iPon Hírek

Hogyan kerüljünk meg egy üstököst?

Dátum | 2014. 08. 07.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Ahogy arról tegnap beszámoltunk, a Rosetta űrszonda több mint tízévnyi utazás után megérkezett célpontjához, a Csurjumov−Geraszimenko-üstököshöz. A délutáni sajtótájékoztatón egészen friss tudományos eredményeket is közöltek az Európai Űrügynökség szondáját irányító csapat tagjai, valamint részletesen elmagyarázták azt is, hogy mi fog történni a következő hetekben. A mellékelt animáción a Rosetta tervezett pályája látható. A szonda egyelőre szökési pályán tartózkodik, és gyakorlatilag az üstökös előtt halad. A következő napokban-hetekben egyre kisebb és a maghoz egyre közelebb eső háromszögeket ír majd le, az első fordulókra vasárnap, illetve szerdán kerül majd sor. Ahogy Frank Budnik, a küldetés repülésdinamikai irányítója elmondta, a mag körül végül felvett cirkuláris pálya magassága várhatóan 10−30 kilométer között lesz valahol.
A végleges pálya erősen függ az üstökösmag gravitációs terének szerkezetétől, amelyet éppen ezért részletesen igyekeznek felderíteni. A mag gravitációját egyébként már több mint egy hete érzékelik a Rosetta műszerei, egyelőre azonban nagyon gyenge erőharásokról van szó, így a fordulásokkor alkalmazott manőverek minimális energiabefektetéssel megoldhatók lesznek. A szakértők legnagyobb félelme, vagyis hogy a magnak nincs stabil forgástengelye, hanem össze-vissza bukdácsol az űrben, nem igazolódott be. Ha az üstökös nukleuszának alakját továbbra is nagyon érzékletesen leíró gumikacsa-analógiánál maradunk, „űrszárnyasunk” gyakorlatilag folyamatos előrebukfenceket végez, 12,7 földi óra alatt fejezve be egy fordulót, forgástengelye pedig a nyak vonalában található.
A tegnapi napon megérkeztek az első, immár alig 100 kilométeres távolságból készült felvételek is az üstökösről, amelyeken szintén akadtak érdekességek. A kutatók már korábban is felfigyeltek arra, hogy a két nagyobb tömeget összekötő nyaki rész fényesebb környezeténél, a legújabb vizsgálatok alapján pedig úgy tűnik, hogy jelenleg ez a régió lehet a kóma, vagyis az egyre gyarapodó ritkás légkör legfőbb forrása. Itt vélhetően maga a felszín is jeges, így könnyebben olvad, mint az égitest por borította egyéb részei. Azmellékelt képek tegnap reggel készültek, és 2,2, illetve 2,4 méter/pixeles felbontással mutatják a Csurjumov−Geraszimenko felszínét. A következő időszakban a szonda fedélzetén található műszerek megkezdik az üstökös részletes tanulmányozását, ami az égitest megismerésén túl elengedhetetlen a küldetés folytatásához is. A gravitációs tér jellege, a felszín anyagi jellemzői, az anyagkibocsátás mértéke és a számtalan egyéb adat lényeges szerepet kap majd a Philae nevű landolóegység leszállási helyének kiválasztásakor.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. gibdj
2014.08.07. 21:58
Lenyűgöző!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. partxxx gibdj
2014.08.08. 09:14
Az!

Egy üstökös felszíne "madártávlatból".
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!