iPon Hírek

Felébredt a Rosetta célpontja

Dátum | 2014. 05. 18.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája 10 éve van úton, és idén nyáron éri el küldetésének legfontosabb célpontját, a Csurjumov–Geraszimenko-üstököst. A tervek szerint az űreszköz először pályára áll az égitest körül, majd novemberben egy leszállóegységet bocsát le annak felszínére. Menet közben folyamatosan méréseket végez, és mintákat vesz az üstökös csóvájából, kómájából és szilárd magjából is, a begyűjtött anyagokat pedig fedélzeti minilaborjában elemzi. Az űrszondát ez év elején ébresztették fel a több éves hibernációból, hogy a rendszerek aktiválásával megkezdődhessenek az előkészületeket a rohamosan közeledő randevúra. Az utóbbi hetekben aztán a találkozó másik főszereplője, az üstökös is az ébredés jeleit kezdte mutatni, hiszen a Nap felé közeledő égitest megkezdte anyagának párologtatását.
A fenti felvételen tehát a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös haladása és az állapotában bekövetkező változások követhetők nyomon március 27. és május 4. között. A képeket a Rosetta fedélzeti kamerája készítette. Az űreszköz a sorozat kezdetén körülbelül 5 millió, az utolsó kép elkészítésének idején 2 millió kilométerre volt célpontjától. (A bal oldalon látható csillaghalmaz a Messier 107 jelű gömbhalmaz, amely 20 ezer fényévnyire található tőlünk, a Kígyótartó csillagképben.) A május 4-én készült felvételen az üstökös magja körül formálódó porfelhő, a kóma nagyjából 1300 kilométeres átmérőre nőtt. Maga a szilárd mag ehhez képest eltörpül, hiszen mindössze 4 kilométer átmérőjű. A 6,5 éves keringési idejű égitest még több mint 600 millió kilométerre van a Naptól, felszíne azonban máris elkezdett melegedni, így a felső rétegekből jég, gázok és velük együtt por kerül ki az űrbe, ritka légkört hozva létre a mag körül. Ahogy az üstökös egyre közelebb kerül központi csillagunkhoz, az anyagkibocsátás mértéke fokozódni fog. A napszél a párolgó anyag egy részéből a Nappal ellentétes irányba mutató, egyre hosszabban elnyúló csóvát hoz létre, ennek kezdetei már a legutóbbi felvételeken is láthatók. A Csurjumov–Geraszimenko-üstökös 2015 augusztusában éri el napközelpontját, amely a Föld és a Mars pályája közé fog esni. A Rosetta végigkíséri útján az égitestet, testközelből tanulmányozva annak változásait a Naphoz közeledve. „Tényleg kezd igazi üstökösre hasonlítani” – mondja Holger Sierks, a Max Planck Intézet kutatója. „Szinte hihetetlen, hogy pár hónap múlva a Rosetta már mélyen a porfelhőben fog járni, útban annak forrása, a mag felé.” A most készült felvételek elemzése során kiderült az is, hogy a nukleusz a vártnál kicsit gyorsabban forog, 12,4 óra alatt fordulva meg saját tengelye körül. Ezek a korai felvételek tehát nagyon fontos szerepet játszanak a küldetés további menetében, hiszen nélkülük lehetetlen lenne elvégezni azokat az apróbb módosításokat, amelyek a sikeres pályára álláshoz szükségesek.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. krolcsi8
2014.05.18. 20:17
Gondolom ha nem sikerül helyes pályára állítani akkor a földnek annyi!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. atti2010 krolc...
2014.05.18. 20:29
Persze, mindmeghalunk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. szabi_b
2014.05.19. 07:20
Dehogy, mikor odaér ezt fogja találni:


mindmegmenekülünk
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!