iPon Hírek

Három évnél hosszabb napfogyatkozások egy távoli rendszerben

Dátum | 2016. 03. 03.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Képzeljük el, milyen lehet egy olyan bolygórendszerben élni, ahol a központi csillag 69 évente három és fél évig tartó, szinte teljes napfogyatkozásokon esik át. Pontosan ez történik a TYC 2505-672-1 katalógusjelű, 10 ezer fényévnyire található, újonnan felfedezett rendszerben, amely több szempontból is rekordernek számít, állapították meg a Vanderbilt Egyetem és a Harvard szakértői által vezetett, több amerikai intézmény kutatóinak munkáját összefogó csoport tagjai. Egyrészt az eddig felfedezett kettőscsillagok közül ebben mérték a leghosszabb idejű csillagfogyatkozást, másrészt ebben a rendszerben a leghosszabb a fogyatkozások között eltelt idő is. A korábbi rekorder mindkét kategóriában az Epsilon Aurigae volt, amelyben a rendszer egy bizonyos pontjáról nézve a központi óriáscsillagot 27 évente takarja ki társa, 640–730 földi napra blokkolva annak fényét. Ez a kettőscsillag jóval közelebb van a Földhöz (nagyjából 2200 fényévnyire) és fényesebb is, így egyszerűbb tanulmányozni. Az Epsilon Aurigae kapcsán a kutatók úgy vélik, hogy az egy sárga óriáscsillagból és egy Napnál picit nagyobb méretű, vaskos porkoronggal körülvett fősorozatbeli csillagból áll. A TYC 2505-672-1 legutóbbi Földről látható fogyatkozásáról több ezer profi és amatőr csillagászok által készített felvételt gyűjtöttek össze a kutatók, majd ezeket összevetették a Harvard 1890–1989 között az északi égboltról készült felvételeivel. Ezt a gigantikus fotólemez-gyűjteményt az utóbbi években kezdték digitalizálni az egyetem munkatársai a DASCH nevű projekt keretében. A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ egyik munkatársa, Sumin Tang éppen a digitalizáló projekt kapcsán figyelt fel először az érdekfeszítő bináris rendszerre.
Joey Rodriguez egy konferencián hallott először is a kettőscsillagról, majd Tanggal közös munkába kezdve elkezdtek utána járni, hogy milyen felvételek készültek még az ég kérdéses régiójáról az elmúlt években. Rodriguez a széleslátószögű KELT-robottávcsövek kutatócsoportjának tagjaként nagyjából 9000 olyan felvételt talált az adatbázisban, amely az elmúlt 8 évben készült, és ábrázolja a bináris rendszert. A Harvard fotólemezei közt kutakodva összesen 1432 releváns felvételre akadtak rá a szakértők, majd a profi és amatőr csillagászokat tömörítő AAVSO-hálózathoz folyamodva további több száz képet gyűjtöttek össze a rendszer közelmúltjáról. A képek elemzése alapján a TYC-2505-672-1 nagyon hasonlít az Epsilon Aurigaehez, ugyanakkor néhány dologban jelentősen el is tér ez utóbbi rendszertől. A most felfedezett kettős két vörös óriásból áll, amelyek egyikét méretes anyagkorong öleli körül. Ennek a korongnak köszönhető, hogy annyira hosszú ideig tartanak a rendszerben a fogyatkozások. Mivel a kettőscsillag nagyon messze van a Földtől, csak korlátozott mennyiségű információ gyűjthető be égitestjeivel kapcsolatban. A szakértők azonban azt megállapították, hogy a porkoronggal körülvett égitest felszíne 2000 °C-kal melegebb a Napnál, átmérője ugyanakkor csak fele központi csillagunkénak. Ez alapján a kutatók szerint igen valószínűnek tűnik, hogy a gigantikus anyagkorong (részben legalábbis) a csillag ledobott külső rétegeiből épül fel. A két égitest legalább 20 csillagászati egységre van egymástól, ami nagyjából a Nap és az Uránusz távolságának felel meg. A rendszer annyira messze van bolygónktól, hogy jelenleg a legnagyobb távcsövekkel sem lehet elkülöníteni a két égitestet, mondja Rodriguez. A kettős rendszer szerkezetét tehát csak az egyetlen csillagnak látszó pötty fényességváltozásai alapján tudták felvázolni. A kutatók mindenesetre abban reménykednek, hogy 2080-ra, amikor a következő fogyatkozás esedékes lesz, utódaik már olyan műszerekkel lehetnek tanúi az eseménynek, amelyek pontosabb képet adnak a folyamatról.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

12. sensejke
2016.03.03. 18:57
Én láttam hasonlót: Riddick-22 évente sötétség
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. zuldker
2016.03.03. 19:14
Jaja , szerintem onnan szedték az ötletet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. ChoSimba sense...
2016.03.03. 20:14
Az nem Riddick, hanem Pitch Black -22 évente sötétség.
Bár szerepelt benne Riddick
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.03.03. 23:22
Inkább csak Pitch black, a 22 éves magyarázatot csak az itteni fordításban csapták hozzá.
Annyiban viszont igaza van sensejke kartácsnak, hogy amikor később próbáltak a karakter köré egy egész Riddick "univerzumot" tákolni, akkor átnevezték a filmet Riddick - Pitch black címre.

Amúgy meg nem áll az analógia, ez nem napfogyatkozás (ha egyáltalán van ott bolygó), inkább csak innen nézve érdekesség.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. tomchee
2016.03.04. 00:27
Valójában a csillag rendszer szedhette a Pitch Black-ből az ötletet,.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. zorrd023
2016.03.04. 00:55
Hmmmm. Ha már 10 ezer fényévre nem tudják két külön csillagnak látni innen semmi technikával, hiába a 20 cs távolság köztük, akkor kicsit nehéz a jóval messzebbi csillagok körüli bolygótalálásoknak hinni... Mert akkor ott az egy pixel vagy annyi se néha kicsit halványabb? Ha meg csak abból tippelnek hogy lehet bolygó az ami okozza, az azért nem annyira 100%.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. ChoSimba zorrd...
2016.03.04. 08:40
A bolygókat csak közeli csillagok körül "látjuk".
Az összes eddig megtalált "látható" bolygó 500fé-n belül van, nem pedig 10000fé távolságnál. Olyan messze már csak egyéb trükkökkel tudjuk detektálni, de azok már mind "1 pixelesek".
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Tyberius zorrd...
2016.03.04. 10:36
A Plútó létezését is csak tippelték kb. 90 évig. Aztán meglett. Hidd el, nem hülyék ezek, fizikusok
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. zorrd023 Tyber...
2016.03.04. 17:10
Érdekes hogy sok sok éve tudták már a bolygóinkat. A távcsövek és teleszkópok előtt bőven.

Egyébként is nem csak a bolygókra utaltam azzal hogy 10 ezer fényévre már egy pixelnek látszik két csillag. Hanem mikor már millió és milliárd évekre mennek, lassan egy egy galaxis is egy pixel, azzal meg nem sokat tudnak meg belőle, max azt hogy az össz sugárzása + külső jó sok zavar, kb milyen neki.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. ChoSimba zorrd...
2016.03.04. 17:34
A galaxisok nagyobbak mint 1 pixel, legalább 10x10 pixel.
A Hubble által legutóbb felfedezett, eddigi legtávolabbi galaxis kb. ekkora.
Persze ez nem hordoz sokkal több információt, mint az 1 pixel
A látható fény egy dolog, az egyéb hullámhosszak meg további dolgok. És akkor még van spektruma is a fénynek, szóval nem csak a pixelek szolgálnak információval.

És távcső nélkül is láthatóak a bolygóink, talán az Uránusz már nem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Szefmester zorrd...
2016.03.05. 11:40
Azt vágod hogy némelyik bolygót szabad szemmel látni, míg másik párat már nem?
Tippelhetek? Nincs is olyan hogy tudomány, minden ilyen tény és találmány csak kitaláció, mert valójában a zsidónáci gyíklények mindent meghamisítanak hogy hiteltelenítsék a tudósokat...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.03.06. 08:42
"Érdekes hogy sok sok éve tudták már a bolygóinkat. A távcsövek és teleszkópok előtt bőven. "

Mi ebben az érdekes? A legtöbb ember fejében van két ilyen bigyó (asszem a szem), amiket ha az ég felé fordítanak, vicces dolgokat lehet ám látni... például olyan csillagokat, amik mozognak, meg aztán néha visszafelé is mozognak, satubbi. El is nevezték őket vándorló csillagoknak (a.k.a. planéta, vagy itthon bolygó merthogy bolyonganak össze-vissza). Miért kellett volna ehhez távcső? Az csak a távolabb / jobb látáshoz kellett, a Szaturnuszon túlra, meg a kisebb méretű cuccokhoz (holdak, kisbolygó öv)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!