon és Japánban, a belépéshez legközelebb eső lakott földdarabokon. A Tienkung–1 2011 szeptemberében állt Föld körüli pályára, és hivatalosan idén márciusig üzemelt. Pályafutása alatt kétszer látogatták meg emberi űrhajósok. Az űrjárművet elsősorban az űrbe szánt technológiák tesztelésére szánta Kína. A labor utódja, a szintén kísérleti állomásnak szánt Tienkung–2 a múlt héten állt pályára bolygónk körül. Ezen küldetés sikere esetén a következő hasonló létesítmény, amelyet Kína az űrbe juttat, már egy állandó űrállomás lesz, amelynek üzembe állítását a 2020-as évek elején tervezik megvalósítani.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. dbelam
2016.09.23. 14:21
Egyrészt kemény lenne, ha pont Pekingre esne ami megmarad (villognának a kínaiak hogy ők ezt is megoldották),
másrészt van-e még kínai asztronauta azon a cuccon? Kinézem belőlük, hogy valójában kézi vezérlésű minden, és azért vesztették el a kapcsolatot, mert a benn ülő Cseng éhen halt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. MaXing dbela...
2016.09.23. 18:20
LOL
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. 5hR3kY
2016.09.26. 10:54
Próbálták már kikapcsolni, bekapcsolni?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!