iPon Hírek

Hogyan lett a vadmacskából házi kedvenc?

Dátum | 2014. 11. 11.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Ha a házi macskát és legközelebbi rokonát − a feltevések szerint közvetlen ősét − az afrikai vadmacskát (a mellékelt képeken) egymás mellé helyezzük, elsőre nem sok különbséget fogunk felfedezni. Nagyjából hasonló méretűek és formájúak, viselkedésük ugyanakkor gyökeresen eltér. Míg az Afrikában és a Közel-Kelet szavannás részein honos vadmacska könyörtelen vadász és kifejezetten agresszív állat, a szelíd, doromboló házi macska a világ egyik legnépszerűbb házi kedvence. Az átalakulás nagyjából 10 ezer év háziasítás eredménye, és egy genetikai vizsgálatnak köszönhetően a szakértők azt is kezdik megérteni, hogy a gének szintjén pontosan milyen változások történtek a domesztikáció során. A macska és az ember kapcsolata a földművelés megjelenésével kezdett szorosabbá válni. A közel-keleti földműveseknek sok bosszúságot okoztak a gabonakészletekbe beszökő rágcsálók, a vadmacskáknak ugyanakkor új, mindennél gazdagabb vadászterületet jelentettek az emberi települések, így egyre gyakrabban fordultak meg a falvakban. A feltevések szerint gyakorlatilag magukat háziasították: a legkevésbé agresszív példányok egyre közelebb merészkedtek az emberhez, előnyt kovácsolva a falvakban hozzáférhető egyéb élelemforrásokból és az emberi védelemből. A következő évezredek alatt testméretük enyhén lecsökkent, különböző színű és mintázatú bundák alakultak ki, és az állatok egyre barátságosabbak lettek. A kutyák, a tehenek és a többi háziasított állat hasonló folyamaton ment át, a kutatók azonban mostanáig nem tudták, hogy pontosan mely géneket érintette a változás. Michael Montague, a Washington Egyetem kutatója és kollégái azonban nemrégiben azonosítottak néhányat a kérdéses gének közül. A munkát a szakértők a házi macska genomjának részletes leírásával kezdték, majd a kész szekvenciát összevetették a szarvasmarha, a tigris, a kutya és az ember genetikai állományával. Az eredmények alapján a házi macska genomjában 281 olyan gén van, amely az utóbbi néhány ezer évben jelentős szelekciós változásokon ment át. Ezek némelyike a hallással és a látással kapcsolatos, de akadnak az anyagcserét érintő változások is.
A legérdekesebb felfedezést azonban akkor tette a kutatócsoport, amikor 22 házi macska, illetve két afrikai és két európai vadmacska genomját hasonlították össze. Ennek során 13 gént találtak, amely szerepet játszott abban, hogy a vadállatokból szelíd házi kedvencek váltak. A gének némelyike a jelek szerint a gondolkodásban és a viselkedésben játszik szerepet, egyebek mellett a félelemreakciók alakulásában, illetve a jutalom ellenében történő tanulásban. Mindkét jelleg változása összecseng azzal, amit a macskák háziasításával kapcsolatban tudni vélünk, mondja Montague. Ahhoz, hogy az állatok hozzáférjenek az emberi közösségek nyújtotta előnyökhöz, kevésbé félénkké kellett válniuk, az ízes falatok ígérete pedig új, az emberrel való kapcsolat szempontjából előnyösebb viselkedések elsajátítását segítette elő. Érdekes kérdés, hogy amennyiben a macskák a többi háziasított állathoz hasonló genetikai változásokat hordoznak, miért maradtak meg jóval vadabbnak, mint mondjuk a kutyák. A szakértők szerint erre az lehet a magyarázat, hogy a macskagenom jóval kevésbé intenzív változásokon esett át, mint a kutya génállománya. Míg a kutyák egyes becslések szerint már 30 ezer éve velünk élnek, a macska domesztikációja jóval frissebb fejlemény. A macskák esetében ráadásul nem beszélhetünk arról, hogy az ember bizonyos célokra tenyésztette volna őket, mint a kutyákat vagy a szarvasmarhákat. A macska és az ember kapcsolata egyszerűen egy mindenki számára előnyös egymás mellett élésként kezdődött, amelynek során azonban egyik fél sem szólt bele különösebben a másik életébe. A kutatás eredményei a szakértők szerint számtalan kérdést segíthetnek megválaszolni azzal kapcsolatban is, hogy az ember hogyan vált szelíddé, és hogyan kezdett társas közösségekben élni. Az ezt lehetővé tevő változások ugyanis ugyanazon génekhez köthetők, amelyek a macska és az ember együttélését is lehetővé tették.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

15. m76
2014.11.11. 15:32
Áltudományos maszlag. A macskák csak azért szelídek az emberrel szemben mert közöttük nőnek fel. Ha egy házimacska köjök emberektől teljsen elzárva nő fel, akkor ugyanolyan "félénk" és vad lesz, mint a vadmacska.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. ChoSimba m76
2014.11.11. 15:51
Valószínűleg nem olyan vad, de nyilván vadabb mint a házi macska. Mondjuk megnéznék egy perzsát vadászat közben
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. dzsuz87 m76
2014.11.11. 15:51
Akkor tartsál otthon vadmacskát. Lehetőleg a lakásban.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Zabalint m76
2014.11.11. 15:57
Nincs igazad. Félénknek félénk lesz, de nem ugyanolyan félénk, mint egy vadmacska. A vadmacska meg még ha az emberrel nő fel, akkor is félni fog az embertől, csak nem annyira, mint a vadon élő társai.

Az állatok viselkedését ugyanis genetikai és tanult dolgok egyaránt befolyásolják.

Szerk.:
De most komolyan, te olyan hülyének nézed a kutatókat, hogy ők vagy mások, akiknek az eredményeit ők is felhasználták, nem vetették össze ezeket a dolgokat?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. m76
2014.11.11. 16:16
Az egyetemeken pont a régi berögződött dogmákat sulykolják, és aki új vizekre próbál evezni azt általában ellehetetleníti az elit. Ha csak egy olyan gondolata van ami ellen megy a jelenlegi konszenzusnak

A genetika sokkal bonyolultabb és szerteágazó műfaj mintsem hogy pár állat génállományának a hevenyészett összehasonlításából messzemenő következtetéseket lehetne levonni.

Ezen kívül a "saját magát háziasította" kifejezés olcsó reklámszöveg, aminek nincs helye egy tudományos irományban.

Ráadásul az evolúció nem egy tudatos dolog, laikusok (és sokszor elismert kutatók) is felcserélik az ok okozati viszonyokat. Pl, hogy azért van az embernek szemöldöke, hogy elvezesse a vizet a szemtől. Ez a világ legnagyobb marhasága.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. magyargabo...
2014.11.11. 16:19
a kutya esetén nem csak az idő (30e helyett mai becslések alapján inkább 60-80e év) hanem az az alapvető különbség, hogy az eredeti kutya, a farkas falkában él és szigorú szabályok szerint, amiből kiindulva az emberrel való együttélés sokkal magasabb szintű együttműködést fejlesztett ki
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.11.11. 16:20
Nem azt mondom, hogy nincs genetikai különbség a vadmacska és a házi macska között, hiszen a házi macska évezredeken át más környezetben élt mint a vadmacska.

De azt badarságnak tartom, hogy meg akarják találni a szelíd gén-t. Ez nem ilyen egyszerű. A viselkedés nagy részéért a környezet felelős nem pedig a génállomány.

A kettő együtt adja a egyedet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.11.11. 16:23
A házi macska szerinted nem vadászik? Konkrétan perzsát nem láttam még vadászni, de ez annak köszönhető, hogy azokat nagyon ritkán tartják olyan környezetben ahol erre lehetősége vagy egyáltalán szüksége lenne.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. tomchee
2014.11.11. 16:58
A macskák viselkedéséből, inkább arra következtetnék, hogy ők háziasították az embert, és ők tesznek szívességet nekünk, hogy velük élhetünk
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. dzsuz87
2014.11.11. 17:01
Az odáig rendben is van, hogy a viselkedést nem csak a gének, hanem a környezeti tényezők is befolyásolják.

Viszont itt az alapötlet az volt, hogy a kb 10.000 év alatt olyan sok genetikai változás nem mehetett végbe, és mivel a legszembetűnőbb különbség a két faj között a természetükben rejlik, ezért logikus a következtetés, hogy az adott géneknek valószínűleg szerepük van a különböző viselkedésformák megjelenésének gyakoriságában.

Az meg, hogy hány kutató megy szembe a mainstream irányokkal, és hogy mennyire szokták komolyan venni őket, több mint nevetséges. Ez egy adatbányászaton alapuló cikk, aminek az interpretációjában eléggé feltételes módban fogalmaznak a szerzők. Ha más adatokat találtak volna, azt is ugyanúgy publikálják, csak más magyarázatot írnak az adatok alá, ugyanígy feltételes módban. Tehát milyen ellenkező nézetről hadoválsz itt?

Zárszóként annyit, hogy magyargabor72 rátapintott a lényegre, egyetértek vele.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. altro m76
2014.11.11. 17:36
@m76: Egyet értek Veled az első hozzászólásodban. Nekünk sok cicánk van, és van egy, amit kölyökkorában fogtam be... Annyira vad volt, annyira nem látott még embert, hogy az ujjamat szétharapta – volna, na nincs rajtam egy bőr védőkesztyű...

Szóval biztos vagyok abban, hogy genetikának is köze van a szelídséghez, de a macskák vannak olyan inteligensek, hogy tanult viselkedési formák alapján tudnak együtt élni velünk.

A bengáli F5-ös cicánk a vad ősöktől csak 5 (!) generációra van... Hát mit ne mondjak, maga a vadság testközelből... De ha jó kedve van, akkor ő is tud úgy bújni, mint a legszelidebb házi macska!

A befogott kicsi már 5 éves nálunk, és bár eltartott egy ideig, már ugyanolyan bújós, mint bármelyik a legkedvesebbek közül, bár a félékségéből maradtak még nyomok...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. ncc1701 tomch...
2014.11.11. 18:16
Végre valaki, aki hasonlóan gondolkodik a dologról, mint én, és van macsekja is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. gezu1025
2014.11.11. 18:32
@m76 és @altro

Ez mind szép és jó, de mihez képest vad, az a macska aki még nem látott embert? Az a macska aki önmagától nő föl? Az átlag macskához képest vad, a mostani vadmacskához képest, vagy a 10e évvel előtti " eredeti" "ős" macskához képest?
Erről fingunk sincs, így az egész okfejtés, megbukott. Az is lehet, hogy az "eredeti" "ős" macska olyan vad volt, mint a tigrisek. Nem tudjuk. Így nézve a fejlődés akár nagyon is jelentős lehet. Azt meg senki ne higyje, hogy a jelenlegi vadmacska van olyan, vad mint az "eredeti" "ős" macska.

Igen számít a tanult viselkedési forma, de a genetika is. Éppen arról szól a cikk egyik része, hogy az évek alatt a macskák némely génje, úgy változott meg, hogy befogadóképesebb legyen a tanult viselkedési formák elfogadásra.



Azt meg, hogy egy állatnak éppen milyen kedve van, azt ne keverjük már ide.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. csabi02
2014.11.11. 19:12
oda-vissza is van példa,mert az én macsekom szelíd és első 1,5évében szoba cica volt,kényeztettem azt ette amit én,zaziki-t is meg lila hagymát is néha...
most meg kertes házban már nem jöhet be a házba,de nem is viselte meg a dolog,mert az első hónapban kinyírt 2 madarat amikor elfelejtettem neki kaját adni meló előtt és a kerti kis-tóból is kiütött 2db aranyhalat,pedig soha nem látott addig olyasmit,tehát a lényeg,hogy úgy viselkednek amit az adott körülmények megkívánnak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. blackconve... m76
2014.11.11. 20:50
Jézusom fáj olvasni a hozzászólásaidat Legalább kijártál egy genetika kurzust bármelyik egyetemen, hogy itt hülyézed a kutatókat? Van némi alapszintű fogalmad a mendeli genetikáról vagy legalább a genotípus és a fenotípus közötti különbségről és kapcsolatról? Vagy egyáltalán tudod, hogy hol találhatóak a gének? Még azt is gének szabályozzák, hogy le tudod-e bontani a retek szaganyagát vagy nem. Csak szarral dobálózol itt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!