iPon Hírek

Éveket csúszhat a transzgenikus szúnyogok engedélyezése

Dátum | 2016. 05. 02.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az Oxitec nevű brit biotechnológiai cég két éve várja az engedélyt, hogy génmódosított szúnyogokat vethessen be a dengue-láz terjedése ellen Brazíliában. Úgy tűnik, hogy tovább kell várniuk, néhány héttel ezelőtt ugyanis a helyi egészségfelügyeleti ügynökség, az Anvisa az új orvosi technológiák közé sorolta be az Oxitec szúnyogjait. Ezzel a kategorizálással pedig várhatóan további több éves tesztelés jár együtt, amelyek során a brit cég kutatóinak jól meghatározott keret közt kell igazolniuk, hogy módszerük biztonságos, és hogy valóban alkalmas a vérszívók által terjesztett betegségek megfékezésére. Az Oxitec által létrehozott egyiptomi csípőszúnyogok egy olyan gént hordoznak, amelynek következtében utódaik fiatal korban elpusztulnak. Ha több millió ilyen hímet szabadon engednének Brazíliában, a fejlesztők szerint az elég lehet a dengue és az egyre súlyosabb zika-járvány terjedésének megfékezésére, hiszen génmódosított rovarok miatt gyorsan visszaesne a szúnyogpopuláció létszáma.
Az Oxitec kutatói állításuk szerint már igazolták, hogy a módszer biztonságos és hatásosan csökkenti a szúnyogok számát, azzal kapcsolatban azonban egyelőre nem publikáltak semmilyen eredményt, hogy ez a hatás valóban elegendő a betegségek terjedésének mérsékléséhez is. A cég eredményei korábbi terepi tesztekből származnak, amelyeket többek közt Brazíliában végeztek, ahol a CTNBio nevű, transzgenikus élőlényeket szabályozó hatóság 2014-ben már egyszer biztonságosnak ítélte az Oxitec szúnyogjait. Ezen döntés óta egyre többen szeretnék elérni, hogy a génmódosított vérszívókat valóban bevessék a dél-amerikai országban, a zika-járvány kirobbanása óta pedig még nagyobb a nyomás az új technológia használatára. Néhány kutató és környezetvédelmi csoport ugyanakkor úgy látja, hogy CTNBio engedélye ellenére nem biztos, hogy a szúnyogok teljesen biztonságosak, és kérdések merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy pontosan kinek a fennhatósága alá tartozik az új módszer engedélyezése. Az Anvisa legutóbbi döntése tehát olyan szempontból pozitív hírnek számít, hogy újra mozgásba lendültek a dolgok. Mostantól egyértelmű, hogy milyen jogi keretek érvényesek az Oxitec szúnyogjaira, és az Anvisa már meg is adta az ideiglenes engedélyt az Oxitecnek a technológia brazíliai tesztelésére. A tavalyi évben egy tanulmányban az Oxitec munkatársai arról számoltak be, hogy génmódosított szúnyogjaik révén egy brazil kisvárosban egyes helyeken 90 százalékkal sikerült csökkenteniük a vérszívók számát, legalábbis néhány hónapra. A kutatók szerint ez egyben azt is jelenti, hogy a módszer hatásos lehet a szúnyogok által terjesztett betegségek ellen is, bár ezzel kapcsolatban a publikációban nincsenek konkrét adatok. Az Oxitec ugyanakkor egy másik városban is végzett terepi teszteket, és bár ennek eredményeit még nem hozták nyilvánosságra, a helyi egészségügyi hatóságok adatai szerint a szúnyogoknak köszönhetően valóban visszaesett a dengue-lázas esetek száma. A génmódosított rovarokat egy 5000 lakosú településen vetették be, ahol a teszt előtt, 2014–15 során 132-en fertőződtek meg a kórral, azt követően, 2015–16-ban ugyanakkor eddig csak 4 esetet regisztráltak. Ezen teszt pontos eredményeit várhatóan még ebben az évben publikálják a kutatók. A következő hetekben az ideiglenes engedélynek köszönhetően több városban is hasonló kísérletek kezdődnek annak szabályszerű igazolása érdekében, hogy az Oxitec szúnyogjai révén hatásosan megakadályozható a kérdéses betegségeket okozó vírusok terjedése. A teljes procedúra ugyanakkor rengeteg pénzt és időt, akár több évet is igénybe vehet. A jelenlegi elképzelés az, hogy kiválasztanak több hasonló tesztterepet, és ezek egy részén szabadon engedik a génmódosított szúnyogokat, a többin viszont nem avatkoznak bele a populáció méretének alakulásába. A kontrollhelyszíneken és a tényleges teszthelyszíneken aztán összevetik a megbetegedési adatokat. A kísérletsorozat megvalósulásához nagyfokú összefogásra lesz szükség a helyi egészségügyi személyzettel és a népességgel is. Ami a technológia hatásosságát illeti, a kutatók leginkább attól tartanak, hogy a természetes kiválasztódás gyorsan csökkentheti annak működőképességét. A nőstény szúnyogok „rákaphatnak” a vadon született hímekre, megakadályozva ezzel a génmódosított példányok elterjedését. A szakértők ezért folyamatosan dolgoznak a még hatásosabb transzgenikus állatokon, hogy azok minél tovább el tudják látni feladatukat.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!