iPon Hírek

Gyermeki intelligenciával rendelkeznek a varjak

Dátum | 2014. 03. 31.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A varjak újabb teszten bizonyították magas intelligenciaszintjüket: az új-kaledón varjak (Corvus moneduloides) a jelek szerint értik a vízkiszorítás működését, és különbséget tudnak tenni a tömör, illetve az üreges tárgyak közt is. A madarak értelmi képességei régóta legendásnak számítanak. Ezopusz egyik meséjében a szomjas varjú egy vizet tartalmazó edényt talál, a folyadék szintje azonban túlságosan alacsony ahhoz, hogy csőrével elérje. A madár erre kavicsokat kezd dobálni az edénybe, és egészen addig emeli a víz szintjét, amíg kényelmesen ihat belőle. A fabula tanulsága, hogy apró lépésekkel minden probléma megoldható, Sarah Jelbert, az Aucklandi Egyetem kutatója azonban kíváncsi volt a mese szó szerinti tartalmának valóságosságára is, így különféle kísérletekkel igyekezett kideríteni, hogy a varjak valóban képesek-e az Ezopusz által leírtakra. Az eredmény lenyűgöző: a madarak még azt is kiválóan megítélték, hogy mely objektumok alkalmasabbak a vízszint nagyobb fokú megemelésére. Jelbert szerint az új-kaledón varjak vízkiszorítással kapcsolatban demonstrált értelmi képességei az 5−7 éves emberi gyermekek intelligenciaszintjének felelnek meg. Korábbi kísérletek igazolták, hogy a vetési varjak értik, hogy kavicsok vízbe dobálásával a folyadék szintje emelkedni fog, és azt is tudják, hogy a nagyobb darabok révén nagyobb mértékű emelkedést lehet elérni. Azzal is tisztában vannak ugyanakkor, hogy a fűrészpor szintje másképp viselkedik azonos taktika alkalmazásakor.
Az új-kaledón varjak a madárvilág ezermesterei, ellentétben a vetési varjakkal a vadonban is állandóan különféle szerszámokat fabrikálnak a problémák megoldásának megkönnyítése érdekében. Jelbert összesen hat madarat fogott be a kísérlet érdekében. Kettő közülük nem mutatott érdeklődést a feladványok iránt, így ezeket szabadon engedték, a másik négy azonban ismételten igazolta a faj géniuszát. A mellékelt felvételen látható madarak tehát vadon élő példányok, bár tény, hogy a faj tagjait már annyiféle intelligenciatesztnek tették ki az elmúlt évek során, hogy könnyen elképzelhető, hogy a populáció számára egyes trükkök már magától értetődőnek tűnnek. Jelbert varjai előzetes tréningként megtanulták, hogyan tudnak üvegcsövekbe ejtett kavicsok révén hozzáférni az ezek alján ingatag konstrukciókba zárt finom falatokhoz. A varjakat a későbbi kísérletek során sem szomjaztatták, a jutalmat mindig a víz felszínén lebegő élelemdarabkák jelentették. Az első teszt során a varjaknak arra kellett rájönniük, hogy míg a kavicsok vízbe potyogtatása eredményre vezet, ha homokkal van tele a cső, nem számíthatnak hasonló hatásra. Ezt hosszabb-rövidebb idő alatt az összes példány megértette. A második teszt célja annak vizsgálata volt, hogy mennyi idő alatt jönnek rá a madarak arra, hogy a víz felszínén lebegő „kavicsok” nem segítenek céljuk elérésében. A varjak ezt is hamar megtanulták, és idővel már a vízbe ejtés előtt képesek voltak kiválogatni, és félretenni az üreges, várhatóan lebegő darabokat, hogy aztán ezek helyett a nehezebb változatokat használják.
Arra is rájöttek a madarak, hogy a könnyű objektumok mellett az üreges darabok sem szolgálják céljaikat, és rövidesen 90 százalékos biztonsággal a tömör tárgyakat választották a vízbe ejtésre. Két varjú a jelek szerint ezt próbálkozás nélkül is kidolgozta, mivel egyetlen egyszer sem kísérleteztek az üreges darabok vízbe helyezésével. A madarak hamar rádöbbentek, hogy ha van választási lehetőségük, érdemesebb azon az edényen dolgozni, amelyben eleve magasabban áll a víz, arra azonban nem mindannyian jöttek rá, hogy jobban járnak, ha a vékonyabb csövet választják a vastagabbal szemben. Jelbert szerint különösen érdekes, hogy míg a madarak a tömör és az üreges, illetve a könnyű és a nehéz tárgyak közti különbséget gyorsan átlátták, arra nem igazán jöttek rá, hogy az edény méretei is befolyásolják a feladat végrehajtásának sikerességét. Szerinte ennek egyik oka az lehet, hogy a varjak szerszámkészítő madarak révén jóval alaposabb ismeretekkel rendelkeznek a használt tárgyakkal kapcsolatban, mint azokkal az objektumokkal, amelyeken használják ezeket. Az utolsó teszt során egy U alakú cső egyik, szűk szárában volt a jutalomfalat, és a szélesebb szárba kellett dobálni a köveket ennek elérése érdekében. Volt ugyan olyan varjú, amely ezt is megoldotta, de összességében ez bizonyult a legnehezebb feladatnak, és a többség nem is boldogult vele. Jelbert szerint az eredmények remekül körülhatárolják, hogy mire képesek és mire nem képesek a varjak. Láthatólag gondban voltak, amint az ok-okozat közti egyszerűbb összefüggések nem bizonyultak működőképesnek.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

5. LechooEdy
2014.03.31. 11:41
Tudtuk, hogy milyen jó a problémamegoldó képességük. Akár melyik varjúfélének, mátyásmadárnak... Lehet az egyik Futuramas rész tényleg megvalósul, csak először nem pingvinekkel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. orimate
2014.03.31. 11:44
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. VAjZY
2014.03.31. 14:16
Legtöbbször mintha túlságosan is azt hinnénk, hogy rajtunk kívül a többi állat valahol máshol "nevelkedett", nem itt a Földön. Ugyanazon természeti törvények vonatkoznak rájuk is, mint ránk, miért is akkora csoda, hogy képesek tanulni a jelenségekből? Nekik is vannak érzékszerveik és potenciájuk a tanulásra, hiszen erről szól a túlélés. Bizonyos értelemben lemehetnénk így alapvetően az élőlény fogalmáig, aminek egyik legfontosabb jellemzője, hogy reflektál a környezetére. Ez a hierarchikus felfogás mindig is zavart. Biztosak lehetünk benne, hogy mi sem tudunk minimum annyi dolgot, mint amennyit a többi állat nem tud, de mi igen. De az is elég, ha belegondolunk, hogy a saját szervezetünk úgy egy kész biokémia labor, s úgy működik minden benne, mintha egy tudós lenne, mi mégsem fogunk ebből fel semmit.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. kiskoller
2014.03.31. 15:13
Ha biológiai komplexitás alapján mérjük az intelligenciát, akkor csak 1-2% különbség van a körpályán álló óriás teleszkópon keresztül kémlelődő,az Univerzum létrejövetelének okait megismerő ember, s egy fadarabot használó, termeszeket a várukból kibáyászó csimpánz között.

Az emberi és állati intelligencia között nincs minéségi, csak mennyiségi különbség. Nekünk szimplán egy kicsivel több van abból, ami okossá tesz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. petike2004
2014.03.31. 15:13
okosabbak, mint némely ismerősöm...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!