iPon Hírek

Génszerkesztéssel mentették meg egy leukémiás gyerek életét

Dátum | 2015. 11. 09.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Layla Richards mindössze három hónapos volt, amikor akut limfoid leukémiával diagnosztizálták. A betegség során a csontvelő rákos őssejtjei éretlen immunsejtekkel árasztják el a szervezetet, és ezek a limfociták a csontvelőben is felhalmozódnak, zavart okozva a többi itt termelődő sejt létrejöttében. Az állapot így alacsony vörösvérsejtszámmal jár, ami légszomjhoz vezethet, a vérlemezkék alacsony száma miatt pedig vérzékenység alakulhat ki. Mivel pedig a megfelelően működő limfociták száma is alacsony, a betegek nagyon érzékenyek mindenféle fertőzésre. Laylát a londoni Great Ormond Street Hospitalban kezdték kezelni. A megszokott eljárás szerint először kemoterápiában részesült, majd csontvelő-átültetésen esett át, hogy immunrendszere helyreálljon. Az idősebb gyerekek esetében ez a kombináció 80 százalékban hatásos szokott lenni, az olyan fiatal pácienseknél azonban, mint Layla, csak a betegek negyedén segít. Sajnos a kislány nem tartozott bele a szerencsés 25 százalékba, és a kemoterápiát követően még mindig maradtak rákos sejtek a szervezetében. Kezelőorvosai ennek ellenére úgy döntöttek, hogy végrehajtják a csontvelő-átültetést, abban reménykedve, hogy az egészséges szövet talán elég működő immunsejtet tud kitermelni ahhoz, hogy elpusztítsa a megfogyatkozott számú tumorsejteket. Végül azonban a beavatkozás nem hozta meg a kívánt sikert, és Layla két hónappal a kemoterápia után visszaesett. „Ebben a fázisban gyakorlatilag reménytelen a helyzet” ‒ mondja Paul Veys, Layla egyik orvosa. A kórház dolgozói megmondták a szülőknek, hogy nem tudnak mit tenni, Layla anyja és apja azonban nem akarta feladni a harcot.
Ösztönzésükre az esettel foglalkozó orvoscsapat tagjai megkeresték Waseem Qasim kutatót, aki a University College London munkatársaként egy, a rák kezelésére alkalmas génterápia kidolgozásán munkálkodik. Módszerének lényege, hogy el kell távolítani az immunsejteket a beteg testéből, ezeket genetikailag úgy módosítani, hogy felismerjék és megtámadják a rákos sejteket, majd visszajuttatni őket a szervezetbe. Világszerte több klinikai teszt is folyamatban van hasonló metódusok kipróbálására. Egyes kezelések során egy gént adnak hozzá a T-limfocitákhoz, aminek hatására azokon megjelenik a CAR19 nevű receptorfehérje. Ez felismeri azokat a sejteket, amelyek a CD19 nevű proteint hordozzák felszínükön, vagyis az akut limfoid leukámia daganatsejtjeit, majd ezek elpusztítására utasítja a T-sejtet. A T-limfociták minden egyes kezelés alatt álló betegben történő átszerkesztése azonban nem olcsó és nem is gyors folyamat, Layla esetében ráadásul nem is működött volna, mivel a kislánynak nem maradt elég egészséges T-sejtje. Qasim és társai azonban már egy ideje azon dolgoznak, hogyan lehet univerzálisan használható T-limfocitákat gyártani hasonló célokra. Ennek érdekében egy donor T-sejtjeit módosították, és egyúttal génszerkesztéssel azt is megoldották, hogy a donorsejtek ne lássák idegennek a szervezet saját sejtjeit. Ehhez működésképtelenné tették azt a gént, amelyik az ezt a fajta azonosítást lehetővé tevő receptort kódolja. A hasonló sejtcseréknél persze ennek fordítottjára is fel kell készülni, vagyis hogy a szervezet se támadja meg a donorsejteket. Ez leukémiás betegek esetében általában nem probléma, hiszen a kemoterápia eredményeként gyakorlatilag nincs immunrendszerük, viszont ezen állapot fenntartása érdekében olyan szereket kapnak, amelyek a donor T-sejteket is elpusztítanák. Így a szakértők még egy gént működésképtelenné tettek a bejuttatásra szánt T-sejtek genomjában, láthatatlanná téve ezeket a gyógyszerkoktél T-limfocitákat pusztító antitestjei számára.
Amikor Layla orvosai megkeresték a kutatócsoportot, a szakértők génmódosított T-sejtjeiket (UCART19), amelyeken egy amerikai biotechnológiai céggel, a Cellectis-szel közösen dolgoznak, még csak egereken tesztelték. A kislány orvosai ennek ellenére engedélyt kaptak arra, hogy a reménytelen helyzetre való tekintettel kipróbálják a betegen az eljárást, ami heteken belül javulást hozott Layla állapotában. A hasonló beavatkozások egyik lehetséges kockázata, hogy a génszerkesztés során a molekuláris ollók nem a megfelelő helyen vágnak bele a DNS-be, így az egészséges sejteket is tumorsejtekké változtathatják. Layla azonban három hónappal a kísérleti kezelést követően csontvelő-átültetésen esett át, és új immunsejtjei idegenként ismerték fel a donorsejteket, majd elpusztították azokat, így a kislány szervezetében már nincsenek jelen génmódosított limfociták. Bár génterápiát már más esetekben is alkalmaztak emberi betegeken, ez az első olyan eset, amikor életmentőnek bizonyult egy ilyen beavatkozás. Túl korai lenne azt állítani, hogy Layla meggyógyult, az azonban biztos, hogy a kislány jelenleg jól van, és a korábbi jóslatokkal ellentétben megérte első születésnapját. A Cellectis 2016-ra tervezi a módszer hivatalos klinikai tesztjeinek megkezdését, Qasim elmondása szerint azonban az Egyesült Királyságban már más Laylához hasonló helyzetben lévő páciensek is részesültek a terápiában. Ezen kezelések eredményéről decemberben fognak beszámolni a kutatócsoport tagjai.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. dbelam
2015.11.09. 13:07
Nyami. A hosszú távú eredményekre marha kíváncsi vagyok, meg hogy mikorra lehet "univerzális" terápiát alkalmazni egy szúrással. (SG-Atlantisz ős-gének beültetése szintre gondolok)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Enno
2015.11.09. 13:44
Ugrót akarsz vezetni ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Renhoek dbela...
2015.11.09. 17:35
Az univerzál terápia az utólagos GM injekció. Jelenleg is csinálják állatokon főleg. Adeno/retro/lenti vírusokkal.

Emberkísérletek is voltak, pl itthon is, retinát tettek fluoreszcenssé.

A probléma vele, hogy az immunrendszer ha nincs szupresszálva, akkor megtámadja a GM szövetet. Tehát ha az ősgént szeretnénk bevinni, hogy repülhess az ugrókkal, a szervezet összes sejtjét kéne GM vírussal fertőzni, mintha embrionikus GM-ről beszélnénk.
Másik lehetőség, hogyha az immunrendszert is módosítjuk. a thymust - csecsemőmirigyet és a csontvelőt + egyéb immunszerveket. Ekkor viszont az eredeti szövetet fogja megtámadni. Ugyanis minden sejt kirakja a membránra, hogy milyen fehérjéket expresszál stb... így ha nagyon eltér, rákos vagy vírusos sejt akkor az immunrendszer legyilkolja.
Talán a jövőben lehetne egy olyan GM immunrendszert fejleszteni, amit meg lehet tanítani, melyek az ártalmatlan GM szövetes autoantigének. membránfehérjék stb..
így nem dobná ki az ősgént. sőt állati szerveket is könnyedén szupresszió nélkül ültethetnénk be.

Jelen esetben a cirkuláló sejtekkel sokkal könnyebb dolgunk van, mint egy szolid tumornál. Első körben a cirkuláló leukémiákat lehet majd gyógyítani ilyen T sejtekkel. Alap esetben a tumor evade funkciója miatt alig ismerik fel a T sejtek, NK sejtek. Illetve metasztázisos sejtek esetében is jó lehet. Az adja a tumor által okozott halálok 90%-át.
Ha sikerül levadászni a cirkuláló evades sejteket, akkor karbantartható lehet a rák is évtizedekig, akár élet végéig is. Csak meg kell oldani, hogy a GM sejteket ne pusztítsa el a saját immunrendszer.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!