iPon Hírek

Forradalmi újdonság a mágneses adatrögzítésben

Dátum | 2012. 02. 08.
Szerző | Jools
Csoport | IT VILÁG

Egy nemzetközi tudóscsoport forradalmian új utat talált a mágneses adatrögzítés megvalósítására, amely akár több százszorosára gyorsítja a jelenlegi technológia által nyújtott információ-feldogozási sebességet. A kutatók rájöttek ugyanis, hogy pusztán hő segítségével is lehetséges az információ rögzítése, azaz a mágnesezhető adathordozó átmágnesezése. Véleményük szerint a felfedezés az adatrögzítés felgyorsításán kívül energiagazdaságosabb készülékeket is eredményezhet. A kutatást a University of York fizikusai vezették, és eredményeikről részletesen a Nature Communications oldalain számolnak be. A tudócsoport többi tagja Spanyolországból, Svájcból, Ukrajnából, Oroszországból, Japánból, illetve Hollandiából vett részt a kutatásban.

Ahogy Thomas Ostler elmondja, ahelyett hogy egy mágneses mező segítségével rögzítették volna az információt a mágneses médiumon, sokkal erősebbnek bizonyuló belső erőket használtak fel ennek megvalósítása érdekében, és így kizárólag hő segítségével sikerült véghezvinniük a feladatot. A módszerrel több terabyte információ rögzítése lehetséges egy másodperc alatt. És mivel nincs szükség mágneses mezőre, kevesebb az energiafogyasztás is.


„Évszázadokig azt hittük, hogy a hő csak szétrombolni tudja a mágneses rendet. Most sikeresen demonstráltuk, hogy másra is képes: lehetővé teszi az adatrögzítést mágneses adathordozókra” ‒ mondta el Alexey Kimel, a kutatócsoport tagja.

A mágnesezhető adathordozókat nanométeres nagyságrendű kis egységek vagy „területek” alkotják, amelyek mindegyike két irányba mágnesezhető, és az aktuális irány hordozza a bit értékét, amely 0 vagy 1 lehet. Az olvasófej apró elektromágnesével képes leolvasni ezt az információt, illetve írás esetén meg is tudja változtatni a bit irányát azzal, hogy mágneses teret gerjeszt a terület körül. Jelenleg egy bit „megírása” egy nanoszekundum időt vesz igénybe, ami limitálja az adatrögzítés sebességét.


Éppen ezért a kutatók régóta keresik a módot a bitek gyorsabb átmágnesezésére. Arra már rájöttek, hogy a mágneses mező alkalmazása közben a terület felmelegítése gyorsít a folyamaton, de most úgy tűnik, hogy pusztán hő alkalmazásával is megoldható a bit irányának megfordítása. Az alkalmazott ultrarövid lézerpulzus felmelegedést okoz a területen, amely ennek hatására a nanoszekundum ezredrésze alatt pólust vált. A pulzus újabb alkalmazásával ismét megváltozik a bit értéke, és mintha egy villanykapcsolót nyomkodnánk, akárhányszor megismételhető a váltás.

A kísérlet során adathordozó bitjeit vas és gadolínium atomok kristályrácsba rendezett ötvözete adta. Az atomok önmagukban is mágneses tulajdonságokkal rendelkeznek, és rácsba rendeződve a vas és a gadolínium mágnesessége ellenkező irányultságú. Mivel a gadolínium erősebb mágneses tulajdonságokkal bír, a kristályrács (és a bit) az ezen atomok által meghatározott irányba mágnesezett. Ha lassan melegíteni kezdenénk az anyagot, az atomok közti kötések már nem lennének képesek egyben tartani azt az atomok spinje ellenében, így a mágneses rend eltűnne, a rács pedig szétesne, mondta Ostler.


A mostani kísérletben azonban olyan gyorsan melegítették fel az ötvözetet (a nanoszekundum tízezred része alatt), hogy először csak a vasatomok rendje bomlott meg, a gadolínium ezt sokkal lassabban követte. Amint a vasatomok kiszabadultak a kötések korlátozásából a gadolínium atomokkal egy irányba álltak be. Ahogy az anyag gyorsan hűlni kezd a kétféle atom mágneses irányultságai ismét ellenkező irányba fordultak, de ezúttal a lassabban hűlő gadolínium váltott irányt, megváltoztatva az egész rács (vagyis a majdani adathordozó esetében a bit) mágneses irányultságát. „Ennek a folyamatnak a részleteit még mi sem egészen értjük” ‒ mondta el Ostler.

Bert Koopmans, az Eindhoveni Egyetem kutatója szerint a technológiának még sokat kell ahhoz fejlődnie, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható számítógépek merevlemezeiben is alkalmazható lehessen, tekintve hogy például a működéséhez szükséges lézerrendszer jelenleg egy méternél nagyobb méretű, így beépítése nehézségekbe ütközne. De véleménye szerint annak nincs akadálya, hogy az új módszer hamarosan alkalmazhatóvá váljon olyan területeken, ahol a gyorsaság fontosabb a miniatürizációnál.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

21. rastawicc
2012.02.08. 16:37
Hát ez jól hangzik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. jozsefm
2012.02.08. 17:36
No van új a nap alatt!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Vendég-Ven...
2012.02.08. 18:05
Azt meg csak remélni lehet, hogy tényleg korlátlan átváltási ciklusra képes az eljárás.

Egy potenciális probléma lehet az, hogy íráskor először ki kell olvasni az adott cella vagy domain tartalmát, mert attól függ, kell-e küldeni rá lézerimpulzust vagy sem. Ez egyben azt is jelenti, hogy az írófejet igen nagy pontossággal kell tudni pozicionálni, hiszen az adatterület sima felülírása nem működik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. gyenesmart...
2012.02.08. 18:22
Mégsem lesz vége a merevlemezeknek?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. maláj
2012.02.08. 18:29
na ez már nekem magas volt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Humbuk
2012.02.08. 19:20
Vendég: Umm most hány mikrométeresek a szektorok? Szerintem a pozícionálással nem lesz gond engem igazán csak az érdekel, hogy nyomnák bele a kütyüt a hdd-be
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Dragon3k
2012.02.08. 19:35
Az egy dolog, hogy a fórumokon az emberek 90%-a rosszul írja, de egy cikkben azért ezt ne.

"A módszerrel több terabyte információ rögzítése lehetséges egy másodperc alatt."
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. jozsefm gyene...
2012.02.08. 19:56
Erre gondoltam én is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. atti2010
2012.02.08. 20:32
Az a baj hogy hiába 1000x gyorsabb a jelenlegi mágneses eljárásnál a mechanika elrontja az egészet, én csak a PRAM-ba vagy hasonlóban látom a jövőt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. psylocke
2012.02.08. 21:36
2 év múlva logouton a suffnituning:

És akkor most jöjjenek a tuning tesztek, első körben a sütő fűtőszála vs. egy Fermi közvetlen konnektorról, majd a kondenzációs kazán ...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. DJJK
2012.02.08. 22:14
1 méter magas merevlemez oszlop (RAID-be kötve) is képes több TB/s sebességre. Amíg a lézerrendszer nem lesz 2-3 mm-es, addig semmi értelme.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. DJJK
2012.02.08. 22:19
DJJK

Frankón hülye vagyok, a hozzászólásomat visszavonom, késő van már Valamiért a GB-okat kihagyta az agyam a számításból, és rögtön TB-re váltott
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. freyr
2012.02.08. 23:36
Jól hangzik, egyelőre. Kérdés azonban, hogy mondjuk a PRAM alapú adattárak mikorra lesznek a mostani HDD-kkel legalább egy szinten élettartam, tárolókapacitás és ár tekintetében, ugyanis ha ez hamarabb bekövetkezik (esélyes), akkor a merevlemezeknek leáldozott, hiába az új technológia. Meg mintha valahol olvastam volna olyat, hogy elméletileg nem kizárt, hogy egy PRAM egy modern SDRAM sebességét is elérje, akkor pedig ki is válthatja azt idővel. Nem is lenne hülyeség, már ha kibírná azt a terhelést legalább 5 éven keresztül 24/7 kihasználtság mellett is.
És akkor a memrisztorokkal ki tudja mi lesz majd lehetséges, de nyilván sokkal előbb csinálnak egy modern több méteres lézerből 2 mm-es példányt, mint memrisztor alapokon CPU+GPU+memória+adattár eszközt - már ha lehetséges - főleg mivel azt programozni is érdekes lenne, teljesen új, eddig még nem kitalált alapokra, logikára kéne épülnie az architektúrának. Nagyon el se tudom képzelni jelenleg, hogy egy ilyen chip hogy dolgozna.

De azért minden új technológia és a gyakorlati alkalmazása is várós. Hátha pont a HDD válik be mégis a következő egy-két évtizedre is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. papp sándo...
2012.02.09. 09:49
Nem tom hány TB-osak lesznek de az Artisjuss már dörzsöli a tenyerét!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. atti2010
2012.02.09. 11:10
papp sándor Lehet már a hologramos matricát tervezik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. papp sándo...
2012.02.09. 11:17
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. mikej95
2012.02.09. 15:40
Ez magas, de biztos jól járunk. Készül már P- és MRAM, memorisztor, stb. Most pedig ez.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. atti2010
2012.02.09. 15:57
mikej95 Az a baj hogy készülnek de valahogy nem akarnak ideérni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. jozsefm atti2...
2012.02.09. 16:02
A szülő anyjukra tegyék a tacepaoikat, arra...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Spr1nG
2012.02.09. 21:30
Az első számítógépek is csak egy csarnokban fértek el...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Spr1nG
2012.02.09. 21:31
Dobhatom ki az SSD-met?!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!