iPon Hírek

Emberi testen keresztül is továbbíthatóak a jelszavak

Dátum | 2016. 10. 05.
Szerző | J.o.k.e.r
Csoport | IT VILÁG

A Washingtoni Egyetem kutatói új módszereket keresnek arra, hogy a felhasználó azonosításhoz szükséges jelszavak és kódok továbbítása biztonságosan és kényelmesen történhessen, anélkül, hogy az adatfolyamot harmadik fél – például egy hacker – le tudná hallgatni. A jelszavak és titkos kódok továbbítása WiFi vagy Bluetooth kapcsolaton keresztül ugyan kényelmesen és gyorsan lebonyolítható, ám itt fennáll a veszélye annak, hogy a rádióhullámok formájában terjedő titkosított kommunikációt lehallgatják, annak tartalmát visszafejtik, majd az így megszerzett felhasználó-azonosító adatokkal különböző visszaéléseket követnek el.
A kutatók alternatívaként azt vizsgálták, hogyan lehet megoldani a jelszavak és rövid karaktersorozatok kellően gyors továbbítását úgy, hogy a folyamat biztonságosan és kényelmesen mehessen végbe az emberi test jeltovábbítóként történő használatával. A testen keresztüli „adatkommunikáció” lehetőségét vizsgáló kísérletek eredményeit egy tanulmány keretén belül korábban már publikálták, most pedig a gyakorlati alkalmazását is bemutatták, ami ígéretes lehetőségeket vázol fel. A testen keresztüli adattovábbításhoz olyan eszközöket kellett találniuk a szakembereknek, amelyek kellően alacsony frekvenciát használnak, így nem áll fenn a veszélye, hogy a kommunikáció a légtérbe kerülve lehallgatható lehet. A kutatók a 30 MHz alatti tartomány használatát tűzték ki célul, ez ugyanis megfelel az előbbi kitételnek, így az ujjlenyomat-olvasókra és az érintőpadokra terelődött a figyelmük, ezek az eszközök ugyanis a 2 és 10 MHz közötti tartományban működnek. Noha ezek a perifériák alapvetően beviteli eszközként használhatóak, a kutatók azonban kidolgoztak egy módszert, amelynek segítségével az érintőpad vagy az ujjlenyomat-olvasó testen keresztüli adattovábbításra használható, így a felhasználó-azonosításhoz szükséges jelszó vagy kódsor kisugározható az emberi testbe. Ezt a kódsort aztán a testtel érintkező eszköz érzékelheti, dekódolhatja, így az azonosítás elvégzése után kinyílhat a zár, elérhetővé válhatnak a viselhető eszköz lezárt funkciói, vagy éppen deaktiválódhat a képernyőzár is. A módszer úgy működik, hogy az okostelefonon beírt jelszót vagy karaktersorozatot a rendszer az ujjlenyomat-olvasón keresztül kódolja, majd továbbítja. A kódolás során meghatározott ujjlenyomat-olvasási mintát alkalmaznak, így olvasáskor digitális 1, nem-olvasáskor pedig digitális 0 keletkezik, így végül egy kódolt adatfolyam készül. Ezt az adatfolyamot a test bármely pontjával érintkező eszköz dekódolja, majd sikeresen véget ér az azonosítási folyamat.
A teszt során egy iPhone ujjlenyomat-olvasójával és egy elektronikus zárral demonstrálták a módszer működőképességét, de Lenovo noteszgép érintőpadjával, illetve Adafruit érintőpaddal is sikerült testen keresztül adatokat továbbítani. A kutatók 10 alanyból álló felhasználói mintán próbálták ki az eljárást, akik között eltérő testtömegű, eltérő magasságú és eltérő testalkatú emberek voltak. A módszer működött állás, ülés, alvás és mozgás közben is, így a tapasztalatok pozitívak. Ráadásul az is mindegy volt, hogy a vevőegység mely testrészhez ért hozzá – a kéz, a mellkas és a láb használatával is sikerült adatot továbbítani. Az ujjlenyomat-olvasón keresztül másodpercenként nagyjából 25 bitnyi adat továbbítására volt lehetőség, míg az érintőpad esetében már 50 bit/s tempó is elérhető volt. Ez bőven elég a jelszó vagy egy rövidebb karaktersorozat gyors, másodperceken belüli továbbítására, de az ujjlenyomat-olvasók és az érintőpadok gyártóival való együttműködés során ez a sebesség jelentősen növelhető lesz. Hogy mire jó ez a biztonságos jelszó-továbbítási forma? Kényelmesen és biztonságosan kinyithatóak az intelligens zárak, de az orvosi eszközök is biztonságosan azonosíthatják a felhasználókat – itt gondolhatunk akár a glükóz monitorokra és az inzulinpumpákra is –, valamint számos egyéb területen is jól jöhet az újítás. Arról nem szól a beszámoló, hogy hosszabb távon lehet-e ennek az egésznek kedvezőtlen hatása az egyén egészségére, de alighanem erre is fény derül, mielőtt szélesebb körben is alkalmazni kezdik az „újítást”.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. jimday
2016.10.06. 14:05
Neken nem világos a "kódsor kisugározható az emberi testbe". Hogyan? Infavörös, röntgen, vibrációs, stb,? Milyen spektrumról beszélünk itt?

A dekódoló egység hogyan értelmezi ezeket a jeleket?

Kis magyarázatot kérek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!