iPon Hírek

Gondok lehetnek az univerzum tágulásával

Dátum | 2016. 06. 07.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az univerzum tágulása egyre érthetetlenebb: a legfrissebb mérések szerint a világegyetem 9 százalékkal gyorsabban tágul, mint a korábbi becslések szerint kellene, olyan gyorsasággal távolítva el egymástól a galaxisokat, amire egyelőre nem nagyon van magyarázat. Az univerzum gyorsuló tágulását általában egy hipotetikus, antigravitációs hatású energiaforma, a sötét energia létével szokták megmagyarázni a kutatók. A legújabb mérések indoklásához azonban már ez sem kielégítő, így vagy a megfigyelésekkel van baj, vagy pedig kozmosz szakértők által felvázolt modelljével. Adam Riess, aki a világegyetem gyorsuló tágulásának felfedezéséért 2011-ben fizikai Nobel-díjat kapott, társaival új méréseket végzett el a gyorsulás ütemével kapcsolatban, és eredményeik nincsenek összhangban a korábbi hasonló mérésekkel. Az univerzum tágulásának ütemének meghatározására két különböző módszer áll rendelkezésre. Az egyik a mikrohullámú háttérsugárzás hőmérsékletében megfigyelhető apró fluktuációkat vizsgálja. Ez a sugárzás abból az időszakból származik, amikor a világegyetem az ősrobbanás után néhány százezer évvel először vált átlátszóvá az elektromágneses sugárzás számára. Az ingadozások mértékéből az állapítható meg, hogy az univerzum tágulásának gyorsulása mekkora volt 13,7 milliárd évvel ezelőtt. A másik módszer, amelyet Riess és társai gyakorolnak, távoli galaxisok szupernóváit alkalmazza távolságmérésre, ami frissebb képet ad a tágulás üteméről. Ez azon alapul, hogy az Ia típusú szupernóvák esetében nagyjából ismert a robbanásban részt vevő anyag mennyisége, így a csillag abszolút fényessége is, így a relatív fényesség alapján meghatározható, hogy a szupernóvát tartalmazó csillagrendszer milyen messze van. A problémát az okozza, hogy a két méréssel nem ugyanaz a gyorsulás jön ki végeredményül.
David Spergel, a Princeton kutatója szerint az eltérés jelenleg még azon a szinten van, ami megmagyarázható a két módszer apróbb hibáival. Kétségkívül érdekes, és foglalkozni kell vele, de nem feltétlenül sugallja azt, hogy teljesen rossz a világegyetemről alkotott képünk. Ahogy telnek az évek, mind a korai univerzummal, mind a későbbivel kapcsolatos méréseink egyre pontosabbak lesznek, így az is egyre világosabb lesz, hogy valóban létezik-e az eltérés, vagy a mérésekben van a hiba, mondja a szakértő. Riess legfrissebb mérései például 2400 Cefeida-típusú változócsillag és 300 Ia típusú szupernóva vizsgálatain alapulnak, és az eredmények pontosságát nagyban befolyásolja, hogy mennyire precízen ismerjük a közeli változócsillagok távolságát. A következő években ez utóbbi információk jóval pontosabbá válhatnak, mivel az Európai Űrügynökség Gaia űrtávcsöve 1 milliárd Tejútrendszerben található csillag távolságának meghatározásán dolgozik. Az olyan létesítmények, mint amilyen például az antarktiszi Déli-sarki Teleszkóp vagy a most épülő chilei Simons Obszervatórium pedig a mikrohullámú háttérsugárzás varianciáit határozhatják meg minden eddiginél pontosabban. Spergel szerint egy-két éven belül világossá válhat, hogy az eltérés valóban fennáll, vagy csökkenni kezd az adatok pontosabbá válásával, ami mérési problémákra utal. Ha az előbbi helyzet következik be, az új időszak kezdetét jelentheti a fizikában. Riess és társai szerint ez esetben az egyik lehetséges magyarázat az lehet a gyorsulás megváltozására, hogy a sötét energia az idő múlásával egyre sűrűbbé válik. Ez esetben lehetséges, hogy az univerzum a teljes széthullás felé halad, vagyis idővel a galaxisoktól kezdve a szubatomi részecskékig minden elszakad egymástól. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a tágulás rejtélye mögött egy ismeretlen részecsketípus áll.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

33. ianbrenner
2016.06.07. 19:05
végünk van!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
32. Asagrim ianbr...
2016.06.07. 19:16
Ha a pár éves becsléseknél is 9%-kal gyorsabban tágul, akkor a gyorsulás üteme tényleg akkora, hogy tartós tejet már felesleges venni!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
31. kiskoller
2016.06.07. 20:33
Azt nem értem, hogy miért hipotetikus, nem megfigyelt, kb hasra csapva kitatált sötét energiával akarják megmagyarázni a tágulást, miért nem mondják azt, hogy

"figyu srácok,
Newton gravitációs elmélete faszán működött amíg földi léptékben számoltunk,
de csillagok, galaxisok és fekete lyukak esetében már fals eredményeket kaptunk,
aztán jött Einstein aki megmondta a tutit és már galaxisokkal is tudunk számolni,
viszont galaxiscsoportok meg az egész univerzum esetén az ő elméletével is fals eredményeket kapunk,
hmmm, srácok,
talán lehet hogy új gravitációs elmélet kéne, és nem légből kapott random sötét energia"?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
30. ncc1701 kisko...
2016.06.07. 20:45
Ez maga az új elméletük. Sötét energia, sötét anyag.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
29. fofoka
2016.06.07. 22:00
Ezek után szerintem az lenne a furcsa, ha két ennyire különböző módszerrel közelebbi eredményeket kaptak volna. 9% nagyon kis különbség tekintve a témáról alkotott tudásunkat (gyakorlatilag sötétben tapogatózunk).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. Trivia
2016.06.07. 22:06
Hát ezért ér mindig egyre kevesebbet a pénzünk!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. Ch00ler
2016.06.07. 22:42
Szerintem kb. fogalmunk nincs, hogy mi ez az univerzumnak nevezett valami. Igy aztán minden ilyen számolás kb. a fantasztikus filmek szintjén van...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. Asagrim kisko...
2016.06.07. 22:45
Sajnos modellek nélkül nem működik az egész. Ha nincs matek, ami megjósol valamit bizonyos paraméterekkel, akkor szó szerint nem tudják mit látnak, még akkor sem, ha majdnem kiszúrja a szemüket. Többször fordult már elő, hogy valami "újat" már sokkal régebben megfigyeltek, csak akkor nem tulajdonítottak neki nagyobb jelentőséget, mert akkor még nem volt neki neve.

Először a szabályt kell felismerni, hogy jelentőséget tudjanak tulajdonítani a szabályt követő valaminek, ezért ennyire baromi nehéz ez a tudományág.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. crowly
2016.06.08. 04:10
Az egyik módszer arra épül, hogy nagyjából tudják mennyi a szupernova robbanásban részt vevő anyag mennyisége. Itt már óriási eltérések vannak, simán több lehet az eltérés mint 9%. Csak tippelgetnek mekkora lehet annak a több millió fényévnyire lévő csillagnak a tömege. Hogy mernek ezután csak megközelítőleg is pontos eredményt várni? Egyes csillagok mérete több százszorosa lehet egy másiknak. Az anyag összetételről meg aztán fogalmunk nincs egy másik galaxisban lévő csillag esetében.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. Asagrim crowl...
2016.06.08. 09:02
Egy bizonyos szupernóva típusra figyelnek, ami mindig ugyanakkora energiával robban fel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. clyve Ch00l...
2016.06.08. 09:13
Ott a pont!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. tibaimp
2016.06.08. 11:50
Jelenleg 3 különálló együtt nem működő fizikai modell létezik, amik a "saját koordináta rendszerükben" működnek csak: a Newtoni az Einstein féle és az atomi szintre a kvantumfizika és kvantum mechanika, amit talán legjobban a káosz jellemez meg a valószínűség.
Ha valaki ezt a három modellt össze tudná gyúrni egy leíróképlettel, az kb. az elkövetkező 5 Nobel díjat zsebelné be...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.06.08. 15:31
"Itt már óriási eltérések vannak, simán több lehet az eltérés mint 9%."

Nem hiszem hogy az a képletük hogy fogták a csillag tömegét, beszorozták valami konstanssal, és azt mondták, hogy oké, ennyivel gyorsul a tágulás. Te igen?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. BiroAndras tibai...
2016.06.08. 17:12
Az Einstein-féle relativitás elmélet magában foglalja a Newtoni mechanikát. Szóval csak két nagy elmélet van nem három. És van már több elképzelés is az egyesítésükre, de egyelőre nem tudunk olyan kísérleteket végezni, amivel ezeket tesztelni lehetne.
https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BArelm%C3%A9let
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. VAjZY
2016.06.09. 04:57
Valóban a 2. modellel van a probléma, már "csak" a nagy számok (mindenféle téren) miatt se lehet közelítő becslést sem adni a csillagok mennyiségéről és minőségéről, általánosságban. Ehhez egyszerűen nem tudunk még elég reprezentatív példát vizsgálni.
Még a fényen és annak hullámhosszán, mint olyanon alapuló mérések is sántítanak, (zajszűrés) úgyhogy csak valószínű, figyelemfelhívó hír volt ez. - aminek attól még természetesen örülünk, jó néhanapján tudatni, hogy épp mikkel küzdenek az Univerzum tudósai.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. kiskoller ncc17...
2016.06.09. 06:25
De behozni egy teljesen új, nem tapasztalt jelenségek, tárgyat, teljesen más, mint új szabályszerűségeket felfedezni!

Asagrim: Értem én, hogy nehéz az új elmélet kitalálni, meg olvastam is lehetséges megoldásokról (húrelmélet meg több téridő dimenziós elméletek)

Csakhogy nem azt halljuk a hírekben, hogy a tudósok nem tudják, mi a baj az einsteini elmélettel, hanem azt halljuk, hogy az einsteini elméletek szupijók, csak van ez a nem észlelt fekete energia, ami az univerzum energiájának jelentős részét kiteszi.


Teljes más dolog elismerni, hogy nincs működő elméletünk, meg egy nem működő elmélet köré nem létező dolgokat gyűjteni, csak azért, hogy kábé helyes eredményeket kapjunk.

Ez engem az Einstein-féle gravitációs állandóra meg az éterre elmékeztet. Kitaláltunk légből kapott dolgokat hogy ne kelljen szembe néznünk azzal, hogy rosszak az elméleteink.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. CyberPunk6... kisko...
2016.06.09. 08:10
Többször akartam már írni egy-két dologról itt a topicban, de aztán végül mindig kitöröltem ,mert úgy ítéltem meg, hogy nem lehetne róla érdemi vitát folytatni, inkább nem veszek részt benne.

De neked siekrült olyan mondatokat leírnod, ami mellett már nem tudok elmenni szó nélkül.


Amikor azt mondjuk, hogy egy elmélet "szupijó", akkor az azt jelenti, hogy bizonyos fizikai körülmények között a számolt és a tapasztalt eredmények összhangban vannak és az elmélet alapján meg tudjuk jósolni a jelenség rengeteg összetevőjét.


Vegyük alapul a legegyszerűbbet, a newtoni fizikát. A newtoni fizika igaz? Egy csomó baj van vele, egy csomó dologra nem igaz és a newtoni fizika mégis "szupijó". Mert a fizikában rengeteg hatás érvényesül és bizonyos körülmények között mások a dominánsak.
A newtoni fizika a hétköznapi életünkben is megfigyelhető jelenségek jelentős részére tökéletesen jó KÖZELÍTÉST ad, annyira, hogy még a PONTOSABB KÖZELÍTÉST ADÓ einsteini fizikát nincs is értelme használni, hiábai smerjük és ad pontosabb eredményt, felesleges.
Pedig a fénysebességhez közeledve a newtoni fizika teljesen használhatatlan és kénytelen vagyunk einstein pontosabb modelljét használni.
(60-60 km/h sebességgel ütközik két autó frontálisan, akkor azt mondjuk newton szerint, hogy 120-szal ütköztek, pedig valójában 119,999999998-km/h-val [nem számoltam ki, csak érzékeltetésnek van itt a szám, de nem állhat messze a valóságtól])


A newtoni fizika nem rossz és az einsteini sem az. Mindkettő szupijó, de megvannak a határai, amiket ismerünk, tudunk és ennek megfelelően kezeljük. Mindegyik alkalmas arra, hogy kiszámoljunk dolgokat, amiket utána kísérletekkel igazoljunk.
Mindegyik közelítés, nem pontos és nem működik minden körülmények között, mert nem teljes.
Az eisteini fizika nem felülírta a newtonit, hanem kiegészítette.
Mivel ez még több helyen működik és ad megfelelő eredményt. Pontosította.
A következő lépés nem ennek az egésznek a kidobása, mert nem illik bele minden ebbe a rendszerbe, hanem ennek a rendszernek a továbbfejlesztése.

Eszközök millióit és jelenségek millióit építjük ezekre az elméletekre, ezek a számolások és elméletek ezen körülmények között működnek. Használjuk őket, hogy dolgokat alkossunk.
Tehát kimondhatjuk, hogy az általunk ismert körülmények közötti domináns hatásokat ismerjük és ezért jó közelítéssel számolni tudjuk.

Amit nem tudunk, hogy az ezeken a határokon kívül lévő környezetben milyne hatások a dominánsak, és nem is ismerjük az összes ilyen hatást.


Ezekre próbálunk elméleteket gyártani és ez itt már a modern elméleti fizika. Itt sok a találgatás és a gyűjtő fogalom, ahol egy hatást tudunk mérni, de nem tudjuk még az egyenletet felírni rá, nem tudjuk, hogy egy-vagy több dologról van-e szó és ezek nagyon nehéz dolgok.
De az összes ma már használt elmélet így indult.
Einstein például soha nem kapott nobel díjat a relativitás elméletért, hanem miután kísérlettel sikerült igazolnia, hogy lehet valami az elméleteiben, utána kapott valami tök másért (fényelektromos jelenségért).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. BiroAndras kisko...
2016.06.09. 10:52
Az éter teljesen korrekt elképzelés volt, egyetlen hibája, hogy a kísérletek egyértelműen cáfolták a létezését.
A tudományokban alapszabály, hogy mindíg a lehető legegyszerűbb elméletet fogadjuk el, ami összhangban van a kísérleti eredményekkel. Ez egyszerűen csak Occam borotvájának alkalmazása.
Einstein állandója pedig ma az egyik legjobb jelölt a sötét energiára, úgyhogy még simán lehet, hogy létezik.
Van egy nagyon jó előadás sorozat a kozmológiáról, ami sok más közt ezt is részletesen elmagyarázza. Szerintem egy jó középiskolai fizika tudással megérthető a nagy része. [LINK]
Youtoube-on is fent van a legtöbb rész.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. sutyko_hop...
2016.06.09. 11:40
Ehehehe!
Lehet meg is Laviolette-nek van igaza es semmi nem tagul sehova.
Az egesz voroseltolodas felre van ertelmezve.
Akit erdekel nezzen utana mirol is irt a foszer...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. hunstree
2016.06.09. 12:11
A fizikusok előállítanak egy modelt, ami megjósol valamilyen eredményt.
Aztán mérnek, ezzel ellenőrizik a modelt, az eredmény pedig így néz ki:
Model(paraméterek) = model_által_jósolt_érték + mérési_hiba + model_hiba.
Amíg a model_hiba közel 0, addig minden szép és jó. Amikor viszont más paramétereket használnak és a model_hiba megnő, akkor újra van mit kutatni. Ekkor megváltozik a model. Belekerül a model_hiba függvénye és próbálják kitalálni mi is ez a függvény pontosan. Aztán ha eltalálják mi van ebben a függvényben, akkor a model_hiba ismét 0-ra csökken. Ekkor értelmezik az új model-t - (lefordítják a halandók nyelvére) -, és mindenki ünnepli az áttörést. Most a model_hiba függvény neve sötét anyag. Még nem tudjuk mi az, de ott kell, hogy legyen, mert már megmértük. Sötét energia dettó ugyanez. Persze pár tulajdonságot már ismerünk: a sötét anyag nem nagyon lép kölcsönhatásba semmivel se. Honnan tudjuk? Onnan, hogy eddig minden kölcsönhatást számításba vettünk, mégse észleltük az jelenlétét.
A mérési hibáról még nem írtam. Minnél pontosabb műszerekkel mérünk annál inkább csökken a mérési hiba és lassan előtűnik "a ködből" a model hibája. A pontosabb műszerek egyik előfeltétele a pontosabb model. Ezért nem csinált Archimedes hadron ütköztetőt.

Disclaimer: ez az én nagyon absztrakt modelem arról, hogyan működik a kutatás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. kiskoller Cyber...
2016.06.09. 14:02
Ezt mind értem, és ha megnézed ezt is írtam le.

(Mondjuk a Newtoni elmélet nem lesz igaz, csak attól, mert helyes eredményeket kapsz bizonyos keretek között. Ugyanis nem csak előrejelzéseket ad, hanem indoklást is. De ez már tudományfilozófia meg episztemológia, maradjunk a témánál.)

Szóval megismétlem: Az einsteini elmélet rossz előrejelzéseket ad hatalmas tömegek esetén. De ez nem azt jelenti, hogy a hatalmas tömegeken kívül van még egy plusz dolog, hanem jelentheti azt is, hogy szimplán a művelet, amivel a nagy tömegekből kiszámolja a gravitáció mértékét a fizikus, hibás.

Amikor a tudósok a sötét energiáról írnak, nekem az jön le, hogy itt valami a csillagoktól meg galaxisoktól különálló entitásról van szó, holott elképzelhető, hogy szimplán az egyenletekkel van a baj. Pont ugyanúgy, ahogy a Newtoni egyenletekkel volt baj.

Számolhatnánk galaxisok pályáit newtoni fizikával, majd a megfigyelések után hozzáadhatnánk/elvonhatnánk egy értéket, amit aztán elnevezhetnénk sötét energiának.
De nem ezt tesszük, mert van egy jobb elméletünk (igen, jobb, mert egyszerre működik földi ÉS csillagközi léptékben, míg a másik csak előbbiben) (szerk: bizonyos pontosság mellett)
Így nem gondoljuk azt, hogy van egy teljesen új energiaforma, hanem elismerjük, hogy az a modell abban a helyzetben hamis.

Remélem érthető, mire akarok kilyukadni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. BiroAndras kisko...
2016.06.09. 15:34
Az alap probléma nem az, hogy az egyenletek pontatlan eredmény adnak, hanem az, hogy teljesen nem úgy műküdik a világegyetem, ahogy kellene.
A megfigyelések szerint az univerzum tágulása gyorsul. Ezt több független mérés is megerősíti, tehát elég biztosan tudjuk.
A probléma az, hogy a korábban helyesnek vélt egyenletekkel semmiképpen se lehet a gyorsulást magyarázni. Ehhez kell valami teljesen új erő. A legegyszerűbben ezt úgy lehet előállítani, ha feltesszük, hogy az üres térnek is van egy kicsi energiája. Így az egyenletek már pontosan leírják a tágulást, és az eddig ismert fizika se romlik el, mert a hatás csak nagyon-nagy távolságok esetén észlelhető.
Ez lehető legkisebb módosítása az eddigi elméleteknek, ami magyarázza a megfigyeléseket, ezért a legnagyobb valószínűséggel helyes.
Nem ez az első eset, hogy a mérések alapján feltételezzük valaminek a létezését, amit nem látunk. Például a neutrínó létezését is így jósolták meg, pedig akkor még remény se volt a közvetlen észlelésükre.
Vagy mondhatnám a mostanság népszerű Higgs bozont is, amit a részecskefizika standard modeljéhez kellett.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Asagrim
2016.06.09. 16:05
Az egésszel az a gond, hogy kizárólag az autós forgalom megfigyelésével próbáljuk meghatározni a közlekedési lámpa funkcióját, amit nem tudunk közvetlenül megfigyelni, csak sejtjük hogy létezhet, viszont így soha a büdös életben nem fogjuk felfedni a sárga létét, csak a pirosét meg a zöldét.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. BiroAndras Asagr...
2016.06.09. 16:31
Simán ki lehet találni, hogy van sárga. Meg lehet figyelni, hogy van egy átmeneti állapot, amikor bizonyos autók még átmennek, sőt, gyorsítanak, míg mások már megállnak. Ebből lehet sejteni, hogy valami jelzést kapnak arról, hogy hamarosan piros lesz.
A tudósok nagyon kreatívak tudnak lenni a közvetett megfigyelésekkel. Ha sok ezer nagyon okos ember évtizedeken át napi sok órát tölt egy probléma megfejtésével, jó eséllyel többre jutnak, mint egy átlagos képességű, a témához alig értő ember öt perc alatt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. kiskoller BiroA...
2016.06.09. 16:45
Áhá!

Így már világos.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Asagrim BiroA...
2016.06.09. 17:29
Ja, simán ki lehet találni, hogy van sárga, mert marha egyszerű volt a példa. Csak aminél "sok ezer nagyon okos ember évtizedeken át napi sok órát" agyal, ott már nem ilyen egyszerű a helyzet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Asagrim BiroA...
2016.06.09. 17:31
"Vagy mondhatnám a mostanság népszerű Higgs bozont is, amit a részecskefizika standard modeljéhez kellett."

Ja, és még mindig kell. Rámondták hogy fú, megvan, dejó, aztán mégsem, mert mennyiségileg kevés, kellene még 2-3 bozon mellé, hogy így együttesen alátámasszák a 40 éve matekolva megalkotott modellt (amiért már ki is osztották a Nobel díjat, mert miért ne, majd kiosztják még egyszer ugyanazért annak, aki rácáfol egy jobb modellel).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. BiroAndras Asagr...
2016.06.09. 18:55
De a Higgs bozont megtalálták. És pont olyan amilyennek megjósolták. Azt meg eddig is tudtuk, hogy a standard model egy tákolmány. Azon csodálkozik mindenki, hogy ilyen jól működik. Egy korrekt modellhez kell a relativitás elmélet és a kvantumfizika egyesítése.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Asagrim BiroA...
2016.06.09. 19:51
Pont ez az, hogy nem olyan, mint amilyennek megjósolták, mert kellene 3 vagy 4 féle Higgs-Bozon a modell szerinti Higgs-tér megalkotásához, amiből találtak egyet. Olvass utána, nem én találtam ki.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Sonny26
2016.06.09. 21:58
Huha, itt már nagyon lement a méret az univerzumról a szubatomi részecskékig, na ez tetszik.
Kérdés:
Mennyi az a molekuláris "tömeghatár", ahol még a kvantummechanika a helyes, és ahol az einsteini mechanika kezdődik?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Sonny26 Asagr...
2016.06.09. 22:00
Nálad a pont, mivel én is úgy olvastam, hogy "nagyon közelítő becsléssel" adták meg azt az energiaszintet, amivel az adott bozon rendelkezik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. BiroAndras Sonny...
2016.06.10. 13:23
Nincs éles határ. Elvileg akármekkora méretben méretben működik a kvantumfizika, de nagyobb dolgok kevésbbé szeretnek hullámként viselkedni. Már sikerült kimutatni hullámszerű viselkedést egész nagy molekuláknál is.
https://www.quora.com/What-is-the-biggest-object-discovered-that-obeys-quantum-mechanical-theory
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Asagrim BiroA...
2016.06.10. 15:38
Szerintem jóval több nagyméretű tárgy jóval sűrűbben viselkedik a kvantumfizika elvén. Máshogy nem tudom megmagyarázni hogyan kerül elő egy cucc olyan helyen, ahova szilárdan emlékszek, hogy tuti nem raktam!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!