iPon Hírek

Etruszk eredetű a francia borhagyomány

Dátum | 2013. 06. 06.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A francia borok messze földön híresek, sokáig mégis bizonytalannak tűnt, hogy időben meddig nyúlik vissza az ország területén a borkészítés szokása, és honnan vették át ennek tudományát az itt élők. A legújabb régészeti bizonyítékok fényében úgy tűnik, hogy a mai dél-francia területeken már az időszámításunk kezdete előtti ötödik században is készítettek bort. Jelenlegi ismereteink szerint az első borokat a Közel-Keleten állították elő több mint nyolcezer évvel ezelőtt, és innen vették át a készítés titkait i. e. 3000 körül az egyiptomiak, majd i. e. 2200 körül Kréta szigetének egykori lakói. Ezer évvel később a görög és föníciai kereskedők már az egész Mediterráneum területére szállítottak bort, amelyet az ital származási helyétől függő, jellegzetes alakú amforákban tároltak a hajóutak alatt. I. e. 600 körül már jelentős borkereskedést folytattak a közép-itáliai etruszkok is, akik főként a mai francia partokra szállították a nedűt. Ezzel körülbelül egy időben egy borkedvelő görög telepescsoport Masszalia néven várost is alapított a régióban, ma ezt a települést Marseille-ként ismeri a nagyvilág. A Pennsylvaniai Egyetem kutatócsoportja, Patrick McGovern biomolekuláris régész vezetésével egy Marseille-től 125 kilométerre nyugatra található területen feltárt tárgyakat vizsgált meg. Lattara a legjobb állapotban megőrződött vaskori települések egyike, és a kutatók az itt fellelt etruszk és masszaliai amforák belsejében talált maradványok vegyi elemzése révén remélték megfejteni a francia bortermelés eredetének titkát.

A szakértők az összes megvizsgált edényben kimutatták a borból a tárolás során rendszerint kiváló borkő nyomait, ami egyértelműen arra utal, hogy az amforákban valóban bort tarthattak. Az analízis ezen kívül fenyőgyanta és gyógynövények (rozmaring, bazsalikom) jelenlétét is igazolta, amelyek közül az elsőt tartósítási célból adták hozzá a borokhoz, az utóbbiakat pedig ízesítésként, illetve a gyógyhatás növelése végett. Egy szintén az ásatási helyről származó, mészkőből készült tálszerű tárgyon is borkő maradványaira bukkantak. Az i. e. 425−400 körülre datált leletről sokáig azt hitték, hogy olajbogyók préselésére szolgálhatott, ez a feltevés azonban a vegyi analízis eredményének ismeretében megdőlni látszik, a tárgy ráadásul nagy hasonlóságot mutat egy i. e. 6. századi görög vázán ábrázolt szőlőpréssel. Masszalia hasonló korú ókori rétegeiből eddig még nem kerültek elő hasonló kőprések, ez azonban a szakértők szerint csak idő kérdése. Az ásatási területen a tárgyak közelében szőlőmagokat és héjmaradványokat is találtak, így a botanikai és vegyi bizonyítékok fényében egyértelműnek tűnik, hogy Lattarában az i. e. 5. században már készítettek bort. A szőlőtermesztés és a borkészítés fogásait nagy valószínűséggel a térség korábbi borellátásáról gondoskodó etruszkoktól vehették át, így a mai francia borhagyomány ősi itáliai gyökerekre tekint vissza.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!