iPon Hírek

Fantomúttal vizsgálták hogyan hat a zaj a költöző madarakra

Dátum | 2015. 09. 09.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

2012 és 2013 őszén az Idahóban található Lucky Peak Park látogatóinak különös élményben lehetett részük, amikor az egyik ösvény egy szakaszára értek. Az egyik pillanatban még az erdő hangjait élvezhették, majd pár méterrel odébb egy forgalmas út hangözöne zúdult rájuk, holott a legközelebbi autóút több kilométerre volt tőlük. A motorok, csikorgó fékek és dudák hangja 30 hangszóróból származott, amelyeket az ösvény két oldalán a fákra szereltek fel a Boise-i Állami Egyetem kutatói. A 800 méteres „fantomút” azért készült el, hogy Jesse Barber és kollégái választ kapjanak egy régóta vitatott kérdésre: hogyan hat a közlekedés zaja a madarakra? A problémát sokan kutatták, és többen is úgy találták, hogy a forgalmas utak közeléből elköltöznek az állatok, vélhetően azért, mert a zaj akadályozza őket a társaikkal való kommunikációban. Ezen vizsgálatok azonban tényleges utak mellett készültek, így a zaj messze nem az egyetlen tényező volt, ami zavarhatta az élőlényeket. Az utak mentén magasabb a légszennyezettség, a járművek sérüléseket okozhatnak az állatoknak, és az útmenti bokrokban ragadozók is leselkedhetnek.
A közlekedés hangjainak kizárólagos hatását tehát eddig még senki sem vizsgálta, mondja Barber. A szakértő kollégáival felvette tehát egy nemzeti parkba vezető út hangjait, majd az egyperces felvételt végtelenítette. A hangszórók felcipelése és üzembe helyezése hónapokat vett igénybe, mivel mindent gyalog kellett felszállítani a fenyőerdőbe. Amikor minden megvolt, a csapat aktiválta a rendszert. A kísérlet során négy napra bekapcsolva hagyták a hangszórókat, majd négy napra elcsendesítették azokat, aztán az egészet kezdték elölről. Az őszi hónapokban rengeteg költöző madár gyűlik össze a régióban, így a kutatók hatalmas hálókat feszítettek ki a fantomút környékén, és egyrészt megszámolták, hogy a hangszórók működésétől függően hány madarat fognak be, másrészt megvizsgálták az állatok egészségi állapotát is. Az eredményeket egy közeli madárfigyelő állomás adataival vetették össze, ahol 20 éve vizsgálják a költöző madarakat.
A vizsgálatok alapján az út zaja a madarak harmadát elűzte a hangszórók környékéről, a maradás mellett döntő példányok számára pedig jelentősen nehezebbé vált az élet. Legalább öt faj tagjai (köztük a képen látható aranyos lombjáró) esetében figyeltek a meg a kutatók komoly súlycsökkenést, ha ezek a hangszórók működése idején érkeztek a területre. Ez pedig azért nagy probléma, mert a fantomút egy olyan területen fekszik, amely kulcsfontosságú pihenőhely a költöző madarak számára. Az állatok nagyjából egy hétre állnak meg itt, és ez idő alatt igyekeznek teleenni magukat bogyókkal, hogy felkészüljenek a következő útszakaszra, amelyen jóval kevesebb táplálék és menedékhely áll rendelkezésre. Ha tehát a madárraj nem tud kellőképpen felkészülni, legyengülten vág neki azon régió átszelésének, amely Észak-Amerika legnagyobb ragadozómadár-populációjának ad otthont. De miért nem esznek eleget a madarak, ha egyszer ugyanannyi bogyó van körülöttük? Barber laborkísérletek során megfigyelte, hogy ha közlekedési zajokat játszik le a vizsgált madaraknak evés közben, ezek kevesebb időt töltenek a bogyók keresgélésével, és inkább fejüket felemelve a veszély jeleit keresik. Mivel a zajban nem nagyon lehetséges figyelmeztető jeleket küldeni, minden madárnak magának kell ügyelnie a felmerülő problémákra, így kevesebb idő jut az evésre.
„A legtöbb kutatás, köztük az enyémek is azt sugallták, hogy ez a fajta zaj zavarja a madarak kommunikációját” – mondja Clinton Francis ökológus. „A mostani eredmény pedig nagyon meggyőző bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy a hangok az állatok életének más területeit is befolyásolják.” Könnyű szem elől téveszteni, hogy a madarak számára mennyire fontos a hangadás és a hangok felfogásának képessége, pedig ez döntő faktor lehet annak megértésében, hogy miért csökken a költöző fajok populációinak létszáma. Számos dolog fenyegetheti ezeket az állatokat, de mostanáig nem volt világos, hogy az akusztikus környezet megváltozása mennyire fontos tényező lehet mindebben, mondja Francis. Az emberi tevékenységhez köthető hangok persze más állatcsoportok életét is befolyásolhatják. A tengerbiológusok gyakran úgy vizsgálják az emberi zajok hatásait, hogy a halak és egyéb vízi állatok vándorlását térképezik fel, ez azonban csak a probléma egyik oldalát világítja meg, mondja Hans Slabbekoorn, a Leideni Egyetem kutatója. A zaj miatti elköltözés a jelek szerint nem a legrosszabb, ami egy faj tagjaival történhet, teszi hozzá a szakértő. Barber egyetért, és a jövőben azzal szeretne kísérletezni, hogyan lehetne legalább a nemzeti parkokban mérsékelni a zajszennyezés káros hatásait. Hogy erre a sebességkorlátozás, zajszűrő falak felszerelése, vagy a burkolat anyagának megváltoztatása lesz a legjobb megoldás, azt majd a következő vizsgálatok döntik el. A szakértő ezzel párhuzamosan más hangok hatásait is kutatni kívánja. Jelenleg egy kitermelés alatt álló fantom gázmező létrehozásán dolgozik annak kiderítése érdekében, hogy ennek hangjai hogyan hatnak a környékbeli madarakra, denevérekre és rovarok, és az érintett állatcsoportok viselkedésének változásai hogyan befolyásolják a növényeket.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. Legato
2015.09.09. 18:19
Ilyen zajban,bármilyen élőlény megbolondul idegessé válik.
Oszt ez vár a kimerült madarakra heteken át?
Én ezt az embert aki azt kitalálta,bányamunkára fognám,ahol csörög csattog minden gép napi 10órában,aztán mikor hazamegy pihenni folyamatosan játszanám neki a fasz zaját,kíváncsi lennék 3 nap után mit szólna a kibaszott agyament kisérletéhez mikor idegrohamot kap éhen veszik oszt megdöglik,lefogadom nem az alultápláltság ölné meg hanem a zavarodottság.
Oszt ezek kutatók???
Úgy basznám kifele őket onnan,egy életre eltiltanám mindennemű tudományos témától
Tesztelje saját magán oszt megtudja,hogy rohadna el az összes ilyen szemétláda
Oszt még vigyoroknak,agyhalottak,bezárnám olyan hangszobába hogy szétrobbanna a feje az összesnek,adnék én nekik hangerőt szívesen tekergetném a potmétert rohadjanak el
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Renhoek Legat...
2015.09.09. 20:36
Gondolom nem olvastad el a cikket:

"Barber egyetért, és a jövőben azzal szeretne kísérletezni, hogyan lehetne legalább a nemzeti parkokban mérsékelni a zajszennyezés káros hatásait. Hogy erre a sebességkorlátozás, zajszűrő falak felszerelése, vagy a burkolat anyagának megváltoztatása lesz a legjobb megoldás, azt majd a következő vizsgálatok döntik el."

Kéretik egy moderátor törölni ezt a trágár szennyt amit idehánytál.

Kösz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!