iPon Hírek

Fiatal forró jupiterek nyomára akadt az ALMA

Dátum | 2015. 12. 17.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Rendkívül fiatal, a Jupiternél néhányszor nehezebb, csillaguk közvetlen közelében keringő bolygók nyomára akadtak milliméteres és a szubmilliméteres hullámhosszakon vizsgálódó ALMA teleszkópot használó csillagászok. A fiatal rendszerek központi égitestjeit körülvevő porkorong, amelynek anyagából ezek a forró jupiterek kialakultak, a szakértők reményei szerint további információkat árulhat el a bolygók tulajdonságaival, és keletkezésével kapcsolatban. Bár alig két évtized telt el az első extraszoláris bolygó felfedezése óta, a csillagászok jelenleg már úgy vélik, hogy csaknem minden csillag körül kialakulhatnak planéták. Azt azonban, hogy ez pontosan, hogy történik, egyre nehezebb elképzelni, ahogy egyre több bolygórendszert ismerünk meg saját, szabályosnak tűnő, belül kőzetbolygókat, kívül pedig gázóriásokat tartalmazó rendszerünkön kívül. Az ALMA távcső azon ritka műszerek közé tartozik, amelyekkel vizsgálni lehet a távoli csillagokat körülvevő protoplanetáris korongokat, annak reményében, hogy azok előbb-utóbb feltárják titkaikat.
HD 135344B
Az anyagkorongok vizsgálatának megkezdése óta eltelt időszakban arra is fény derült, hogy ezekből is többféle létezik. A korongok egyik különös típusát alkotják a tranzíciós korongok, amelyek esetében egy rejtélyes, széles rés öleli körül a csillagot, és csak ezen túl kezdődik el a porból és gázból álló korong. A rés eredetével kapcsolatban két főbb elmélet létezik. Az egyik szerint az erős csillagszelek és az intenzív sugárzás elfújta, illetve elpusztította a protoplanetáris korong csillaghoz közel eső részeit. A másik teória szerint a rés anyaga azért hiányzik, mert már beleépült egy bolygóba, amely csillagához nagyon közel formálódott. A 2013 márciusa óta teljes gőzzel működő ALMA rendszere révén a Leideni Egyetem kutatóinak lehetőségük nyílt arra, hogy közelebbről is megvizsgáljanak négy tranzíciós korongot. A korongok réseiről készült felvételeknek köszönhetően kiderült, hogy ezek messze nem üresek. Tetemes mennyiségű gázt (a mellékelt képeken kékkel jelölve) tartalmaznak, bár porban (narancssárga) tényleg jóval szegényebbek, mint a korong külsőbb részei. A gázzal teli sávokban ugyanakkor szintén megfigyelhető egy-egy rés, amely azonban háromszor keskenyebb, mint a porban szegény régiók.
A szakértők szerint ez a különös elrendezés csak azzal magyarázható, hogy a megfigyelt korongok és csillagaik közti, korábban üresnek hitt sávban egy-egy bolygó formálódik, amely a por nagy részét már magába építette, illetve kisöpörte útjából, a gázzal viszont annak kisebb tömege miatt még nem tudott ennyire alapos munkát végezni. „Már korábbi vizsgálatok is sugallták, hogy a rések gázt tartalmazhatnak” ‒ magyarázza Nienke van der Marel, a kutatás egyik résztvevője. „Az ALMA révén azonban az egész korong anyagát részletesebben vizsgálhatjuk, mint más műszerekkel lehetséges volt, így a másik lehetőséget ki tudtuk zárni. A rések egyértelműen több jupitertömeggel rendelkező bolygók jelenlétére utalnak, amelyek eltakarították útjukból a korong anyagának javát.” A felfedezés azért meglepő, mert a kutatók sokáig úgy vélték, hogy a forró jupiterek nem keletkezhettek aktuális keringési helyükön, hanem csak formálódásuk után vándoroltak be rendszerük legbelső vidékére, hiszen a csillaguk közelségében egyszerűen túl meleg van ahhoz, hogy a Naprendszerből ismert, kőzetekből, jégből és gázokból álló óriásbolygók összeálljanak. Mindek jel arra mutat azonban, hogy ez lehetséges, bár egyelőre senki sem tudja, hogyan keletkezhettek ezek a bolygók.
DoAr 44
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. arn
2015.12.17. 17:40
Lehet minden bolygo gazorias eredendoen, csak a kozelieknek elfujja a napszel a gaz nagy reszet es csak a szilard mag marad. Vagy egyszeruen tul kozel van ahhoz, hogy a gazbolygokra jellemzo gazokat megtartsak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Asagrim arn
2015.12.17. 18:28
Vagy ez az emberi kategorizálási kényszer eredendően hibás.

Mintha csak hópelyheket akarnának kinézet alapján öt kategóriába kényszeríteni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. arn
2015.12.17. 18:46
Igen, en sem ertem, hogy pl mi szamit legkornek es mi a gazorias testenek... Hol kezdodik a bolygo felszine?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Asagrim arn
2015.12.17. 20:00
Ezek azok a kérdések, amikre a válasz hetente íródik újjá, egy-egy ilyen megfigyelés kapcsán.

Mindegy, a celeb tudósok így legalább fél évente újra tudják forgatni a doksijaikat fél mondat eltéréssel az előzőhöz képest.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!