iPon Hírek

Energia a tengerből

Dátum | 2012. 01. 17.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Még mostani bürokratikus világunkban is impresszív teljesítménynek számít, ha egy szervezet 13 éves működése során az égvilágon semmit nem tesz le az asztalra. Pontosan ez jellemezte az Ocean Thermal Energy Conversion (Óceáni Hőenergia Átalakítás, OTEC) engedélyeztető irodájának pályafutását: 1981-ben nyitottak ki, és 1994-es bezárásukig egyetlen engedélyt sem adtak ki.

Az OTEC iroda a Nemzeti Éghajlati Adatközpont részeként alakult, és feladata az lett volna, hogy megpróbálja kiaknázni az óceán felszíne és feneke közti hőmérsékleti különbségeket. Az elképzelés szerint turbinákat hajtottak volna meg a hőmérséklet különbségét kihasználva, és így termeltek volna áramot. Az ötletet a hetvenes évek olajár-emelkedése szülte, de ahogy az árak normalizálódtak, úgy lankadt az érdeklődés az alternatív energiaforrások kiaknázása iránt.

Napjainkban azonban a természetes energiák felhasználására való elképzelések virágkorát éljük, így újjáéledt az OTEC is, számol be cikkében az Economist. Számos cég munkálkodik az eredeti ötlet megvalósításán, köztük olyan óriások, mint a Lockheed Martin, de kisebb vállalkozások is, például az Ocean Thermal Energy Corporation of Lancaster, és úgy tűnik, elérhető közelségbe került a technológia megvalósítása. A legtöbb „hozzávalót” már más területek mérnökei kifejlesztették, számos felhasznált berendezés eredetileg mélytengeri olajfúrások során kapott szerepet. És mint tudjuk: az ingyenes energiaforrás ötlete csak addig marad vonzó, amíg kiaknázása sem kerül sokba.


Az OTEC tervek többségében egy alacsony forráspontú folyadékot ‒ általában ammóniát ‒ cirkuláltatnak egy csőhálózaton keresztül. Ez először egy ‒ a felszíni 25°C-os víz által átmelegített ‒ hőcserélőben nagy nyomású gázzá alakul, amely meghajtja a turbinát és áramot termel. A gáz ezt követően egy másik hőcserélőbe áramlik, ahol egy kilométeres mélységből felszivattyúzott, 5°C-os tengervíz segítségével lehűtik, így az adott nyomáson a gáz cseppfolyósodik, és az egész folyamat kezdődhet elölről. Elméletben bárhová telepíthető OTEC erőmű, ahol a felszíni hőmérséklet eléri a 25°C-ot, és a víz legalább egy kilométer mély.

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma már ki is szemelt pár területet a technológia kísérleti telepítésére: ezek közé tartozik két sziget, Guam és Diego Garcia. Mindkét sziget egy amerikai támaszpontnak ad otthont, így legrosszabb esetben is remélik, hogy a technológia segítségével legalább ezek üzemanyag-fogyasztását csökkenteni tudják.


Az első kísérleti telep Hawaii-on lesz, ahol a Lockheed és a Makai Ocean Engineering egy tíz megawattos erőművet épít, amely a tervek szerint 2015-ben kezdi meg működését. Ha minden jól megy, akkor ezt 2020-ig egy 100 megawattos erőmű megépítése követi.

A nagyobb erőmű megvalósítása azonban további technológiai újításokat kíván. A mélyből a hideg vizet felszivattyúzó csőnek egy kilométeres hossza mellett 10 méter átmérőjűnek kell lennie ahhoz, hogy elegendő vizet juttasson a hőcserélőhöz. A csövet ráadásul olyan tartósra kell csinálni, hogy évtizedekig kibírja a nyílt óceánban. Ennek megvalósítása nem lesz olcsó mulatság, az előzetes számítások alapján a nagyobb erőmű megépítése egy milliárd dollárba fog kerülni.

Az Ocean Thermal Energy Corporation ennél kisebb lépésekben gondolkodik. Már megegyeztek a Bahamák kormányzatával egy kereskedelmi célú OTEC erőmű építéséről. Első körben ‒ egy 100 millió dolláros beruházás keretében ‒ a mélyből felpumpált vizet a nyaralóhelyek hűtésére használják majd, és a későbbiekben ezt a rendszert akarják kiegészíteni egy tíz megawattos erőművé. Az OTEC erőművet hűtésre is használva, valamint a termelt energia egy részét ivóvíz előállítására fordítva remélik megvalósítani a program gazdaságosabb működtetését.

Az első OTEC erőmű 1930-ban a Matanzas-öbölben, Florida partjainál épült. Teljesítménye 22 kW volt, de a szél és a sós víz hamar elpusztította. Nyolc évtizeddel később talán végre sikerül megvalósítani hosszabb távú működtetését és a technológiában rejlő lehetőségek valódi kiaknázását.


 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

8. dongo84
2012.01.17. 18:01
Lényegében egy bazi nagy heat-pipe-ról van szó nem?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Vendég-Ven...
2012.01.17. 18:37
Nem egészen. Valszeg az egész berendezésben nincs egyetlen hőcső sem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. ejcy
2012.01.17. 22:36
Ami istenigazából érdekelne azaz hogy a keletkező köztes hőmérsékletű vizet(rajzon discharge) hova nyomják. mert sem a mélyben sem a felszinen nincs jó helyen, mindenhol rontaná a hatásfokot.

Ami kérdés még hogy hogyan befolyásolja az élővilágot illetve a tengerviz áramlását a masina.

Félek hogy ennek is az lesz a vége, "nem jó, sose hozzá vissza az árát"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Humbuk
2012.01.18. 08:30
szerintem a discharge a legkisebb probléma, maximum annyit kell tenniük, hogy figyelik a felszín és a fennék közötti hőmérsékletet és a vizet olyan "rétegbe" kell visszapumpálni amelyikhez a hőmérséklete a legközelebb van. Vajon a víz keveredése mennyiben változtatja meg a "rétegek" közötti hőmérsékletviszonyokat?

sajnos az élővilágra beláthatatlan következményekkel jár egy ilyen beruházás, mert ha csak az építést nézzük, már az is feldúl mindent a környéken.

Engem inkább az érdekelne, hogy a létrehozott energia(áram) mekkora része lenne a hasznos és mekkora része menne el a szivattyúk működtetésére, mert kell majd oda bőven teljesítmény.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Vendég-Ven...
2012.01.18. 09:21
Bármit csinálnak, a Carnot-törvényt nem lehet megkerülni, azaz a hatásfok elméleti maximuma itt 100*(1-378/403)%, azaz 7.0% - a gyakorlatban viszont ennek csak töredéke érhető el. Ettől még termelhet sok energiát, hiszen a víz hőkapacitása elég nagy, és ráadásul a napelemekkel szemben éjjel is működhet. Az sem utolsó szempont, hogy nem kell hozzá hi-tech berendezés.

Azt viszont erősen kétlem, hogy annyira környezetbarát lenne. Erősen belenyúl az élővilágba, aztán majd csak hosszú évek múlva derül ki, milyen károkat okoz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. kiskoller Vendé...
2012.01.18. 10:12
Mintha az elővilág rombolása bármikor is érdekelte volna az emberiséget...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Atocha
2012.01.18. 10:12
Ez se rossz:
http://www.youtube.com/watch?v=N6aFkP8NaYA&list=PL79C3E930ACA1705C&index=47&feature=plpp_video
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. peti198706...
2012.01.18. 21:20
Butabirkanyáj, lehet kombinálni bármit. még a baboslecsót pudinggal megenni..
Hogy ne lehetne a szivattyúk működéséhez napelemet is használni?? uhh..
egy kis technológia szörcsmix, ha kérhetném..
köszinöm.
s a vége mindég ugyanaz: -egybe jön ki mind a kettő
célért eszközöket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!