iPon Hírek

Hivatalosan is vége a COROT küldetésének

Dátum | 2013. 07. 02.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Könnyen előfordulhat, hogy 2017-ig exobolygóvadász űrtávcső nélkül marad az emberiség, mivel a szakértők felhagytak azzal a reménnyel, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) COROT nevű űreszköze esetleg javítható lehet. A COROT 2006 decemberének végén indult útjára Bajkonurból, és az első sikeres 2,5 év után további négy évvel hosszabbították meg küldetését, ezt azonban már sajnálatos módon nem volt képes befejezni. Az űrtávcső elsődleges adatfeldolgozó rendszere még 2009-ben hibásodott meg, tavaly novemberben pedig a másik fedélzeti számítógép is felmondta a szolgálatot, így az eszköz ettől kezdve nem volt képes továbbítani a 27 centiméteres távcső által rögzített adatokat a Földre. A szakértők reménykedtek abban, hogy esetleg idővel újra tudják indítani a rendszert, fáradozásaik azonban nem jártak sikerrel, így a múlt héten bejelentették, hogy felhagynak a további próbálkozásokkal, és hivatalosan is befejezettnek tekintik a küldetést. Bár az űrtávcső Föld körüli pályán tartózkodik, felkeresésére és helyben történő kijavítására nem fog sor kerülni (ahogy annak idején a Hubble esetében több alkalommal is megtörtént), mivel egy ilyen akció többe kerülne, mint egy új távcső felbocsátása. A COROT a következő hónapok során alacsonyabb pályára ereszkedik, majd a kezelők leállítják a még működő rendszereket, és a műszer a légkörben elégve fejezi be pályafutását. A COROT működése során több mint 30 exobolygót és további nagyjából száz exobolygó-jelöltet azonosított a fedési módszer révén, így a misszió sikere kétségtelennek mondható. A projekt kutatói ennek ellenére egy kicsit csalódottak, mert tavaly még abban reménykedtek, hogy esetleg 2015-ig is üzemben maradhat az eszköz. A COROT-ot üzemeltető kutatócsoport más stratégiát folytatott, mint a Kepler-projekt munkatársai. Míg ez utóbbiak rendszeresen frissítették a potenciális extraszoláris planéták listáját, az európai kutatók rendszerint csak akkor jelentettek be egy-egy felfedezést, ha a bolygó létét biztosan sikerült megállapítani, és minden fontos adatot begyűjtöttek az égitesttel kapcsolatban. Ennek köszönhetően a COROT által felfedezett exobolygókról beszámoló tanulmányok a legalaposabb tudományos munkák közé tartoznak a tudományterületen belül.

Az űrtávcső legfontosabb felfedezésének talán az első Naprendszerünkön kívüli kőzetbolygó megtalálása nevezhető, amire 2009 februárjában került sor. A COROT−7 b katalógusjelű exobolygó 489 fényévnyire van a Földtől, és bolygónknál 1,58-szor nagyobb átmérővel rendelkezik. Az Egyszarvú csillagképben található szuperföld alig 20 óra alatt kerüli meg központi csillagát. A COROT küldetésének vége abból a szempontból sem jelent túl jó hírt, hogy az exobolygók észlelését végző másik nagy űrtávcső, a Kepler is komoly gondokkal küzd. Az eddig 132 exobolygót, és 3216 potenciális planétát felfedező űreszközön a pozicionáló rendszer hibásodott meg. A 2009 márciusa óta üzemben lévő, heliocentrikus pályán keringő távcső egyik reakciós kereke már tavaly meghibásodott, ezt a problémát azonban még meg tudták oldani az egyetlen tartalék kerék révén, januárban azonban egy újabb reakciós kerék kezdett rakoncátlankodni, majd május közepére teljesen felmondta a szolgálatot. A projekt munkatársai még nem adták fel teljesen a reményt, de sok esély nincs arra, hogy a Kepler helyzetének beállításáért felelős rendszer javítható lehet, ami küldetés végét jelentheti. Mind az Európai Űrügynökség, mind a NASA 2017-re tervezi a következő exobolygókat kutató űreszköz felbocsátását: az ESA Cheops nevű műszere ismert bolygók lakhatóságát fogja vizsgálni, az amerikai TESS pedig új világok után kutat majd, a Keplerhez és a COROT-hoz hasonlóan a fedési módszert alkalmazva. A bolygóvadászok persze addig sem maradnak feladat nélkül, amíg ezek a műszerek működni nem kezdenek, hiszen számtalan földi távcső segíti megfigyeléseiket, illetve a két űrteleszkóp jelentős mennyiségű archivált adata is elemzésre vár még, így ha folyamatban lévő űrbéli küldetéssel nem is, exobolygó-felfedezésekkel azért számolhatunk a következő években is.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!