iPon Hírek

Haven Moon - Fejtörők nagyon türelmeseknek

Dátum | 2016. 08. 02.
Szerző | Morte
Csoport | JÁTÉK

Az 1997-ben megjelent Myst hatalmas sikert aratott, és nagy rajongótábort szerzett magának. A műfajteremtő nagy klasszikus hatása ma is érezhető, ezerszám készülnek a Myst-klónok és az olyan alkotások, amelyek tisztelegni szeretnének a nagy előd előtt. A Haven Moon, amely egyetlen alkotó, François Russel munkája is egy ilyen darab. A játék története a Seleos nevű holdon játszódik, amely a Menra nevű bolygó körül kering. Menra civilizációja elpusztult, és minden élet kihalt a bolygón. A kataklizma egyetlen túlélője Ektor Turren, a tudós, aki a Seleoson kialakított bázisának köszönheti életét. A játék kezdetén ezen a holdon találjuk magunkat, és Turren rövid üzenetéből tudhatjuk meg mindezt. A túlélő tudós teleport sugarával kutatta az univerzumot, míg ránk talált, és ide nem hozott minket - jobb helyeken ezt emberrablásnak hívják. Turren célja, hogy megismertesse velünk életét és munkásságát, és hogy fáradtságunk ne legyen hiába, azzal kecsegtet, hogyha megfejtjük furmányos szerkezeteinek működését, hazatérhetünk, és összegyűjtött kincseit is magunkkal vihetjük. Bár az alkotó szerint a Myst mellett Jules Verne művei szolgáltak még inspirációul számára, a szigeteken található gépezetek (jellegzetes formájú tekercsek, vezeték nélküli áramtovábbító rendszerek) inkább Nikola Tesla találmányait juttatták az eszembe. A helyszíneket szerető gondossággal készítették el, már rögtön az elején kék ég alatt, kellemes, napfényes tengeri környezetben állhatunk neki a rejtvényfejtésnek. A háttérzene megnyugtat és kikapcsol, amire szükségünk is lesz, a pályák ugyanis tetszetősek, de nem midig praktikusak: akadnak feleslegesen hosszú utak, túl szűk folyosók, az álnok, keskeny csigalépcsőkről nem is szólva, amelyek nagyon hamar ősellenségünkké válnak. A játék világa mindössze négy apró szigetből áll, melyek között gyakran kell utazgatnunk, sajnos ilyenkor mindig végig kell nézzük az átvezető animációt, amelyet ráadásként még egy töltőképernyő is követ.
Az irányítás az alapbeállításokkal elég különös: az egér bal gombjával aktiváljuk a kapcsolókat, karokat és egyben ugyanezzel a gombbal megyünk előre - mondanom sem kell, hogy ez mennyi problémát tud okozni. Szerencsére a játék indításakor bejövő Unity-s panelen beállíthatjuk a saját irányítási sémánkat. Ám ez sem fog változtatni azon, hogyha egy olyan pontra nézünk éppen, amit aktiválni lehet, akkor "megbénulunk", a játék nem enged mozogni. Nem annyira zavaró, hogy emiatt a hajunkat tépjük, de időnként bosszantó tud lenni. A fejtörők maguk nem lennének rosszak, de egy kis tupírozás még rájuk fért volna. Az alapötletek jók, de egyrészt a játék nem ad elég útmutatást azzal kapcsolatban, hogy mit is vár el tőlünk, másrészt nem ad elég visszajelzést arról, hogy jó úton járunk-e. Mindez ahhoz vezet, hogy egyes feladványokat csak találgatással tudunk megoldani, és ha megvan a megoldás, akkor sem fogjuk igazán érteni, hogy miért pont ez volt a helyes út. Akadt például olyan feladvány, amelyhez a segítségek több helyszínen szétszórva helyezkedtek el, és gyakorlatilag észrevehetetlenek voltak. Nincs azzal baj, ha egy rejtvény megfejtése sok türelmet igényel, de irreális elvárás a játékossal szemben, hogy órákat töltsön apró csavarok keresésével, és még irreálisabb azt várni, hogy ezt még élvezze is. A rossz dizájnra nem lehet mentség a nosztalgiára, meg a régi idők játékainak lassabb tempójára vagy nehézségére hivatkozni. Nem is nevezném a játékot hardcore-nak, mivel a fejtörők inkább csak az információ hiánya miatt nehezek. Maga a játék elég rövidke, és nincs benne igazán sok feladvány, sőt az egyik még ismétlődik is. Kb. 1-2 órányi tartalom van benne, amely a mászkálással, próbálgatással és a töltőképernyők szemlélésével együtt akár 5-10 órára is nőhet. Mivel amatőr alkotó munkája, első szárnypróbálgatásnak nem rossz. Látszik, hogy a fejlesztő sok időt, szeretetet és energiát fektetett bele, de a tapasztalat hiánya is visszaköszön. Nem játszhatatlan a darab, a koncepciót érdekesnek, a rejtvényfejtést azonban unalmasnak találtam, mivel a fejtörők nem voltak igazán elegánsak. Érzésem szerint a történet lehetett volna részletesebb, egy ilyen típusú játékban sokat hozzáadhatott volna a hangulathoz (és ugye a szövegek megírása kevésbé erőforrás- és időigényes, mint a fejlesztés többi része). A 14,99 eurós ár nem lenne túl sok a befektetett munkát és külcsínt figyelembe véve, de sajnos pont a fejtörők azok, amik levonnak a darab értékéből. Olyan érzésem volt, hogy ebbe a játékba csak úgy érdemes belefogni, ha több ember együtt játszik, és közülük az egyik a fejlesztő... Ő közben elmesélhetné mindazt a háttérinformációt, amit a játék elmulasztott.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!