iPon Hírek

Emberi tesztelés előtt a három szülős megtermékenyítés

Dátum | 2014. 06. 04.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A mitokondrium az eukarióta sejt erőműve, kulcsszerepe van a sejt és ezen keresztül a szervezet működéséhez szükséges energia előállításában és tárolásában is. Elődje feltehetően egy heterotróf, aerob baktérium lehetett, amelyet az eukarióta sejt őse 2 milliárd évvel ezelőtt bekebelezett, és szimbiotikus viszonyt alakított ki vele. Ezt az úgynevezett endoszimbionta elméletet támasztja alá az a tény is, hogy a mitokondrium a mai napig saját DNS-sel rendelkezik, amely összesen 37 gént tartalmaz. A mitokondriális genomot a szaporodás során kizárólagosan anyjától kapja az utód, vagyis a sejtmagi DNS-sel ellentétben ez a genetikai állomány nem a szülők genomjainak kombinációjaként adódik át. A mitokondrium feladatából adódóan komoly problémák adódnak abból, ha a sejtszervecske nem megfelelően működik. Mivel pedig a mitokondriális DNS is hajlamos a mutációra, ez időről időre előfordul. A kialakuló, gyógyíthatatlan betegségek ráadásul legsúlyosabban a nagy energiaigényű szerveket érintik, tehát az agyat és az izomrendszert, amelyek fejlődésében és működésében a legkisebb hiba is végzetes következményekkel járhat. Bár az egyes mitokondriális mutációk meglehetősen ritkák, nagyon sokféle létezik belőlük, így összességében minden ötezer gyerekből egy érintett valamilyen mitokondriális betegségben, ami viszont már nagyon is gyakori előfordulást jelent.
A „megelőzésre” eddig az egyetlen módot a genetikai tanácsadás jelentette, amelynek során meg tudják mondani a gyermekre vágyó nőnek, hogy sejtmagi és mitokondriális génjei alapján milyen esélyei vannak egészséges utódok világra hozására. Néhány évvel ezelőtt azonban felmerült egy új módszer használatának lehetősége a problémás mitokondriális DNS-t hordozók kisegítésére, amely a brit Humán Embriológiai és Fertilizációs Hatóság (HFEA) legutóbbi jelentése szerint két éven belül alkalmazható lehet. A mitokondriális transzplantációnak nevezett eljárás során egyszerűen arról van szó, hogy a petesejt eredeti, genetikai defektusokat hordozó mitokondriumai helyett egy egészséges donor sejtszervecskéit használják fel a mesterséges megtermékenyítési eljárás során. Az így keletkező embriónak tehát genetikailag három szülője lesz: két anyja és egy apja. A mitokondrium cseréjének két működőképes módszere van. Az egyik során mind az anyától, mind a mitokondriális donortól begyűjtött petesejtet megtermékenyítik az apa hímivarsejtjeivel, majd a pronukleuszt, vagyis két ivarsejt sejtmagi DNS-ét tartalmazó, kezdetleges sejtmagot mindkét sejtből eltávolítják. A donorsejt pronukleuszát megsemmisítik, és ennek helyére ültetik be az sejtmagi anya megtermékenyített petesejtjéből eltávolított magot. A másik megoldás során a megtermékenyítést megelőzően emelik ki az anyai és a donor által adományozott petesejt magját, hogy a donorsejt nukleuszának helyére beültessék az anyai sejtmagot, majd ezt követően termékenyítik meg a sejtet.
A HFEA sokadik vizsgálatát tartotta a technika ügyében, és végül azt a következtetést vonták le, hogy a módszer biztonságosságával kapcsolatban nem lehet semmit mondani, amíg ki nem próbálják azt emberi sejteken is. Az állatkísérletek mindenesetre biztatóan alakulnak, a metódussal 2009-ben létrehozott négy rhesusmajom például él és virul, és semmiféle mitokondriális problémában nem szenvednek. Az emberi tesztelésre a szakértők szerint két év bőven elegendő lehet, így amennyiben más gondok nem merülnek fel, rövidesen a klinikai gyakorlatban is alkalmazhatóvá válhat a mesterséges megtermékenyítés ezen formája. Etikai fenntartások persze akadnak, mint minden genetikai machinációkat alkalmazó módszer esetében. A mitokondriális transzplantáció ugyanakkor azzal kecsegtet, hogy úgy számolhatunk le ezekkel a sok esetben rendkívül súlyos betegségekkel, hogy az érintett nőknek nem kell lemondaniuk a gyermekvállalásról. Ami az emberi kísérletek tényleges megkezdését illeti, a végső döntés a brit egészségügyi minisztérium kezében van. A kormány részéről az eddigiek során főként pozitív visszajelzéseket kapott a projekt, így a szakértők abban bíznak, hogy pár hónapon belül megkaphatják az engedélyt. Az Egyesült Államokban már szintén csak az ügyben illetékes hatóság, az Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) engedélyére várnak a kutatók, mielőtt megkezdenék az emberi sejteken való kísérletezést.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. mikej95
2014.06.04. 21:12
Jó, hogy közöltök mindenféle cikkeket, változatossá teszik az oldalt.

OFF
20 év múlva már azt sem lehet majd mondani, hogy "Csinálja meg az akinek két anyja van", mert valaki megcsinálja vagy mennek az ombudsmanhoz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!