iPon Hírek

Genetikai alapon térképezték fel a britek múltját

Dátum | 2015. 03. 20.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Először készült átfogó felmérés egy teljes ország népességének genetikai gyökereiről: a Welcome Trust Center humángenetikával foglalkozó kutatói a brit populációban az 1800-as évek végén jelen levő genetikai variációkat derítették fel fáradságos munkával, érdekes migrációs mintázatokat tárva fel elemzés közben. Peter Donnelly és kollégái több ezer évnyi történelem nyomaira bukkantak rá a genomokban, roppant izgalmas népességmozgásokat tárva fel a szigetország területén és a kontinentális Európában is. Napjainkban nagyon kevés olyan ember lakja Nagy-Britanniát, aki egyetlen jól körülhatárolható régióhoz tudja kötni származását, így a „területi génváltozatok” felderítéséhez vissza kell lépni néhány generációval, abba az időszakba, amikor még sokkal kevésbé volt jellemző a migráció, és a népesség nagy része ott élte le az életét, ahol megszületett. Donnelly és munkatársai alapos kutatómunkával ráakadtak 2039 olyan brit lakosra, akik annyit biztosan meg tudtak mondani elődeikkel kapcsolatban, hogy mind a négy nagyszülőjük az europid (vagy kaukázusi) rassz tagja volt, és egymástól legfeljebb 80 kilométerre születtek, méghozzá a nagyobb városoktól távoli területeken. Mivel az önkéntesek genomja ezen négy nagyszülő genetikai állományának mozaikjából áll össze, a szakértők abban reménykedtek, hogy génállományuk felhasználható lehet arra, hogy közös genetikai vonásokat lehessen kapcsolni egy-egy régió 19. századi lakosságához. Az elgondolás működött: a résztvevők 17 jól elkülöníthető csoportba kerültek a génállományukban megfigyelhető varianciák alapján, és mint az adatok ábrázolásakor kiderült, a génváltozataik alapján összetartozónak tűnő alanyok földrajzilag is nagyjából egységes csoportokat alkotnak.
A legnagyobb létszámú a Közép- és Dél-Angliából származók csoportja lett, voltak azonban ennél sokkal izoláltabb, kisebb területre kiterjedő, és élesen elkülönülő csoportosulások is. A délnyugati részeken például világosan szétválaszthatóak voltak egymástól a devoni és a cornwalli származásúak. Az Orkney-szigetek lakói érdekes módon három jól elkülöníthető csoportra oszlottak, vélhetően azért, mert az egyes szigetek populációi a földrajzi akadály miatt nem nagyon keveredtek egymással. Donnelly és társai 6209 kontinentális európai genomját is elemezték, hogy megállapítsák, hogy ezen alanyok őseinek génállománya mennyiben van jelen az egyes brit csoportok genomjában. A vizsgálat igazolta, hogy az angolszász ősök a mai Németország területéről vándoroltak be a szigetországba az 5. század folyamán, a rómaiak távozását követően. Ott aztán együtt éltek, és keveredtek az őslakosokkal, vagyis nem irtották ki ezt a népességet, ahogy egyes kutatók feltételezték, hanem lassan magukba olvasztották annak tagjait. A brit szigeteket a 8−12. század közt uraló dán vikingek ugyanakkor érdekes módon nagyon kevés nyomot hagytak hátra a britek többségének genomjában. Most, hogy a DNS egyes jellegzetességeit sikerült az egyes történeti helyszínekhez kötni, Donnelly szerint megvan a lehetőség arra, hogy a brit lakosság akár évezredekre is visszakövesse származását. Az eredmények ezen túl a betegségek genetikai hátterének kutatásában segíthetnek sokat, hiszen az új adatok révén kizárhatók a vizsgálatok anyagából a földrajzi eltérésekből adódó varianciák, így könnyebben azonosíthatóvá válhatnak a ténylegesen problémákat okozó génváltozatok.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. Terror
2015.03.20. 11:43
Beindult az Abstergo Industries.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!