iPon Hírek

Furcsa kémia jelzi egy leendő bolygórendszer határát

Dátum | 2014. 02. 20.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Furcsa kémiájával lepte meg a szakértőket egy fiatal, Naphoz hasonló csillag körüli porból és gázból álló korong. Az új eredmények alapján elképzelhető, hogy a protoplanetáris korongok jóval bonyolultabb képződmények, mint azt valaha is gondoltuk volna. A chilei ALMA rádiótávcsővel vizsgálódó kutatók a különös jelenségeket a gázfelhő centrifugális határnak nevezett régiójában tapasztalták, ahol csillag gravitációjából eredő erőket legyőzik a forgó gázra ható más erők, vagyis a formálódó akkréciós korong külső határán. A Tokiói Egyetem kutatója, Szakaj Nami vezette tudóscsoport egy 450 fényévnyire, a Bika csillagképben található égitestet vett górcső alá a világ legnagyobb és legérzékenyebb rádiótávcsövével. A határrégióban eddig sosem látott spektrális vonalak jelezték, hogy valami különös történik. A csillagok keletkezése egy űrbéli gázfelhő gravitációs összehúzódásával kezdődik meg. A centrumban kialakul az új égitest, és az a gáz és por, amelyet a kezdetek kezdetén nem gyűjt magába, a csillag mozgásának megfelelően forog a központ körül, lassan korong alakot véve fel. A gáz többi, a csillag forgása által kevésbé befolyásolt része ezt az akkréciós korongot veszi körbe. A kutatócsoportot tehát az a határvonal izgatta, amely az ifjú csillag protoplanetáris korongjának külső szélén húzódik. Az ALMA érzékenységének köszönhetően az eddig a hasonló felhőkben megfigyelt szén-monoxidon kívül kén-monoxidot és ciklikus-ciklopropenilidént (ciklikus-C3H2) is sikerült észlelniük a szakértőknek. Ez utóbbit az űrben több helyen is detektálták már, és kulcsszerepet játszik a reaktív szénhidrogének keletkezésében, amelyek a Földön gyakorlatilag csak laborkörülmények közt léteznek.
A Taurus Molekuláris Felhő a Földhöz legközelebbi ismert csillagkeletkezési régió. A most vizsgált csillag korábbi vizsgálata során ugyanez a tudóscsoport szénláncokat detektált az égitest körül, így nagy várakozásokkal tekintettek az ALMA használata elé. Az igazi meglepetés azonban a centrifugális határvonalon érte a szakértőket. A ciklikus-C3H2 a jelek szerint felhalmozódik a határ mentén, fokozva az itt található anyag sűrűségét. A porkorong külső szélét képező, tömörödő gázban a hőmérséklet a többi részen uralkodó mínusz 243 Celsius fokról mínusz 213 fokra ugrik. Ennek hatására az ide kerülő kén-monoxid molekulák szilárd halmazállapotból rögtön a gáz állapotba váltanak. Erre a szublimációs folyamatra kizárólag egy szűk sávban, közvetlenül a határon kerül sor, mind a sáv előtt, mind pedig mögötte fagyott állapotban, porszemcsékhez kapcsolódva létezik a kén-monoxid. A rendszer kiemelten érdekes, hiszen nagyon hasonlít ahhoz, amilyen a Naprendszer lehetett fiatalabb korában. A csillag tömege ötöde a Napénak, az égitestet körülvevő gázfelhő sugara ezer csillagászati egység, a protoplanetáris korong pedig 100 csillagászati egységnyi távolságba nyúlik. A centrifugális határ helye nagyjából megfelel annak, ahol a Nap akkréciós korongjának külső széle húzódhatott. A határrégió helye, illetve az abban zajló kémiai folyamatok tehát valószínűleg komoly befolyással lehetnek arra, hogy mekkora bolygókeletkezési zónára tesz szert egy-egy csillag. A mostani eredmények 2012-es megfigyeléseken alapulnak, amikor az ALMA űrtávcső 66 antennája közül még csak 25 volt üzemben. A kutatók azt remélik, hogy 2013 márciusa óta teljes kapacitással működő rendszerrel újabb érdekességek deríthetők ki ezzel a csillaggal, és más hasonló égitestekkel kapcsolatban is.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. partxxx
2014.02.20. 10:26
"Erre a szublimációs folyamatra kizárólag egy szűk sávban, közvetlenül a határon kerül sor, mind a sáv előtt, mind pedig mögötte fagYott állapotban, porszemcsékhez kapcsolódva létezik a kén-monoxid."
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!