iPon Hírek

Főtt tojásfehérjéből újra nyerset csináltak

Dátum | 2015. 01. 27.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A fehérjék hővel történő kicsapására a legszokványosabb kísérlet a tojásfőzés. Ahogy azt kémia órán megtanultuk, a proteinek szerkezete már enyhe külső behatásokra is könnyen megváltozik. Akadnak olyan változások, amelyek visszafordíthatók, és akadnak olyanok is, amelyek visszafordíthatatlanok, vagyis a megváltozott szerkezet sosem lesz az, ami volt, még akkor sem, ha helyreállítjuk az eredeti körülményeket. A tojás fehérjéjének hővel való kezeléséről mostanáig úgy hihettük, hogy az véglegesen megváltoztatja a molekula szerkezetét, egy csapat amerikai és ausztrál kutató azonban rácáfolt erre. A szakértők rájöttek, hogyan tudják egy kémiai anyag hozzáadásával és némi mechanikai ráhatással helyreállítani a fehérjék integritását, gyakorlatilag semmissé téve a főzési folyamatot. Gregory Weiss, a Kaliforniai Egyetem kémiával, molekuláris biológiával, illetve biokémiával foglalkozó professzora és kollégái most megjelent tanulmányukban egy olyan metódusról számolnak be, amelynek révén szétbonthatók a hő hatására összegubancolódott, térszerkezetüket és ezzel funkciójukat is elvesztett fehérjemolekulák. A kibontott proteinek aztán újra eredeti állapotukba hajtogatódnak össze. A kísérletek során 20 percig főzték 90 °C-on a tojásfehérjét, és annak molekuláit sikerült újra működőképessé tenni.
A fehérjékkel kapcsolatos kutatások nagy problémája, hogy a rendkívül komplex molekulák nagyon érzékenyek számos környezeti hatásra, így harmadlagos és negyedleges szerkezetük viszonylag könnyen elkezd felbomlani, használhatatlanná téve a molekulákat. Weiss és társai tehát nem elsősorban a tojásfőzés visszafordíthatóvá tételében gondolkodtak, amikor nekiálltak a munkának, hanem arra törekedtek, hogy kidolgozzanak egy megoldást, amely révén a sérülékeny molekulák helyrehozhatók lehetnek. Erre korábban is akadtak megoldások, a módszerek azonban nagyon körülményesek, hosszadalmasak és költségesek voltak, ráadásul nem is mindig működtek. Az új metódussal viszont négy nap helyett néhány perc alatt helyreállítható a molekula működéséhez szükséges térszerkezet. Az eljárás első lépésében a szakértők a vizelet egyik összetevőjét, karbamidot adnak a kicsapott fehérjéhez, amely gyakorlatilag feldarabolja és újra folyékonnyá teszi az egybeáll masszát. Maguk a molekulák azonban ekkor még mindig használhatatlan csomókban léteznek. Ezt követően a fehérjecsomókat egy olyan készülékbe helyezik, amely mikroszkopikus folyadékörvények segítségével nyírófeszültségnek teszi ki a molekulákat. A kibontott fehérjék, a tojásfehérje egyik összetevőjét képező lizozim nevű enzim példányai a kigubancolást követően a helyes térszerkezetbe állnak vissza, és teljesen működőképesnek bizonyulnak. A szakértők szerint az új módszer átformálhatja a fehérjekutatást és fehérjéket tartalmazó anyagok előállításával foglalkozó iparágakat is. A daganatos betegségek kezelésére az egyik lehetőséget például specifikus antitestek szervezetbe juttatása jelenti, ezeket azonban mostanáig igen vesződségesen, hörcsögök petesejtjeiben kellett megtermelni, mivel az összetett molekulák minden más gyártási mód esetén hajlamosak rosszul hajtogatódni. Az új metódussal viszont az antitestek egyszerűen és olcsón megtermelhetővé válhatnak megfelelően módosított baktériumok által is, helyes hajtogatásukról pedig utólagosan lehet gondoskodni, jelentősen lecsökkentve a kezelések költségeit. A megoldás ezen túl egyebek mellett a különböző tejtermékek előállítása során is nagy segítséget jelenthet, hiszen újrafelhasználhatóvá teszi a drágán összerakott proteineket.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

11. srobi
2015.01.27. 18:33
Pár év és főtt tojásból is kikelnek a kiscsirkék.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. MZperX75
2015.01.27. 20:01
Jó dolgukban ,ilyen baromságokra pazarolják a lóvét.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Phantomstr... MZper...
2015.01.27. 20:13
El is olvastad a cikket, vagy csak a címe alapján könyvelted el hülyeségnek?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. redoxi
2015.01.27. 20:37
Ez nem hülyeség , én olyan gyógyszert kapok amiben egy speciális fehérje van és hűtőben kell tárolni elég macerás ezáltal a szállítása is . Hátha így megoldódik a szállítási/tárolási probléma .
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Philo
2015.01.27. 21:25
Jó április elsejei tréfa lehetne belőle.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. ChoSimba
2015.01.27. 22:25
Affene, nem is rántottát akartam enni, hanem nyers tükörtojást. Na nem baj, eszek rá egy marék sárga havat a kunyhó mögül...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. siriq
2015.01.28. 00:22
Megeheztem fott tojasra. Lehet a gyorsasag kedveert poached tojast keszitek. Hmm nyami a tojas.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Szefmester redox...
2015.01.28. 00:37
Én tovább fantáziálnék. A magas láz azért veszélyes mert a fehérjék kicsapódnak. Ha beadnak egy ilyen szert akkor a fehérjék megmenekülnek, és az ember is megmarad...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. 7alvoo
2015.01.28. 02:19
Ami bítzatóbb lehet, hogy ilyen logikai irányban megoldás lehet a fagyási égés regenerálására ami a hibernálás és ezzel a bolygóküzi űrutazás eggyik sarkalatos pontja.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. okostojas0... MZper...
2015.01.28. 15:22
1. Azért nagyszerű eredmény, mert eddig egy irreverzibilis folyamatról bizonyították be, hogy "visszacsinálható"

2. A gyógyszerkutatásban használt fehérjék - és ez nem túlzás - az aranynál is sokkal drágábbak: a prolia nevű termék kilóra felszorozva (persze gr-os kiszereléssel adják) 16 millió dollár, míg az arany kilója kb "csak" 40 ezer.
Ez azt jelenti, hogy ha egy kísérlet alatt a fehérje tönkremegy, akkor az már nem felhasználható és a kísérlet nagyon drága lett, más megfogalmazásban: nagyon ritkán, nagyon sok tervezéssel, nagyon kevés kísérletet tudnak végrehajtani, mert minden egyes gram 60 ezer dollárba kerül és a kísérlet után ki lehet dobni. Ez ezentúl nem igaz. Ergo a kísérletek eredményeképp előállított gyógyszer milliókkal lehet olcsóbb, nagymaminak is elérhető lesz/a TB sem fog augusztusra kiapadni. Hab a tortán, hogy a gyógyszer fejlesztés sokkal gyorsabb lehet.

3. A mérgezések nagy része a fehérjék roncsolásával jár, olyan készítmény előállítására van mód, amivel ezek a mérgezéses esetek megmenthetők.

És én még csak a felszínt kapargatom laikusként.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Renhoek 7alvo...
2015.01.28. 17:36
A "hibernálás" a magas víztartalmú sejtekben keletkező jégkristályok miatt hiúsul meg.

Jelenleg a cryobiológia egyik ága, hogy sejtroncsolás nélkül megoldják a hibernációt.

Erre már egy jelenleg is működő cég készített egy vitrifikációnak nevezett eljárást, amivel elvileg már kikerülték a jégkristályok keletkezését fokozatos fagyasztással és egy speciális fagyállókeverékkel.
... de ez egyelőre halottaknál lett kipróbálva, vagy szerveknél. Élő embernél soha nem is engedélyeztek cryogenikus fagyasztást.

Pedig megoldást jelenthet egy sor problémára, nem csak az űrutazásra. Sztázisban lehetne tartani halálos betegeket, 10-20-30 évig amikorra már lesz gyógymód.

Kis méretben rágcsálókkal, vagy szervekkel már működik a dolog, (sikerült vissza is hozni fagyasztás után) viszont nagyobb élőlénynél, mint ló, disznó sajnos még nem.

A cikkben írtakat szerintem nem lehet felhasználni, mert nem feltétlenül a fehérjék roncsolódnak (lassú fagyasztástól semmi bajuk nem lesz) hanem maga sejtszerkezet megy tönkre a jégkristályoktól. Pl idegszövet nagyon nem bírja.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!