iPon Hírek

Gerincszövetet növesztettek Petri-csészében

Dátum | 2014. 11. 27.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Ahogy az őssejtek kutatása előre halad, a szakértők az eredetire egyre inkább hasonlító szöveteket és szerveket növesztenek laborjaikban. Az elmúlt pár évben légcsövet, húgyhólyagot, húgycsövet és hüvelyt hoztak létre sikerrel, és ezek némelyikét már páciensekbe is eredményesen beültették. Mások összetettebb szervek, májak és szívek növesztésén dolgoznak, egy londoni kutatócsoport pedig véredények, orrok és fülek laborbeli létrehozásán munkálkodik. Néhány csoportnak már némi agyszövetet is sikerült létrehoznia, egy német kutatógárda pedig most azt jelentett be, hogy teljes gerincvelőket növesztettek egerek embrionális őssejtjeiből. A legtöbb összetett szerkezetű szerv növesztése biológiailag lebomló vázak segítségével történik. Ezt a vázat népesítik be az őssejtekkel, amely a struktúrába rendezés mellett a sejtek táplálását, és fejlődésük irányítását is végzi. Az idegszövet azonban a legbonyolultabb szövetfajták egyike. Az embrionális fejlődés során egy lapos sejtrétegként (velőlemez) kezdi, amelyből egy sor komplikált deformáció eredményeként alakul ki a velőcső. Ennek egyik végéből alakul ki idővel az agy, a többi részből pedig a gerincvelő. Mivel ezt az összetett átalakulási folyamatot nem lehetséges mesterséges vázak révén reprodukálni, idegszövetet nem lehetséges ilyen módon növeszteni.
Andrea Meinhardt, a Drezdai Műszaki Egyetem kutatója és kollégái ezért az őssejtek egy érdekes tulajdonságát, az úgy nevezet önvezérlő morfogenezist aknázták ki. A jelenséget tíz évvel ezelőtt fedezte fel egy japán kutatócsoport, akik rájöttek, hogy ha háromdimenziós térben növesztik az őssejteket, és azokat megfelelő mennyiségű molekuláris jelzőanyaggal irányítják, a sejtek képesek lehetnek olyan komplex struktúrák létrehozására, mint például egy emberi szemgolyó vagy az agy egy részlete. Meinhardt kutatócsoportjának tagjai egerek embrionális őssejtjeit ágyazták be egy gélállagú táptalajba. Ha a sejteket magukra hagyták, azokból éretlen idegsejtek fejlődtek ki, amelyek gömbszerű struktúrákba álltak össze. Ezek a gömbök nagyon hasonló sejtekből álltak, mint a gerincvelő alapját jelentő velőlemez sejtjei. A gerincvelő az agyhoz hasonlóan magas szinten organizált struktúra, amelyben a sejtek specifikus rendben helyezkednek el. Az embrióban ennek a struktúrának a kialakításáért a gerinchúr felel, amely a velőcső alatt formálódik. Sejtjei retinolsavat termelnek, amely a velőcső aljának sejtjeiben aktiválja a sonic hedgehog (Shh) nevű gént.
A gén kifejeződésével a sejtek SHH-fehérjét kezdenek termelni, amely a csőben szétterjedve koncentrációs grádienst teremt. A cső éretlen idegsejtjei érzékenyek a fehérje koncentrációjára, és ennek függvényében eltérő módokon kezdenek differenciálódni: a velőcső alsó falának közelében, ahol a legmagasabb az SHH-mennyiség, motoros neuronokká alakulnak (és később behálózzák az izmokat), az alacsonyabb koncentrációjú helyeken pedig a gerincvelőn belüli összeköttetéseket biztosító interneuronok formálódnak belőlük. Meinhardt kísérletei során a retinolsav megfelelő adagolásával hasonló hatást sikerült elérni a Petri-csészékben is, vagyis az őssejtekből megfelelő elrendezésű, differenciálódott sejtekből álló gerincszövet jött létre. Minden évben sok-sok ezer ember szenved gerincsérülést, amely gyakran részleges vagy teljes bénulással jár. Mivel a gerinc szövetének gyógyítására mostanáig nem sikerült megfelelően működő kezelési módot kidolgozni, az ilyen sérülések a legtöbbször gyógyíthatatlanok. Ha viszont a mostani kísérlet mintájára emberi őssejtekből is sikerülne laborban létrehozni a gerinc egy-egy darabkáját, remény nyílhatna ezen betegek, illetve a gerinc sorvadásos betegségeiben szenvedő páciensek helyzetének javítására.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. langward
2014.11.27. 11:13
OFF: Politikusoknak jó lesz
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Magyar88 langw...
2014.11.27. 11:32
Tökéletesen egyet értek veled!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!