iPon Hírek

Erős mágneses teret és óriási viharokat lát a Juno

Dátum | 2017. 05. 09.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Néhány napja nyilvánosságra hozták a Jupitert vizsgáló Juno űrszonda adatainak első elemzését, és ezek alapján a bolygó sok szempontból egyáltalán nem olyan, mint ahogy azt a szakértők eddig sejtették. „A Jupiter belseje egészen másként viselkedik, mint ahogy a modellek alapján vártuk” – nyilatkozta a küldetés tudományos vezetője, Scott Bolton. A Juno 2011. augusztus 5-én indult útjára, és tavaly júliusban állt pályára a Jupiter körül. Azóta összesen ötször kerülte meg a bolygót, minden kör során lebukva annak erős sugárzási övei alá, és megközelítve a légkör határát. Bár a küldetés nem egészen az eredeti terveknek megfelelően zajlik, hiszen a szondát tavaly ősszel nem sikerült a kezdeti 54 naposnál rövidebb, 14 napos poláris pályára állítani, elvileg a jelenleg tervezett 33 megkerüléssel is alaposan feltérképezhető lesz a bolygó. A projekt kutatói egy nemrégiben tartott bécsi konferencián számoltak be az első néhány kör eredményeiről. A szonda minden megkerülés során 6 órát tölt azzal, hogy északról délre végigszkennelje a bolygónak azt a sávját, amelyhez a legközelebb van. Bár az eredmények még csak előzetesek, máris számos újdonság derült ki a szonda adataiból, amely gyakorlatilag minden eddigi űreszköznél közelebbről vizsgálja a Jupitert. Az egyik meglepetés az volt, hogy a bolygó egyenlítője mentén egy sűrű ammóniafelhő figyelhető meg. Más régiókban ugyanakkor az átlagosnál is kevesebb az ammónia, ami arra utal, hogy a Jupiter időjárásában kulcsszerepet játszik ezen anyag körforgása. Ez korábban is sejthető volt, a méretes ammóniaöv léte ugyanakkor teljes meglepetés a szakértők számára. Az új mérések alapján az egyenlítői régióban a gáz 300 kilométerre terjed ki a felső felhőrétegtől lefelé mérve. Ez egyben azokat a modelleket is megkérdőjelezi, amelyek alapján a bolygó belsejéről gondolkoztak a szakértők. A kutatók korábban úgy vélték, hogy a vaskos felhőrétegek alatt a Jupiter egy vékonyka, folyékony hidrogénből álló „kéreggel” rendelkezik, amely alatt egy vékony héliumréteg található. Ezt követi egy vastagabb réteg fémes hidrogén, majd a felső felhőrétegtől mérve mintegy 70 ezer kilométerre egy apró, szilárd mag. Ezt a modellt a bolygó gravitációs térképe alapján vázolták fel a szakértők. A Juno gravitációs mérései alapján azonban ezzel a modellel gondok lehetnek. Úgy tűnik, hogy folyékony és szilárdnak hitt rétegek nem rendeződnek olyan szabályos gömbhéjakba, mint a földi kéreg, köpeny és mag rétegei. A Jupiter rétegei sokkal inkább hajlamosak keveredni egymással, és közel sem egyforma vastagságúak a teljes bolygót tekintve. Ráadásul ennek megfelelően a mag sem teljesen szilárd, hanem anyaga keveredik a fölötte található, nem egészen szilárd, fémes hidrogénnel. További meglepetés volt a szakértők számára, hogy a Jupiter mágneses tere sokkal erősebb és szabálytalanabb a vártnál. Ami a kutatók szerint arra utaló jel lehet, hogy a magnetoszférát létrehozó dinamómechanizmus nem a magból ered, ahogy a földé, hanem a magasabb rétegekből, talán a fémes hidrogénből. De ahogy említettük, a magnetoszféra ereje is meglepő. A szakértők 5 gauss (1 Tesla 10 ezer gaussnak felel meg) körüli értéket vártak a legnagyobb megközelítés idején, de a valóságos maximum közelebb állhat a 8–9 gausshoz, helyenként pedig 2 gauss is lehet az ehhez képesti eltérés. (A földi felszínen a mágneses mező ereje 0,25–0,65 gauss között ingadozik.)
Ami a légkört illeti, a JunoCam nevű kamera és más műszerek is elképesztő méretű, korábban ismeretlen ciklonokat figyeltek meg. A viharok kiterjedése helyenként eléri a Föld nagyságát, és ezek vélhetően főleg sűrű ammóniából állnak. Az egyenlítő mentén pedig furcsa, fehér oválisokat észleltek a műszerek. Ezek ammóniából és hidrazinból álló felhők lehetnek az infravörös sugárzást mérő rendszerek adatai alapján. Az infravörös képeken lenyűgözően bontakoznak ki a napi szinten jelentkező sarki fények is. A fénylő részek döntően metánból és különös, három hidrogénatomból álló ionokból állnak. A keverék hőmérséklet 500–950 kelvin körüli. A JunoCam kapcsán sokan aggódtak, hogy az extrém sugárzási környezetben a műszer nem fogja sokáig bírni, és néhány kör alatt tönkremegy majd. Jó hírnek tűnik viszont, hogy a legfrissebb diagnosztikai adatok alapján az elektronikában gyakorlatilag nem mérhetők károk, vagyis ha minden így marad, a kamera még évekig működőképes lehet. A következő megközelítésre május 19-én kerül sor. És a Juno minden körrel közelebb kerül egyik legérdekesebb célpontjához, a Nagy Vörös Folt vidékéhez, amit már mindenki nagyon izgatottan vár.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

8. ChoSimba
2017.05.09. 14:00
Azt nem írták, hogy üzemanyaggal is bírni fogja-e évekig ? Így ebéd után lusta vagyok ráguglizni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Busterftw ChoSi...
2017.05.09. 14:07
Ha beáll egy pályára, nem kell üzemanyag. Max pályát módosítani. Elektronika meg napelemmel addig bírja míg as akku vagy valami még nem adja magát.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. ChoSimba Buste...
2017.05.09. 14:21
A pozícionáláshoz/stabilizáláshoz viszont kell. És annak "mennyisége" valószínűleg nem változott a tervben, tehát elvileg nem tud évekkel tovább maradni, mint tervezték.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Busterftw ChoSi...
2017.05.09. 14:55
Az arról függ mennyit kell/akarják mozgatni. Ha a jelenlegi pálya megfelelő, akkor ott maradhat évekig. Azt sem tudjuk mennyi üzemanyag van, hány pályamódosításra elég. Lehet 20 de lehet 2. Én csak arra reagáltam, hogy pályán maradni nem kerül üzemanyagba. Csak ne kerüljön komolyabb viharba :)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. katt777
2017.05.10. 09:55
Jó látni, amikor a gyakorlat újra és újra igazolja a jó pénzért „remek” elméleteket felállító „szakértők” hozzá nem értését. Célszerűbb lenne a rájuk kidobott pénzt az ilyen küldetésekbe fektetni, talán akkor megalapozottabb elméletek készülnének és már a Marson is lenne már emberi kolónia.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. MZperX75
2017.05.10. 10:23
Igen sok embert már most is elküldeném a marsa,csak oda szóló jeggyel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2017.05.10. 13:20
Jelenleg stabil pályán van, így ha minden jól megy, ezen csak piciket kell majd módosítani a mellékfúvókákkal, ha éppen szükséges. Ezek meg olyan sokat nem fogyasztanak, minden más pedig napelemről működik. Pontos számokat nem találtam, de elvileg ez a része nem akadálya a hosszabb küldetésnek.
(A jóval többet "evő" főhajtóművel az utolsó manőver éppen a pályamódosítás lett, volna, de szelepgondok miatt erről ugye letettek.)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2017.05.10. 17:53
Mit gondolsz kik és hogyan állnak elő ezekkel az elméletekkel? Segítek, ugyan azok a csillagászok, geológusok, fizikusok, időjárás kutatók akik ezzel is eloalltak. Csak eppen most pontosabb és részletesebb adatok alapján a junonak köszönhetően. De ez is csak elmélet egy hatalmas adattomeg első elemzése alapján. Nem a szonda talalta ki ezeket...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!