iPon Hírek

Fotonokból álló molekulákat hoztak létre

Dátum | 2013. 10. 01.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Harvard és az MIT közös kutatócsoportja megvalósította, amit mindeddig csak a Star Wars-univerzumban láthattunk: fotonokat kapcsoltak össze molekulákhoz hasonló konstrukciókká az anyag egy teljesen új formáját hozva létre ezzel. Ahogy Mikhail Lukin, a kutatás vezetője elmondta, az eredmény sok ponton ellentmond azoknak a dolgoknak, amelyeket az elmúlt évtizedek során a fénnyel kapcsolatban valóságosnak hittünk. A fotonok tömeggel nem rendelkező részecskék, amelyekkel kapcsolatban mindeddig azt gondoltuk, hogy nem lépnek interakcióba egymással, mondja a szakértő. Ha két lézersugarat egymás felé fordítunk, azok fotonjai egyszerűen átsiklanak egymáson. A „fotonikus molekulák” esetében azonban ez nem igaz: ezekben a fotonok nem úgy viselkednek, mint a lézernyalábokban, hanem leginkább ahhoz hasonlíthatók, ahogy a fénykard működését elképzeljük. Ahogy Lukin elmondta, a legtöbb esetben igaz ugyan, hogy a fotonok nem lépnek interakcióba egymással, a szakértőknek azonban most sikerült egy olyan közeget kreálniuk, ahol a fény részecskéi olyan erős kölcsönhatásokba lépnek, mintha tömeggel rendelkeznének, és képessé válnak ahhoz hasonlóan egymáshoz kapcsolódni, ahogy az atomok a molekulákban teszik. Ennek elméleti lehetőségét már viszonylag régóta fontolgatják a szakértők, ez az első alkalom azonban, hogy ténylegesen sikerült létrehozni ezt a különleges anyagfajtát. Lukin szerint a fénykard-analógia nagyon is helytállónak tekinthető ebben az esetben, hiszen a fotonok a közegben valóban úgy viselkednek, ahogy azt a jedik közkedvelt fegyverének pengéjét alkotó részecskékről elképzelnénk: atomokhoz és molekulákhoz hasonlóan vonzzák, illetve taszítják egymást, vagyis egyfajta „fényből szőtt” anyagot alkotnak. A tömegtelen fotonok egymáshoz kötéséhez a szakértők nem az Erőt hívták segítségül, de egy nem kevésbé különleges módot választottak ennek megvalósításához. Egy vákuumkamrába rubídium atomokat juttattak, majd lézerekkel addig hűtötték az atomi felhőt, amíg annak hőmérséklete csak pár fokkal volt magasabb az abszolút nullánál. A következő lépésben rendkívül gyenge lézerpulzusok révén egyesével kezdtek fotonokat lőni a felhőbe.

Ahogy a fotonok beléptek ebbe a rendkívül hideg atomi felhőbe, energiát adtak át az útjukba kerülő atomoknak, aminek eredményeként ők maguk drámaian lelassultak. A leadott energia aztán atomról atomra terjedt át a felhőn, majd az abból való kilépéskor visszakerült a fotonhoz. A kutatók meglepődve tapasztalták, hogy amikor két fotont lőttek bele a felhőbe, azok együtt, összekapcsolódva távoztak annak túloldalán. A szakértők magyarázata szerint az eredmény a Rydberg blokádnak nevezett effektus hatására jön létre. Ennek értelmében, ha egy atomot gerjesztenek, a szomszédos atomok nem gerjeszthetők ugyanarra a szintre. Ezért amikor a két foton belép a felhőbe, az elsőnek egy adott atom gerjesztését követően tovább kell haladnia, hogy második foton gerjeszthesse a szomszédos atomokat. A két részecske így egymást hajtva halad át a felhőn, azt a hatást keltve, mintha össze lennének kapcsolva. Ilyen esetekben jóval nagyobb annak esélye, hogy a fotonok együtt, molekulaként viselkedve hagyják a felhőt, minthogy külön-külön tennék ezt. A hatásnak komoly gyakorlati alkalmazási lehetőségei lehetnek, elsősorban a kvantuminformatika területén. A kvantumszámítógép megépítéséhez olyan rendszerre van szükség, amely képes megőrizni a kvantuminformációt és logikai művelteket végrehajtani vele. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy az egyes adatcsomagok képesek legyenek interakcióba kerülni egymással. A fotonok egyrészről nagyon is alkalmasnak tűnnek a kvantumbitek hordozására, másrészről viszont normál körülmények közt nem lép fel köztük kölcsönhatás. Lukin és társai azonban igazolták, hogy ez speciális körülmények közt mégis megvalósítható lehet A vezető kutató azt is hozzátette, hogy a metódus révén egy napon talán komplex háromdimenziós struktúrákat is létre lehet majd hozni a fényből. Azt egyelőre senki sem tudja, hogy mire lehet majd használni ezeket, de a kutatók remélik, hogy menet közben újabb tulajdonságokra, és ezzel együtt újabb alkalmazási lehetőségekre derül fény. Ki tudja? Egy napon talán a fénykard is valósággá válhat.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

33. Zelbacsi
2013.10.01. 08:46
Professzor Luke... ööööö... Lukin.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
32. radaia
2013.10.01. 08:53
végig sem olvasom a cikket, mert egy súlyos tévedéssel indít, hogy tudniillik a fotonnak nincsen tömege. ez definitíve nem igaz, a fotonnak nyugalmi tömege nincsen (csak energiája). annak a fotonnak, amelyet láthatunk van mérhető tömege. talán nem precíz a megfogalmazásom, te tényszerűen igaz. felhívom a cikkíró figyelmét az e=mc(2) összefüggésre, amelyet einstein 100 éve határozott meg.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
31. rtagore
2013.10.01. 09:45
A foton energiáját átszámíthatjuk egyenértékű tömegre, de hogy valójában mi is a foton, szerintem nem tudják. Hogy a fotonok vonzzák, vagy taszítják egymást, szerintem marhaság, hiszen nincs elektromos töltésük. Nagyon tetszett az a megállapítás is, hogy az anyag egy teljesen új formáját hozták létre.
Egy régebbi kísérlet szerint a fotont ketté lehet hasítani. Már hogy lehetne megtenni, ha elemi "részecske"?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
30. Meteorhead
2013.10.01. 10:59
@radia Én pedig a hozzászólásíró figyelmét a tömegtelen részek E=h*nű összefüggésére.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
29. pisztoly
2013.10.01. 11:07
amit tudtok régi/mai tankönyvekből származik ezek pedig új felfedezések. mitől vagytok olyan biztosak a dolgokban? mert ezt tanultátok? lehet át kell fogalmazni majd egy két tankönyvet... a fejlődés, tanulás folyamatos és változhatnak dolgok!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. gellertal
2013.10.01. 11:11
remélem nemsokára "felfedezik" az Erőt is
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. freyr
2013.10.01. 14:01
Érdekes, hogy a fénykard jutott eszükbe róla és nem a Star Trek hologramok.

radaia: A hétköznapokban még fizikán belül is a nyugalmi tömeget értik tömeg alatt, a tehetetlenségi tömeg mindig külön van fogalmazva, mivel egész más dolog. A foton tömegtelen részecske, mivel nem hat rá a gravitáció és neki sincs gravitációs mezeje.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. jamborka
2013.10.01. 14:49
egy a lényeg mindig jön egy két okos aki beböfögi, hogy az MTI meg egyéb neves intézetek professzorai doktorai, balfaszok, majd Ő megmondja mi a tuti
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. rtagore
2013.10.01. 16:18
@jamborka: Ez egy nagyon "kultúrált" hozzászólás volt. A témához bezzeg nincs hozzáfűznivalód!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. Ronan
2013.10.01. 16:49
Oké.De mitől mozog?Az erő már mindenkiben ott ez az isteni szikra bennünk magyarokban pedig különösen ott van.;-)Keresse mindenki a szent korona tanokat és V.Vesztergám Miklós könyvét!
Minden jót!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. bodocz70
2013.10.01. 18:02
Ha nem hat a gravitáció a fotonra, akkor hogyan hajlik el a fény ?
A fekete lyuk hogyan hat mégis a fényre?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Gerrrrry
2013.10.01. 18:05
freyr:
"A hétköznapokban még fizikán belül is a nyugalmi tömeget értik tömeg alatt, a tehetetlenségi tömeg mindig külön van fogalmazva, mivel egész más dolog. A foton tömegtelen részecske, mivel nem hat rá a gravitáció és neki sincs gravitációs mezeje."
Ezek szerint a fekete lyukak nem léteznek? Pedig de. Hat rá gravitációs mező.
Nyugalmi tömege nincs.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Gerrrrry
2013.10.01. 18:12
Sőt mi több, a részecske meghatározás sem igaz. Mert indítás és detektálás során részecsketulajdonságokat-, míg a mozgása során hullámtulajdonságokat mutat (interferencia kép látható, még akkor is, ha egyszerre csak egy foton megy a résen át. [!!!])
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. Hufika
2013.10.01. 18:18
A fekete lyukak nem a fényt görbítik meg, hanem a teret.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. dilofekete
2013.10.01. 19:19
Egy tükör lap vastagságú lapba belesűríteni a fotonokat és dinamikus kapcsolatot közvetíteni közöttük, úgy hogy ne vegyenek fel állandósult állapotot, így olyan logikai kapcsolatokat tölthetek le hozzá a net-ről, amilyet akarok, így megszűnne a haszontalan hulladék termelés, mert mindig az aktuális technológiával üzemelne a panel. A tükört csak azért említettem, mert az ilyen csak a határait feszegeti, mint ami nem létező anyagokat képvisel az emberi szem láttára, tehát lehetne akár a virtuális tükrözést felhasználni egy valós kapcsolatok sokaságának a befogására és áramot is vezet a fény, mert energia. A fény maga az energia csak be kell zárni. mindig is vágytam egy virtuális panelra és nem szeretném, ha a fényről alkotott hitem kimerülne egy öngyújtóban
A fekete lyuk az energiát manipulálja, melynek a helye a térben van, de a működése az független az energia szintjétől, de csak egy nagyobb skálán. A Látás is ilyen, a tükörkép is hasonló, mert a sem tükrözik vissza mindent...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. dubito Hufik...
2013.10.02. 17:17
Hm "görbe tér".... a tér egy matematikai fogalom, egy geometriai absztrakció! (persze abban lehet n IS a dimenziók száma! stb.. de ez elmélet)és kicsit érthetetlen a "semmi" meggörbítése... bár igaz ami igaz az egyenletekből ez jön ki....

A relativitás elmélete ezt megteszi... de, hogy a a valóság tényleg mi történik a fénnyel az eléggé problémás. Jól lehet számolni a relativitással ugy kb a fekete lyukakig.. aztán az elmélet nem tulzottan jó, a kvantum fizikával lehetetlen összekapcsolni. Ezek a kisérletek jelzik, hogy valami nem tudunk jól...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. freyr Gerrr...
2013.10.03. 16:38
Nem, nem hat rá gravitáció. A gravitáció meggörbíti a teret, ha még nem hallottál volna erről, így külső nézőpontból a foton útja megváltozik miatta, de se nem lassítja, se nem gyorsítja, se nem változtatja meg az irányát. Ne keverd a gravitáció hatását és a gravitáció hatásának látszólagos hatását.
Ha a fotonra hatna a gravitáció, lenne tömege is és nem is tudna fénysebességgel haladni.

dubito: A fekete lyukakkal kapcsolatban azért nem használhatók a relativitás elméletek, mert senki sem tudja mi van ott, nincsenek mérések és csak közvetett megfigyelések vannak. Amíg valaki nem tud közvetlenül megfigyelni egy fekete lyukat, addig nem is nagyon lesz több információ.
A kvantummechanikával való összeköthetetlensége a relativitásnak pedig nem jelenti, hogy egyik elmélet sem jó, hanem hogy egyik sem teljes. De matematikailag többen is megoldották többféleképpen, ezért is létezik többek között az LHC. Elég lenne ott egy a "semmiben eltűnő" gravitont felfedezni, máris lenne bizonyíték az egységesítés gyakorlati lehetségességére.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. dubito freyr
2013.10.03. 19:22
A "tér" 3 dimenziós, legalább is igy "érezzük". A matematika pontokat, egyeneseket, síkokat vezetett be, több D- terekkel dolgozik elméleteiben. EZEK ABSZTRAKCIÓK, ha hasznosak is!! Ennek a következménye a több mint 100 éve felfedezett "görbe tér".... (Euklidesz bizonyítottan tévedett!)Csakhogy ami matematikailag kifogástalan és hasznos mint mondjuk az "i" (a négyzetgyök -1). A valóságban nem biztos hogy létezik Ténylegesen a -1-ből ma sem tudunk gyököt vonni... de enélkül az euleri "ötlet" nélkül, talán még ma sem volna . autó, egy sereg hid stb...
Szóval hasznos "absztrakció"! Hasonló a helyzet a "görbe térrel" is. Ügye jól sikerült "számítási módszer"!
Hogy valóban a tér görbültsége okozná a gravitációt, az nem egészen biztos. Biztos csak ez, hogy ezzel az elképzeléssel nagyszerüen lehet számolni (pontosabb, mint Newton gravitációs "ereje"...), de hogy mi van ténylegesen a vákuumban (pl. miért erősebb a Casimir erő a nano tartományokban, mint a gravitáció, erről a feltételezett "görbültség" nem ad magyarázatot.

Ki kell vári mit hoznak ki a jövőben a tudósok, mert mintha ez a "görbült semmi" ha jó ötlet is, mintha ma már nem volna elég... de ki tudja? A jövő majd eldönti. Az tény a kvantum fizika és a relativitás matematikája nem egyesithető. Egyesek szerint elvi okokból. Szerintem várni kell türelmesen! Majd eldöl elöbb, utóbb... 2 egymásnak ellentmondó igazság aligha van... bár ki tudja???
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. freyr dubit...
2013.10.04. 10:39
A matematikával van gond, ezt senki sem vitatta.
A matematika egy emberi találmány, nem több egy eszköznél a körülöttünk lévő világ modellezésére.
A fizika ezzel szemben a valóság, amit próbálunk megérteni. A görbült tér-idő valóság, tudományosan, gyakorlatilag igazolt jelenség. Hogy nem tudjuk elképzelni vagy pontosan megmagyarázni, az természetes, a felfogóképességünket nem lehet kitolni 4 dimenzión túlra, márpedig a 4 dimenzió görbületének megértéséhez erre lenne szükség. De maga a 4 dimenzió is csak egy feltételezés, az idő, mint dimenzió létezésére nincs semmilyen bizonyíték, az is lehet csak egy a mi korlátoltságunk miatti illúziója valaminek, ami a tér görbületének egyik hatása.
Maradnak tehát az ember által kitalált dolgokkal való magyarázatok.
Sok tudós nem fogadja el, nem tudni mérhetetlen optimizmus, egoizmus vagy istenkomplexus miatt, de nem is lényeges, a leglogikusabb helyzet azonban, hogy nem lehet megérteni azt, aminek a része vagy, ergo amíg az Univerzum részei vagyunk, nem fogjuk sosem megérteni és megmagyarázni a működését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az eddigi feltételezések hibásak lennének, sőt. Az eddigi tudományos történelem pont azt mutatja, hogy a legtöbb feltételezés az adott kontextusában nagyon is helyes, csak mindig van egy nagyobb egység, egy más, összetettebb nézőpont, ahova már kevés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. dubito freyr
2013.10.04. 14:57
Igen ilyen értelemben persze igazad van. Ha azonban utánanézel pl. Gödelnek (Einstein barátja és kb. utolsó matematikusa is volt), akkor rádöbbensz, hogy a „nem teljességi tétel” (2 is van belőle!), kerek perec bebizonyítja, hogy a matematika egy része számunkra ELVILEG megfejthetetlen. Igy volt és igy is marad! A matekot 4 részre osztja: amit tudunk, amit MÉG nem tudunk, amit TALÁN MEGÉRTÜNK, és a 4. amit SOHA!

Hogy ennek mi az oka az rejtély, a válasz kinek, kinek a tetszése szerinti Pl. az evolúció nem alkotta „erre megfelelővé” MÉG az emberi agyat, vagy ilyennek teremtettünk stb.

Ez a relativisztikus probléma azonban nem hinném, hogy a „megfejthetetlen problémák” csoportjába tartozna. Ilyen pl.: a „minden krétai hazug, mondja egy krétai”… ez a dilemma megoldhatatlan.

Hogy a tér görbül vagy nem az alighanem eldönthető, ha ma nem később… (pl. már Gaus megpróbált „megmérni”…, az azonban hogy pl. az univerzumok száma véges, vagy végtelen azt már aligha fogjuk valaha is tudni!

Pillanatnyilag az elfogadott álláspont: a mi univerzumunk 3 D… Erre vannak bizonyítékok, viszont az is igaz, hogy a relativitás elméletére is van… ha a fekete lyukak nem is értelmezhetők vele pillanatnyilag. Ma pl. épen azon spekulálnak, hogy talán még sincs sötét anyag, csak valami „forgó gravitáció” adja a feltételezett, de szükséges „erő-mennyiségét.


Ezeket a dolgokat, a jövő el fogja tudni dönteni, de hogy a panteisztikus vagy a deisztikus felfogás a helyes azt már nem igen…
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. rtagore
2013.10.04. 16:49
@dubito: Mi az a forgó gravitáció?
A sötét anyag szerintem rendes anyag, csak éppen nem látjuk, mert a műszereink nem elég érzékenyek. Sötét energia meg nincs. Ezt a csillagászok találták ki, mert másképp nem tudják megmagyarázni a távoli galaxisok növekvő sebességét.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. freyr rtago...
2013.10.04. 18:41
A sötét anyag biztosan nem rendes anyag. Egyik feltételezés, hogy az általunk ismert részecskék masszív szuperpartnerei. Ezeket fogja keresni az LHC elsődlegesen 2015-től.
Amúgy folyamatosan próbálnak a nyomára akadni, csak épp nem egyszerű, ha csak nagyon ritkán lép kapcsolatba az anyaggal.
A sötét energia pedig egy elnevezés egy olyan jelenségre, ami a gyorsuló tágulást okozza. Nagyon is létezik, csak azt nem tudja senki, hogy mi az. Ergo nem kitalálták, csak elnevezték a még meg nem értett dolgot.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. rtagore
2013.10.05. 11:05
@freyr: Miért vagy olyan biztos abban, hogy a feltételezett sötét anyag nem rendes anyag? Az LHC-ben is keresik ugyan a szuperszimmetria (Horváth Dezső nagy híve) által megjósolt részecskéket, de kétlem, hogy megtalálják. A gravitonokat is keresik (amit tudtommal nem az LHC-ben kutatnak), amik a gravitációs hullámok közvetítői, de még azokat sem találták meg.
A mélyűri vizsgálatok szerint a gyorsuló tágulás létezik, mert kimutatták. De lehet más oka is, mint a rejtélyes sötét energia (lehet pl. az is, hogy a gravitáció nagy távolságokon már másképp működik, mint a közeli tartományokon). Hogy ezért a gyorsuló tágulásért miért adtak Nobel-díjat Saul Perlmutternek, nem értem (Hubble ezerszer jobban megérdemelte volna a kutatásaiért).
Visszatérve a cikkhez: az, hogy a fotonokból molekulákat hoztak létre, egy nagy baromság, hiszen a foton csak egy közvetítő részecske, olyan, akár a bozonok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. freyr rtago...
2013.10.06. 18:33
Mert az anyag definiálva van, míg a sötét anyag nincs, illetve egy olyan anyagként van elképzelve, ami nem része az általunk anyagként ismert dolgoknak.
A sötét energiával mint már mondtam, megint csak a szavakon lovagolsz. A gyorsuló tágulás okát nevezték el sötét energiának, függetlenül attól, hogy mi az az ok. Megjegyzem a gravitáció mivel a tér-idő görbülete, nem nagyon lehet a sötét energia. A graviton lehetséges, hisz az még csak elmélet. Amennyit tudunk a sötét energiáról nem kizárt, hogy az egy átszivárgó erőhatás egy a "közelünkben" lévő másik univerzumból. Elvégre elméletben a graviton is átjut más univerzumokba, ezért gyengébb a gravitáció a többi elemi kölcsönhatásnál.
Harmadrészt a foton-molekulával megint csak elnevezések ellen háborogsz. Hogy a foton közvetítő részecskeként is viselkedik irreleváns, ugyanúgy elemi részecske, mint az anyag alkotóelemei. Ha megismétlik a kísérletet mások is, hamar lesz egy rendes neve.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. rtagore
2013.10.06. 21:14
Egy "ismeretterjesztő" filmet én is láttam, amelyben az animáció azt mutatta, hogy galaxishalmazok nagy csoportjai egyirányba távolodtak tőlünk, mintha valami húzná őket kifelé. A csillagász szerint egy másik univerzum vonzza őket. Érdekes felvetés, de hogy igaz-e valójában, soha nem tudjuk meg. Univerzumunkon kívül semmit nem láthatunk, sőt a miénknek a szélét se (ha egyáltalán van határa).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. dubito rtago...
2013.10.07. 14:33
Igy van!! Ez a "SÖTÉT ÁRAMLÁS"... amiről még beszélni sem "szabad" annyira "értelmetlen". Egyébként a sötét anyag és áramlás, na meg a fekete lyukak bizarrsága elképesztő.
Kiadták a Nobel-djat, mert az 1a szupernovák pont fordítva viselkednek, mint ahogy ezt a tudósok számára Einstein, vagy Newton gravitációs elmélete alapján elvárható lett volna.. Hogy aztán miről van szó ténylegesen NEM TUDJUK!(Egyébként a csillagászok sehogy sem akarták elfogadni a dolgot, dehát a tények makacsok voltak, minden ismétlésre csak a gyorsulás jött ki!)
A "forgó gravitáció" egy elméleti elképzelés.. ezt nem veszik pillanatnyilag komolyan.

Nem lehetetlen, hogy a sötét energia oka a Big Bang-ben keresendő, csak az érthetetlen, hogy miért gyorsul ma is, ill. miért volt egy periódus ugy 8 Mrd évig az ősrobbanás után, amikor nem így volt! Az univerzum tágulása 1929 óta ismert!! emiatt kellett Einsteinnek a híres "együtthatóját" tévedésnek minősítenie. Most ezt vissza lehetne csempészni, de a gorsulás magyarázatárhoz szükséges tömeg túlzottan nagy és más problémák is vannak még vele... Ezekről a dolgokról egyelőre nem tudunk SEMMIT... a fantázia szabadon szárnyalhat.
Bár ma már nem illő, mint a középkorban, az égitestek mozgásnak az okát az angyalokra bízni, de ezt leszámítva sötétségünk ezen felfedezések magyarázatára...középkori.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. dubito
2013.10.07. 14:38
"sötét anyag és ENERGIA"... nem az áramlás, elirás!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.10.07. 15:47
Jó látni, hogy te sem érted, hogy nem ülhetnek a tudósok és várhatják, hogy valaki megsúgja nekik a választ, hanem kérdéseket kell feltenni és elméleteket kell felállítani, amiket vagy igazolnak később, vagy megcáfolnak, vagy igazolnak majd megcáfolnak, amint több ismeret áll rendelkezésre. Ha csak a száraz tényekre támaszkodnánk, nem lenne Internet, GPS, Curiosity a Marson, Voyager 1 a Naprendszeren kívül, stb.
Tudtommal a legelfogadottabb elképzelés, hogy a sötét energia egy eddig még fel nem fedezett erőhatás.
Az ősrobbanást nem érdemes ide keverni, mivel ironikus módon egyetlen dolgot tudni csak róla, hogy nem robbanás volt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. dubito freyr
2013.10.07. 16:04
Hát igen. Kérdéseket kell feltenni. Newton is feltette, mi a gravitáció? Válasza: Fogalmam nincs, de így működik.

Hm. Deha így müködik ez az erő nem fogja elöbb utóbb a mindenséget is 1 pontba összehúzni?

Válasz: a Mindenhatótól függ.


Einstein: a görbe tér az oka a gravitációnak, nem is erő az!

Kérdés: ez a görbület nem fokozódik, nem lesz a végén mindenből fekete lyuk?

Nem mert van egy együttható...


Ja még sincs, mert a világegyetem.. rájöttünk tágul magától.


Kérdés... a végtelenségig, tágul, vagy elöbb utóbb mégiscsak oösszehuzódik?

Le kell mérni!

Megmérték többször is

Válasz a tágulás GYORSUL....

Jó volt a mérés?

Jónak találták, Nobel-díjat adtak érte...


Kérdezni persze lehet továbbra is, csak a válaszok lesznek egyre hasolóbbak Newton válaszához:

"FOGALMAM NINCS..."

Régen igy mondtak valahogy: "Ignoramus et ignorabimus
"We do not know and will not know". (Ez még a 19 sz-ban volt)

Egyedül egy német matekos állítta: Wir müssen wissen, wir werden wissen"... aztán jött Gödel: a "nem teljességi tételeivel...."

Azóta csak hümmög mindenki... na és persze kérdez.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. bkaresz200...
2013.10.07. 19:41
Már nagyon várom, hogy meg építsék a holoszobám
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.10.08. 01:11
Aztán azokkal a kérdésekkel, amik csak újabb kérdéseket vetnek fel, meg az általad hümmögéssel leírt tevékenységgel egész messzire jutottunk az ősi nomád, vadászó-gyűjtögető életmódtól.
Előbb utóbb mindenre lesz válasz, de minden egyes új válasz magával hoz egy halom új kérdést, amire adott időben nincs válasz. Paradox megfogalmazás, szándékosan, mert ilyen a tudomány. A részei vagyunk az Univerzumnak, nem állunk kívül rajta, ráadásul csak egy elhanyagolható töredékét ismerjük. Majd ha ezek megváltoznak, lesz átfogó képünk a minket most körülvevő világról. Persze nem valószínű, hogy ezek megváltoznának.
Az meg pont a jó tudós egyik ismertetőjegye, ha ki meri mondani, hogy "Nem tudom". De ráadásul olyan kérdéseket feszegetsz, amiket se megfigyelni, se megmérni nem lehet, csak (nem is feltétlen közvetlen) hatásai figyelhetők meg.
De nem is kell ilyen messzire menni, mint a sötét energia. Elég az időre gondolni. Elfogadott tény, hogy az idő a negyedik dimenzió, holott soha senki nem tudta még se megfigyelni, se megmérni. Ettől függetlenül kiválóan működik a tudomány az időre alapozva pusztán amiatt, mert észleljük egy hatását. Nem titok, hogy a tudományos életben is vannak tabu témák. Az idő mibenléte egyike ezeknek. Még Hawking se tudja, pedig neki volt néhány hajmeresztő ötlete. Bár a legutóbbi még logikusan hangzik, miszerint az idő az Univerzumunkkal kezdődött, ezért értelmetlen például az ősrobbanás előttről beszélni, mert nincs olyan, hogy előtte, ha nincs idő. De előbb fejtik meg a sötét anyag és a sötét energia mibenlétét, mint az időét.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. dubito bkare...
2013.10.08. 10:10
Hát az időt persze hogy nem tudjuk értelmezni. lévén az Kant szerint is "belső szemlélet" (a tér az "külső", azért "látjuk".
A baj ott van, hogy Gödel óta be van bizonyítva, bizonyos dolgokra nem jó már az agyunk.. nemcsak az idő és ilyesmi.. Sok dolognak nem értjük a lényegét... sok minden megfejthetetlen dilemmánal látszik ilyen többek közt maga a a gravitáció is, amit jelenleg matematikailag Einstein képleteivel ugyan jol lehet számolunk, (jobban, mint Newtonnal),de agyunknak már ez is sok. Ide tartozik alighanem a kvantum fizika is.

Hogy részei vagyunk az univerzumnak, Hát a testünk minden bizonnyal, hogy a gondolataink, érzelmeink is... hm hm az mintha más dolog lenne, de mi? Senkinek sincs biztos, elfogadott magyarázata erre. Mindennek van határa, agyunk teljesítménye sem végtelen. "Sokat tudunk, de nem eleget"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.10.08. 11:15
A tudományt pont a kérdezés viszi előre. Valóban nem érthetünk meg dolgokat, de ez a hümmögés, amire te ezt végletekig leegyszerűsíted, az a tudomány becsmérlése.

Nem tudhatunk mindent, és nem is fogunk, de kérdezni jó, sőt kérdezni kell. Egyszer lehet meglesz a válasz is bizonyos kérdésekre, csak légy türelemmel, ne akarj minden kérdésre választ kapni azonnal!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!