iPon Hírek

Hat éven át vizsgálták a felhőmagvasítás hatékonyságát

Dátum | 2014. 12. 15.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Fontos és régóta várt eredményekkel zárult az eddigi legjelentősebb felhőmagvasítási kísérlet. A projekt keretében az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) meteorológusai hat egymást követő télen permeteztek ezüstjodid-szemcséket egy wyomingi hegység fölötti légrétegekbe, annak kiderítése érdekében, hogy a beavatkozás mennyivel növeli a leeső hó mennyiségét. Roy Rasmussen vezető kutató elmondása szerint a felhőmagvasítással 5−15 százalékkal növekedett a leeső csapadék mennyisége, ez a statisztika azonban csak akkor állja meg a helyét, ha a kísérlet félresiklott szakaszait figyelmen kívül hagyják. Ilyen esetnek tekinthető például, amikor az ezüst-jodid nem egészen a célba vett helyekre került, így a csapadék nem a vizsgált terület fölött esett le. A kutatócsoport ennek ellenére úgy gondolja, hogy az évekig tartó tesztelés meggyőzően igazolta, hogy felhőmagvasítással megnövelhető a hómennyiség, így az amerikai államban érdemes lehet azt rendszeresen alkalmazni, hiszen jelentős mértékben a hegyekben felgyűlő téli hókészletektől függ a régió vízzel való ellátottsága. (Wyoming a Colorado vízgyűjtő területéhez tartozik, a folyó pedig az öntözések és az éghajlatváltozás miatt egyre kevésbé alkalmas arra, hogy a vonzáskörzetében élő több tízmillió embert ellássa vízzel.)
A felhőmagvasítás lényege, hogy megfelelő méretű részecskéket juttatnak a felhőkbe, amelyeken aztán összegyűlnek a mikroszkopikus vízcseppek, a megnövekedett tömegű részecskék pedig a vízzel együtt csapadék formájában a földre hullanak. Ez legalábbis az elmélet, a módszer tényleges működését azonban mostanáig csak nagyon „finoman” tesztelték, általában egyetlen felhőt vagy viharrendszert magvasítva, majd követve, amiből viszont nem lehet megfelelő mennyiségű adatot összeszedni a tudományos elemzéshez. Rasmussen és társai viszont a hat év alatt tekintélyes mennyiségű információt halmoztak fel, amely alapján már lehetséges a következtetések levonása. A wyomingi kísérlet további fontos eleme, hogy a szakértők egy kontrollterület is kijelöltek. A kísérlet céljára két egymáshoz közel eső, hasonló időjárási körülményeknek kitett hegyvidéket választottak ki, és felváltva hol az egyik, hol a másik fölött alkalmaztak felhőmagvasítást, de közben a másik a területen leeső csapadékmennyiséget is figyelemmel követték. A magvasítható felhőket radiométerrel választották ki, ennek révén ugyanis képesek voltak megállapítani, hogy mennyi vizet hordoznak a hegyekhez közeledő felhők. Ha a körülményeket megfelelőnek ítélték, a nyolc rendelkezésükre álló generátort bekapcsolva négy órán keresztül ezüst-jodidot permeteztek ki a hegyek azon részén, ahol felszálló légáram uralkodott. Ezt követően megvárták, míg a felhő elvonul, majd lemérték a leesett hó mennyiségét.
A hat év alatt összesen 118-szor indították be a generátorokat az egyik vagy a másik területen, ami tekintélyes adatmennyiséget eredményezett, még úgy is, hogy a kísérletek egy részét végül kénytelenek voltak kizárni a vizsgálatból. Néhányszor előfordult ugyanis, hogy az ezüst-jodiddal meghintett felhők a kontrollterület fölé sodródtak, használhatatlanná téve a megfigyelési adatokat. Továbbá többször is megesett, hogy nem minden generátort kapcsoltak be, mivel a szél olyan irányba fújt, hogy fennállt a veszélye, hogy a felhőkből leeső hó nem a kijelölt területen, hanem egy közeli autópályán köt ki. A szakértők azonban a használhatónak ítélt adatok alapján is biztosak abban, hogy a felhőmagvasítás működik, és valóban növeli a leeső csapadék mennyiségét. A következő lépés tehát már a szövetségi tagállam vezetőin múlik. Egy átfogó felhőmagvasítási projekt megvalósítása 725 ezer dollárba kerülne évente, innentől tehát az lehet egyik legfontosabb kérdés, hogy megéri-e ennyit befektetni annak érdekében, hogy 5−15 százalékkal több hó hulljon le telente.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

11. jamborka
2014.12.15. 10:31
És ki tudja milyen globális hatásai vannak ennek a felhőmagvásításnak.
nem célszerű a természettel ujjat húzni.

lásd pilis pedig csak ónos szitálás volt. de az is lehet, hogy ebben is benne vannak az amcsik ugyanis Magyarországon is vannak ilyen generátorok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. wishformor...
2014.12.15. 10:51
@jamborka
"nem célszerű a természettel ujjat húzni."
elobb utobb ez is masterelve lesz mint eddig, minden, kezdott anno a tuzzel, aztan a vizzel, folyoszabalyozas, genetika, genmodosiatas. stb
ez egyfajta fejlodes ha tatszik ha nem.
Ez a hulyeseg, meg hogy ujjat huzni a termeszettel, nevetseges. kb mint imatkozzunk az istenhez, vagy jarjunk esotancot, mert szomjan halunk, vagy nem tudunk locsolni. Ha rajtatok (zoldek, konzervativok) mulna, meg mindig indakon utaznank farol fara...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. jamborka wishf...
2014.12.15. 11:14
Mi az hogy rajtatok?
Semmi közöm semmi féle szervezethez, és ne keverd össze egy globális rendszer működését egy tűzrakással.
És igen fejlődés, arra felé, hogy ott teleszórják a fossal, feljut a felsőbb légkörbe és ki tudja milyen károkat okoz a világ egy teljesen másik pontján, jelenleg kb. 2 órával tudnak előreszámolni, (80-90%! pontossággal) nagy szuper sz.gépekkel. akkor honnan tudnák, hogy ez a beavatkozás mit okoz rövid illetve középtávon.

csak megjegyzem mellékesen oly annyira nem vagyok zöld, hogy én nem a bolygót féltem, hanem saját magam, a bolygónak mindegy kihalna az emberiség 500-1000K év és kb 20mm lerakódás lennék 40m mélyen.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. tomchee jambo...
2014.12.15. 15:51
Jamborka:"És igen fejlődés, arra felé, hogy ott teleszórják a fossal, feljut a felsőbb légkörbe és ki tudja milyen károkat okoz a világ egy teljesen másik pontján,"

"A felhőmagvasítás lényege, hogy megfelelő méretű részecskéket juttatnak a felhőkbe, amelyeken aztán összegyűlnek a mikroszkopikus vízcseppek, a megnövekedett tömegű részecskék pedig a vízzel együtt csapadék formájában a földre hullanak."

Persze ettől független én sem tartom okos húzásnak az ilyesmiket, mert kitudja mi lesz a hosszú távú következménye, de végül is az amcsikért nem kár.
Mondjuk azon elgondolkoznék, hogy az a csapadék mennyiség ami az 5-15% többletet jelenti, hova hullott volna le eredetileg, és nem-e fog onnan hiányozni...?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Avisto tomch...
2014.12.15. 16:32
Nekem is ez az egyik dolog ami eszembe jutott, amivel ma több esik ott annyival kevesebb fog holnap valahol másutt. Feltételezem hogy ezt tudják is de gondolom a legkevésbé se érdekli őket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. efi99
2014.12.15. 18:38
Jó az a fehér ruha a hóban, fél óráig keresik egymást 2 mérés közben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. fidoone
2014.12.16. 07:54
Azt értem, hogy az embereknek vízre van szükségük. De nem tartom szerencsésnek a természet rendjébe való beavatkozást. Gondolom "járulékos veszteség" számukra az adott területeken a megnövekedett hómennyiség miatt a helyi élővilágnak okozott kár. Egyáltalán készült ilyen elemzés? Gondolom nem csak +10-20 cm a cél.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Zabalint
2014.12.16. 08:55
Egyébként állítólag a nagy mennyiségű hóágyúzás is növelheti a környéken a természetes havazás mennyiségét.

Lokális időjárás befolyásolásra eddig is volt példa, pl. a borvidékeken a jégeső elleni rakéták, vagy a kínai olimpián az esőfelhők eloszlatása. Valóban vitatható, hiszen externáliákat okozhatnak, és itt nem csak a természetről van szó, hanem mondjuk farmer vagy és a földed azért kap kevesebb esőt, mert 100 km-el arrébb a sípálya tulajdonosa lecsapatta hóként, ez neked konkrét károkat okozhat. Ezzel együtt tiltani nem kéne, valamilyen módon viszont durván adóztatni kellene.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Bzsolt
2014.12.16. 10:40
Ez is csak a pénzről szól, mivel a vidéken ahol bevetnék, kevés a víz, így máshogy akarják megoldani a problémát, kérdés, hogy ez a 750K dollár évente kevesebb vagy több, mint amennyiért most megoldják a dolgot.
Azt is figyelembe kell venni, hogy ami víz most itt leesik, az másutt hiányozni fog, így valszeg a másik államban okoz majd vízhiányt, és ők fognak fizetni a vízért, így duplán megéri nekik ez a technológia A pénz beszél, az eső esik. De ki mondja meg, hogy hol?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. ChoSimba
2014.12.16. 19:09
A lényeg nem látja senki ? Még most vegyetek ezüst és jód részvényeket, mert nemsokára hatalmas kereslet lesz rá !
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. lif3tim3
2015.01.01. 18:54
Az ezüstjodid egyik egyik kiváltó oka a pajzsmirigy elváltozásoknak. Okos kísérlet... Ha beviszik csapadékkal a növényekbe, az nagyon káros. Chernobil után is ezzel akarták leszedni a szennyezett csapadékot az égről. (Apropó Chernobil szarkofágja 30 évre lett tervezve. Jövőre lejár a szavatossága, míg az alatta lévő sugárzó anyag felezési ideje 50 000 év. )
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!