iPon Hírek

Háborúk és birodalmak − számokban

Dátum | 2013. 09. 26.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A háborúk hatásait általában nagyon is negatív fényben látjuk, Peter Turchin, a Connecticuti Egyetem kutatója azonban egy nemrégiben megjelent tanulmányban arról számol be, hogy az általa lefuttatott számítógépes szimulációk szerint a háborúzás kulcsszerepet játszott a birodalmak, bürokráciák és vallások kialakulásában, vagyis abban, hogy világunk ma úgy néz ki, ahogy. Bár a történelem alakulását kétségkívül rendkívül sok különböző faktor befolyásolja, amelyek közül egyes befolyásoló tényezők csak egyetlen alkalommal állnak fenn, Turchin szerint valamilyen szinten lehetséges modellezni, és számszerűleg leírni, hogy adott körülmények közt milyen kimenetel várható. A történetírás görög múzsája után általa kliodinamikának elnevezett módszer lényege, hogy hipotéziseket hasonlít össze a tényleges adatsorokkal, igyekezve megtalálni a leginkább valósághű modellt. Turchin legutóbbi projektje során az Exeteri Egyetem kulturális evolúciós szakértőjével, Thomas Curie-vel fogott össze, és az időszámításunk előtt 1500 és időszámításunk szerint 1500 között kialakuló nagyobb társadalmak történetét igyekeztek számítógépen szimulálni. Ehhez először is 100 kilométer oldalhosszúságú négyzetekre osztották fel Afrika és Eurázsia területét. Az egyes egységeket terepviszonyaik, tengerszint feletti magasságuk, illetve mezőgazdaságra való használhatóságuk alapján jellemezték. Az aktuálisan létező népcsoportok határterületeire haditechnikát „telepítettek” a kutatók, kezdve a lovak hadi használatával, majd virtuálisan egymásnak uszították a szomszédos feleket. A győztesek technológiája aztán továbbterjedt a vesztesek területére. A szimuláció során egy olyan térkép keletkezett, amelyen kirajzolódott, hogy egy adott időszakban egy területi egység milyen esélyekkel tartozott valamilyen civilizációhoz.

Currie elmondása szerint modelljük meglepően pontosnak bizonyult, hiszen a tényleges történelmi adatokkal összevetve 65 százalékos pontossággal jósolja meg a birodalmak felemelkedését. Amennyiben azonban a haditechnikát eltávolítják a képletből, a modell pontossága 16 százalékra zuhan. A kutatók szerint ez egyértelműen jelzi, hogy a háborúskodás milyen fontos hajtóereje volt a civilizációs törekvéseknek. Más kutatók úgy vélik, hogy a mezőgazdaság és a társadalmi intézmények kialakulása volt a fő hajtóerő ebben, Truchin és társai szerint azonban, bár ezek is kétségkívül fontos tényezők voltak, a birodalmak felemelkedésében a háborúskodás szerepe volt az elsődleges. A modell Currie elmondása szerint is meglehetősen kezdetleges egyelőre, és számos faktort figyelmen kívül hagy, azonban leegyszerűsített volta ellenére nagyon jól működik. Egyetlen nagyobb probléma akad vele: az közép-ázsiai birodalmak felemelkedését nem volt képes megjósolni. Ezen a területen valószínűleg valamilyen más tényezőnek is kulcsszerep jutott, amelyre a kutatók egyelőre nem akadtak rá. A projekt azonban kétségkívül nagyon érdekes, és új szempontból közelít az emberi történelemhez. A kezdeményezés másik jelentős előnye pedig az lehet, hogy globális történelmi adatbázisok létrehozását segíti elő, hiszen ahhoz hogy még pontosabb modelleket lehessen kreálni, minél részletesebb ismeretekre van szükség a megtörtént eseményekkel kapcsolatban. Az ilyen adathalmazokból pedig nemcsak a kliodinamikával foglalkozók, hanem a hagyományosabb utakon járó történészek, régészek és társadalomtudósok is sokat profitálhatnak.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. prohlep
2013.09.26. 10:36

1: csinálnak egy modellt, amelynek működésében alapvető szerepe van a haditechnikának

2: amikor eltávolítják a haditechnikát, akkor csodálkoznak, hogy komoly múködésbeli eltérést tapasztalnak

3: az a 60-valahány százalékos jóslás alig több a teljesen bizonytalan 50%-nál

4: a két kép rettenetesen eltér egymástól: brit szigetek, észak-közép Európa, Afrika, közép Ázsia, ... szóval alig marad hely, ahol stimmel

Publikálgatunk szinte bármit, tehát vagyunk.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!